Népi hiedelmek
XXIII.
Március 2.
Népi hiedelmek
XXII.
Böjtmás hava
Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi - napéjegyenlőségi - évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. "télkiverés", "télkihordás"), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna "anyát".
Mars hadisten emléke már rég kiveszett a március hó fogalmából, de a tél elmúlásának, a tavasz megszületésének ünnepét még mindig a március fogalmához kapcsolta az emberiség, s ennek megfelelő babonás szokásokat fejlesztett ki márciusban. Így március 15-én, a hírneves „március Idusán” ülték meg Itáliában az Anna Perenna ünnepét, aki eredetileg valószínűleg valamilyen holdistennő lehetett, s ünnepe az örökké kihunyó, majd újra feltámadó éjjeli istennőt dicsőítette. Ebből formálódott ki az Esztendő vénasszonyának ünnepsége, akit március 15-én ünnepélyesen elégettek (nálunk is megvan a nyoma az úgynevezett kiszehordás szokásában), s az olaszok még ma is elégetnek (bruciar la vecchia = elégetni a vén banyát). Innen aztán persze már csak egy lépés volt, hogy az Anna Perennában egyáltalán valamilyen éjjeli démont, vén boszorkányt lássanak, akit el kell égetni. Következésképpen aztán március 15-e egyáltalán a boszorkányok nagy napja lett, akik ezen a napon kötözött seprűnyélen lovagolnak fel a magas hegyekre (Blocksberg), hogy ott megüljék a „boszorkányszombatjukat”. Így lett március tizenötödike általában a nyugtalanságok böknapjává.
A földművesek számára a március már a tavaszi munka kezdete. Megkezdődik a munka a szántóföldön, a gyümölcsösben, szőlőben. Az asszonyok is vetik a borsót, a répát, zöldséget, a palántáknak való magot, dugdossák a hagymát. A korai krumpli, bab is földbe kerül. Egyszóval vége a téli szobai munkának, a szövésnek, fonásnak, és a kézimunkázásnak. A hónap első szerdáján sok helyen a méhészek is kiengedik a méheket, és a jószágokat is kihajtják a legelőre.
Márciusban benépesültek a hegyoldalak. Megkezdődött a szőlők nyitása, aztán a metszés, karóigazítás. A diófák alsó ágairól a nyitnikék erősen biztatták a gazdákat, hogy „nyit-ni-kék… nyit-ni-kék”. De a gazdák ezt a madarak nélkül is tudják. A napsütötte lejtőkön javában csattogott a kapa, s fokozatosan kézbe kerültek a metszőollók is. A metszést, aki csak teheti, maga végzi el. A metszés a legkényesebb munka a szőlőben. Mert nem mindegy az, hogy rövid vagy hosszú csapra vágják vissza a vesszőket. Van olyan fajta, ahol az alsó szem terméketlen, s van olyan, ahol még a sárszemekből is fürtök fakadnak. A juhfark rövidcsapra metszve is bőtermő, a leánykát viszont ajánlatos hosszú csapra, vagy szálvesszőre metszeni. A szőlőjét mindenki maga ismeri. Csak a gazda tudja, hogy melyik vágóban milyen szőlője van, hol mivel pótolta a hiányokat. Az öregebb birtokosok mégis kiadják a metszést, mert egyedül már nem győzik.
A hónap közepe tája a régiek számára a vetés ideje volt. Újholdig még a föld felé tartanak az energiák. Ideális időszak ez a vetésre. Ez az időszak alkalmas arra, hogy elvessék az első magokat és majdan jó legyen a termés, mert közeledik a napéjegyenlőség, az erők kiegyenlítettsége pedig jó a harmonikus növekedés megalapozásához, ami a nyári-őszi bőséges termés-betakarítás alapja. „ Ki mint vet, úgy arat”, szól a régi bölcsesség, legyünk tudatában mi is tetteink következményeink – annak, hogy amit teszünk, annak eredményeivel találkoznunk kell. Aki rosszat cselekszik, annak a sorsa visszavág, és viszont …
Népi megfigyelések:
- március, ha nedves, gazdának nem kedvez
- valamennyi köd vagyon márciusban, annyi zápor lészen az esztendőben
- ha Böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves
- fú és havaz, úgy lesz tavasz
- ha márciusban ugrándoznak, láncra perdülnek a bárányok, áprilisban újra akolba rekednek
- tavaszbúza ravaszbúza
- ha dörög Benedek, akkor 40 napi szárazságra számíthatsz
Népi mondóka
Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.
Mit jövendöl a 100 éves naptár?
Amilyen időjárás van március 9. körül, olyan marad egész hónapban. Ha január meleg volt, március hideg. Száraz március szép májust jövendöl. Éjnapegyenkori szélvészek termékeny esztendőre mutatnak. Ha a harangok messze hallatszanak, nagy eső következik. Sűrű köd égiháborút hoz. Úgy tartották a régiségben, hogy „ Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik a földbe a füvet, akkor is előbújik.”
Sokhelyütt József engedi ki a méhrajokat. ” Atya, Fiú, Szentlélők Isten nevibe, induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!”
A böjt végefelé azt énekelték a gyerekek, hogy „Fecskét látok, szeplőt hányok!” – s valóban meg is érkeznek a fecskék.
Március 20-án a Kos jegyébe lép a Nap, ez nem csak a Tavasz kezdetét jelzi – élettanilag az ebben az időben gerjedő tavaszi szél elfújja a hideg, víz energiákat, és melegebb tűz erőket mozgósít.
A Nap kiteljesedése fele útjához érkezik az évkörben, a fél pedig egész akar lenni … A természet egyesülni vágyó erői kibomlanak – nem véletlen, hogy a természetben zajló erőkkel párhuzamosan az ősi tavaszi „ napéjegyeni” ünnep – a termékenység ünnepe is.
21-e a „ tavaszi napéjegyenlőség” napja, amikor a nappal és az éjszaka hossza, kiegyenlítődik. A fény, a világosság, a Nap ereje most küzd a sötétség erőivel, hogy eldőljön a küzdelem.
A kelő Nap épp Keleten jelenik meg, ez az év reggele, egykor talán az év kezdete is lehetet. Gyújtsunk e napon gyertyát, hogy a világosságot kiterjesszük és átlássuk: a Nap járásához igazodó életünkben mit jelent a megújulás. Ez a nap egyben a február elején kezdett negyvennapos böjt végét is jelenti. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja – „Boldogasszony” a Napot és Holdat egyaránt tisztelő magyarok nőistensége volt, akkora hatalommal és befolyással a magyarok hitében, hogy átvette a kereszténység is, és Máriával azonosították. Ez alkalmat adott arra, hogy alakjában ősi tartalmak éljenek tovább. E nap a fák szemzése, a „gyümölcsoltás” napja, amikor teremtő módon termővé teszik a gyümölcsfákat.
A hónap vége felé kiteljesedik a tavaszi vetési időszak. De ettől az időszaktól kezdve érdemes bármit elindítani, például szervezést, alkotást, olyan kezdeményezést, amely több hónapon keresztül tart, mert mostantól megjelennek a támogató erők.
A Virágvasárnapot megelőző hetet régen „ virághétnek” nevezték és – az analogiás névmágia alapján – ezt az időszakot tartották a legalkalmasabbnak, hogy elvessék a virágmagvakat.
Itt az alkalom, hogy mi is felvirágoztassuk környezetünket, virágba borítsuk kertünket s egyben színekkel töltsük meg életünket, hiszen „ Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet.”
Keressük meg azt is, mit plántáljunk el életünkben, hogy a virág-világ összefüggésében világunkat megelégedettség, öröm hassa át.
A zöldségeskertben – a hangsúly a palántanevelésen, a hajtatáson és a korai vetésen van. Mind a palántanevelésnél, mind a hajtatásnál ilyenkor a legkényesebb teendő a hőszabályozás és a szellőztetés.
A szabadföldben már beindul az élet, ha a talajhőmérséklet megengedi megkezdhetjük a kerti munkákat. A zöldség alá négyzetméterenként kb. 5kg érett komposztot szórjunk.
A gyökérzöldségek vetésével kezdhetjük a márciusi tennivalókat. Ebben a hónapban már időszerű a korai burgonya ültetése is.
Itt szeretném megemlíteni, hogy zöldségtermesztésünk egyik hibája a szegényes választék. Ez vonatkozik a fajokra, a változatokra és még inkább a fajtákra. Messze el vagyunk maradva a lehetőségektől. Igaz, az utóbbi pár évben észlelhető némi fellendülés, de … A hazai fogyasztóközönség legnagyobb része nem ismeri az őshonos zöldségféléket és a különleges zöldség-, illetve fűszernövényeket, így nem is érzi a hiányukat, megelégszik, hogy az alapvető zöldségnövényeket be tudja szerezni, és nem gondol arra, hogy a gazdagabb választék egészségünk megőrzéséhez és végső fokon a hosszabb élethez vezethet. Pedig a kiskertek művelőinek van lehetőségük arra, hogy megismerjék az elfelejtett és az újabb zöldségféléket.
A teljesség igénye nélkül következzék itt egy-két ritkán termesztett zöldségfaj:
- kezdem azokkal, amelyeket az elfelejtett zöldségnövények közzé lehet sorolni – articsóka, cikóriasaláta, endiviasaláta, csicsóka, kerti laboda, fekete gyökér, tarlórépa, zamatos turbolya, stb.
- újabb keletű zöldségnövények – kerti zsázsa, mángold, fodros kel, gumós édeskömény, rukkola, stb.
A gyümölcsösben – folyamatosan vizsgáljuk a tárolt gyümölcsöket, és távolítsuk el a romlásnak indult példányokat, hogy ne fertőzzék meg a többi egészséges gyümölcsöt. A száraz tárlóhelyiségbe, lapos edényekbe tegyünk vizet, így növelve a levegő páratartalmát, hogy csökkentsük a gyümölcsök kiszikkadását, ráncosodását.
Márciusban a gyümölcstermesztőknek két igen fontos teendője van:
- egyik az ültetés
A legtöbb gyümölcstermő növénynél az őszi ültetést tartják jobbnak, de ha ősszel valami miatt nem történt meg, igyekezzünk azt minél előbb pótolni. Egyes fajok koratavasszal igen korán beindulnak, mindenképpen a rügyek megduzzadása előtt ültessünk.
- a másik a metszés
A gyümölcsfák életében nagyjából három szakaszt szokás megkülönböztetni:
- fiatal (még nem termő, vagy alig termő),
- teljestermő (élete teljében lévő) és végül úgynevezett
- hanyatlási időszakot.
A gyümölcstermesztőnek arra kell törekednie, hogy a fája
- minél előbb elérje a teljes termőkort,
- minél később következzék be a hanyatlási időszak, és végül,
- ha a gyümölcsfa elérte a hanyatlási időszakot, addig, amíg nem késő,
kellő beavatkozással újra termésre sarkalja fáját.
A metszésnél ne feledkezzünk meg arról sem, hogy fény nélkül nincs termés.
Muth Pálinka és Borpince
2011. évi
Február havi leltárja
Pálinka készlet csökkenés:
Fehér Bikavér Törkölypálinka – 1,5 liter
Beszterceiszilva-bikavér törkölypálinka barricolt – 1,5 liter
Viaszszilva-cserszegi fűszeres törkölypálinka eperfa– 1,0 liter
Cseresznyeszilva natúr pálinka – 1,0 liter
Cseresznyeszilva ágyas pálinka – 0,5 liter
Őszibarack natúr pálinka – 1,5 liter
Őszibarack eperhordós pálinka – 1,5 liter
Alma natúr pálinka – 0,2 liter
Királyleányka törköly eperfa – 2,2 liter
Vilmoskörte-bikavér natúr – 2,0 liter
Vilmoskörte-bikavér eperfa – 0,5 liter
Vilmoskörte-bikavér körte – 1,5 liter
Sárgabarack Pálinka – 0,5 liter
Vörös Bikavér Törköly natúr – 2,0 liter
Fehér Ágyas Eper Pálinka – 1,0 liter
Piros Ágyas Eper Pálinka 2,0 liter
Összesen: 20,4 liter
Bor készlet csökkenés:
Merlot Rozé 2009 – 0,00 liter
Királyleányka Fehér 2009 – 0,75 liter.
Bikavér Vörös 2009 – 23,25 liter.
Szürkebarát Rozé 2009 – 1,5 liter.
Szürkebarát Fehér 2010 – 0,00 liter
Vörös Cuvée 2009 – 0,75 liter.
Vörös Cuvée 2010 – 0,0 liter
Oportó Rozé 2009 – 1,5 liter.
Merlot Siller 2009 – 0,75 liter.
Merlot Siller 2010 – 0,0 liter
Fehér Cuvée 2010 – 0,0 liter
Kékfrankos Rozé 2010 – 0,0 liter
Cabernet Rozé 2010 – 0,0 liter
Kékfrankos Vörös 2010 – 0,75 liter.
Kékfrankos Rozé 2009 – 0,75 liter.
Cabernet Vörös 2010 – 0,75 liter.
Chardonnay Fehér 2010 – 5,0 liter.
Zalagyöngye Fehér 2010 – 5,0 liter.
Rizlingszilváni Fehér 2010 – 0,75 liter.
Összesen: 41,50
Gyümölcsborok készlet csökkenése:
Almabor – 0,0 liter
Összesen: 0,0 liter
Népi hiedelmek
XXI.
A farsang utolsó három vasárnapja (dominica carnis privii, dominica privii), illetőleg a közbeeső harmadfél hét a régi egyházi kifejezés szerint, amelyet azonban templomi és kalendáriumi dolgokban jártasabb öregek is még ismernek: a böjtelő, böjti előkészület időszaka (Vorfastenzeit) volt. Ez leginkább februárra esik, innen a hónap régi elnevezése: bőjt elé hava,böjtelő, majd – már itt jegyezve meg – márciusnak böjt más (második) hava, másként, ritka főnévként böjtmás. egyszerűen
A böjtelő első vasárnapja a hetvenedvasárnap (Septuagesima),* régiesen hetvenedik vasárnap, kódexeinkben kilencben hagyó vasárnap, kilenchagyó vasárnap. Középkori okleveleink keltezésében miséje lépcsőimádságának szavai nyomán Circumdederunt-vasárnap. Az elnevezés megértéséhez tudnunk kell, hogy a húsvéti, illetőleg nagybőjti előkészület a keleti egyházban manapság is már hetven nappal a Feltámadás előtt elkezdődik.
Itt a farizeus és vámos vasárnapja néven emlegetik az előírt evangéliumi szakasz nyomán. A pap már violába, a bűnbánat színébe öltözik, a miséből elmarad a Glória és Alleluja. A Lányi-kódex szerint: kilenchagyó, mikor az Alleluját el kell hagyni. A középkorban most volt hatásos szertartással az Alleluja búcsúztatása, amelynek tehát a mi egykori liturgiánkban is vannak nyomai. Így az egri Ordinarius (1509) szerint az ünnep szombatján antiphona ad vesperas. Alleluia, alleluia, alleluia... Similiter ad singulos psalmos dicuntur tria Alleluia.* Kezdődik a nagyböjt, a töredelem ideje.
Lehetséges, hogy ennek az elenyészett szertartásnak halvány emlékezetét őrzik a sokácok, amikor máig azt mondják, hogy a nagyböjt egészen allelujáig tart, vagyis amíg húsvétkor ismét föl nem hangzik a templomban az alleluja.
A hetvenedvasárnapra következő szerda a Lányi-kódexben: kilenchagyó való szeredán.
A hajdani pálos kolostora nyomán sok régi szakrális hagyományt őrző Hangony idősebb népe még a századfordulón is már hetvenedvasárnap elkezdte az enyhébb böjtölést.
Székesfehérvár-Felsőváros szőlősgazdái, szőlőművesei a Sebestyén-templomban még pár évtizeddel ezelőtt is társulati misét tartottak, minthogy a vasárnap evangéliuma (Máté 20, 1–16) szőlőművesekről szól.
Második hatvanadvasárnap (Sexagesima), Beythe Istvánnál hatvanadik vasárnaphétben hagyó vasárnap, héthagyóvasárnap, Gyöngyöspatán kövérvasárnap. (1584). Az Érdy-kódexben
Görögkatolikusainknál más böjti hagyományaik folytán ez a húshagyóvasárnap.
A mise evangéliuma (Lukács 8, 4–15) a magvetőről szól. Ezért Székesfehérvárott a felsővárosiak gazdák vasárnapja néven tartják számon, mert a városrész földműves polgárai munkájuknak áldásáért, jó termésért régebben közösségi misét mondattak.
A Zoborvidéken: talalajvasárnap, tananajvasárnap.* Szakrális képzetköre nincs, játékos farsangi hangulat jellemzi.
Aquavinicum
Ágyas
Vegyes
Vörös Bikavér Törköly – Fekete Áfonya Pálinka
2011.
Sokáig vártam a kedvező alkalmat arra, hogy ezt a párlatot létrehozzam. A 2009. évi vörös bikavér törkölypálinka önálló kifőzésével egy olyan alapot sikerült kapnom, amelyre a fekete áfonya gyümölcs különleges bogyóit rábízhattam, hogy a hideg alkoholos érlelés folyamán a friss gyümölcsből kioldódjanak azok a hatóanyagok, amelyek igazán egyedivé teszik ezt az italt. Miért is? Azt már sokan tudják, hogy az emberi szervezetben lezajló folyamatok eredménye mindig valamilyen károsodás, melyért az oxidáció során keletkező szabad gyökök felelősek. Az antioxidánsok olyan vegyületek, amelyek szabályozzák az oxidációt, hogy ott és akkor játszódjon le, ahol, és amikor az a szervezet számára előnyös, ezáltal megelőzik a szabad gyökök kialakulását. Amikor az oxidálószerek és az antioxidánsok kapacitása nincs a szervezeten belül egyensúlyban, a sejtek és szövetek antioxidáns mennyisége csökken, az emberi szervezetöregedésnek indul. A szőlő héjában és magjában a kutatók olyan vegyületeket (OPC) találtak, amelyek erőteljes antioxidánsként működnek. Különösen a szőlő magjában találtak koncentráltan az egészségre jó hatást gyakorló vegyületeket. A szőlőmag az OPC leggazdagabb forrása a Föld összes növénye közül. Az OPC ez idáig a leghatásosabb szabadgyök-söprögető, ami megszünteti a szabad gyökök által okozott láncreakciókat és megakadályozza az emberi sejtek és szövetek károsodását.
A szőlőmag, amely megtalálható a szőlőtörkölyben képes áthaladni a véragy gáton és segít megvédeni az agyat és az idegrendszert a károsodástól. Mivel hatásosan semlegesíti a szabad gyököket, erősíti az érfalakat és megelőzi az érelmeszesedést. Hasonlóképpen megelőzi a szívbetegséget és a többi olyan bajt, ami a véráramlás javításával gyógyítható. A szőlőmag kivonat segíteni tud azoknak is, akiknek valamilyen allergiájuk, ízületi gyulladásuk, visszértágulatuk, aranyerük van. Ezeken túlmenően szerepe van a bőr rugalmasságának és nedvességtartalmának megőrzésében, valamint késlelteti a ráncok kialakulását. Beszámolók szerint a második világháborúban a brit pilóták az éjszakai bevetések előtt marokszám ették a fekete áfonyát, ugyanis a benne rejlő anyagok segítik a retinasejtek gyors regenerálódását. Lassítja a szervezet öregedését, fogyasztása ajánlott öregedésével járó Alzheimer- és Parkinson-kór kialakulásának megelőzésére és kezelésére. Állatkísérletek is bizonyítják, hogy az áfonyafogyasztás segít megőrizni a testi és szellemi frissességet és jó emlékezőképességet. A népi gyógyászat cukorbetegség elleni szerként is számon tartja. Terméséből "gyógypálinkát" is főznek, melyet szájüregi és fogínygyulladás esetén fogyasztanak. Baktériumölő hatással is rendelkezik. A középkorban bingeni Hildegard apátnő írja le elsőként gyógyhatását, de a kor orvosai is ismerték és használták.
Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásához!
Aquavinicum
Natúr
Törköly
Szent Mátyás Apostol Bogyózott Bikavér Törköly Pálinka
2009.
Különös véletlen folytán úgy hozta a sors, hogy ez a cefre csak nagyon sokára került kifőzésre. 2009. év bogyózott vörösbor szőlői együtt lettek kádon forralva, majd miután megtörtént a préselés a törköly kádakba került letömörítésre, ahol légmentesen le lett zárva nylonnal és még a tetejére ráadásként sodort is raktam, hogy ezzel is biztosítsam a minőségének megőrzését. Viszonylag nagy mennyiség állt a rendelkezésemre ezért történt az, hogy korábban házasítottam ezt a törköly cefrét gyümölcs cefrékkel, mint saját önmagában kifőztem volna. Kísérletnek is mondhatnám a másfél éves tárolást, de be kell vallani őszintén nem járt sikerrel, mert elég sokat vesztett alkohol tartalmából ez alatt az idő alatt, annak ellenére, hogy amikor felbontottam kifogástalan állapotban, nedvesen került elő az edényből. Az összeállításban őt féle vörös borszőlő törkölye volt megtalálható. Legnagyobb mennyiségben 40%-ban kadarka került bele. Második legnagyobb mennyiségben 25%-ban Cabernet franc szőlő volt hozzárakva. Harmadik összetevője 20%-ban Merlot fajta volt az alkotó eleme. Míg negyedik számottevő tagja 10%-ban kékfrankos alkotta. Végezetül utolsónak mindössze 5%-ban biborkadarka fajta törkölye keveredett benne. Természetesen a főzésre a Bátai Szeszfőzdében került sor idén 2011. február 24.-én, amely után kiváló párlat született. Igaz a finomítására másnap 25-én került sor. A 200 kg-nyi törkölyből mindössze hat liter 50%-os pálinka született meg. A megszületés napján Szent Mátyás apostolt ünnepeltük ezért is hozzá szenteltük ezt az italunkat, meg azért is, mert azért ennek a párlatnak a férfias, kemény jellege alaposan kidomborodik.
Kis mennyiségben jó egészséget kívánok a fogyasztásához!
Népi hiedelmek
XX.
Február 24.
Mátyás napjához országszerte inkább csak időjárási regulák fűződnek. Mátyás ront, ha talál (= megolvasztja, megtöri a jeget), ha nem talál, csinál (= ha már nem talál jeget, akkor faggyal köszönt be). Pontosan ez a hercegszántai sokác rigmus értelme is: Sveti Matija led razbija. Kad ga nema, on ga sprema. Hajósi* és baranyai németek ajkán: Mathias bricht Eis, hat er keins, so macht er eins.
Néhány kalendáriumhoz kötött történetnek Mátyás is hőse. Így a mohácsi magyarok mesélik, hogy az Úr városukba küldte Mátyást jeget törni, a szekcseiek azonban eléje állottak, pálinkával itatták. A lekenyerezés után Mátyás visszafordult, a várvavárt jégtörés elmaradt. Ezután Isten Gergelyt küldte a földre, őt meg a báriak borral tartották vissza. Most már az Úr nevelőapját, az igaz Józsefet küldte a tavaszváró emberek közé, aki azután baltájával meg is törte a Duna jegét. Hasonló mondákról még Üszögös Szent Péter, illetőleg Gergely és Benedek napjánál emlékezünk meg. Mátyás apostol vértanúságának eszköze és így ikonográfiai jelvénye a szekerce. A nép képzelete a szent ünnepe és a közeledő tavasz között kapcsolatot teremtett: mintegy az apostol szekercéje töri meg a tél hatalmát. Így tartja Apátfalva népe is. Csíkszentmártonban az a tréfás hiedelem járja, ha nem indul meg a jégzajlás, akkor Mátyás a jégtörő csákányát pár hétre még éleztetni adta. Dugonics András jeles mondásai között olvassuk: Tapogatva jár, mint Mátyás után a róka a jégen.
Jellemző kiszombori hiedelem, illetőleg gyakorlat, ha fagy van ezen a napon, akkor jeget olvasztanak. Úgy vélik, hogy így majd a nyáron nem lesz jégverés. Magyarbánhegyes idősebb népe szerint ma, nevenapján osztja ki Mátyás a madaraknak a sípokat, hogy ismét hozzáfogjanak az énekléshez.
Algyő asszonyai az e napon tojt lúdtojást megjegyzik, mert ültetésnél szerencsésnek tartják. Más nézet szerint azonban a mátyástojás nem kerül a lúd alá. Azt hiszik, hogy úgyis hiába: elvész, mögugrik a liba alól.
Mátyás magyarországi kultuszának az Árpád-korban még nincs nyoma. Okleveles följegyzésekben csak a XIV. században kezd keltezésként szerepelni. Hazai tisztelete nyilván a középkori aacheni magyar zarándoklatokkal függ össze, amelyek Mátyás apostolnak trieriMátyás király adott tekintélyt, aki az ünnep vigiliáján született. ereklyéit is útjukba ejtették, idehaza pedig tiszteletét terjesztették. Erről a búcsújárásról készülő munkánkban szólunk bővebben. A névnek hazánkban
Régi kalendáriumaink a szökő napról Mátyás ugrása néven emlékeznek meg, mert az apostol ünnepe ilyenkor 25-re ugrik előre.
A göcsejiek a ma fogott bárminő halra ezt mondják: megfogtam Mátyás csukáját. Ettől egész éven át szerencsés halászatot remélnek.* A csukát a régi szegedi halászok is szent halnak tekintették.
Ugyancsak ismert szólás: „Mátyás, Gergely két rossz ember”, mely arra utal, hogy ezeken a napokon nagy hidegek szoktak lenni. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Szlavóniában, ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót, azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. Eső esetén attól tartottak, hogy a jég elveri a termést, és a szőlő savanyú lesz.
Számos hiedelem fűződik a Mátyás-napi tojáshoz. A Szolnok megyei Csépán a Mátyás-napi tojásból kelt libát marakodósnak, veszekedősnek tartották. Turán úgy vélték, hogy „húsosfejű”, idétlen, nyomorék liba kelne ki. Székelykevén piros ceruzával jelölik meg a Mátyás-napi lúdtojásokat. Itt úgy vélik, ha kikel, a kisliba eltűnik, de ha sikerül, akkor jó gúnár lesz belőle.
Jégtörő Mátyás napjához - az ismert és említett hiedelmek mellett - több babonaság is kapcsolódott. Ha nem esett a hó, vagy eső ezen a napon, akkor a Szeged környéki öregasszonyok harmatot szedtek. A harmatos lepedőt a tehénre terítették, hogy jól tejeljen, és mindig tele legyen a sajtár, vagy ahogy a Dunántúlon sokfelé mondták, a zséter.
