Rigóvári Kékfrankos Rozé

2010. július 7.-én a megmaradt bronz érmes bort derítőszerrel töltöttem fel, hogy ez által az esetleges szennyeződéseket, amelyeket a két fejtés nem vett ki belőle most letisztításra kerüljön. A derítés célja a bor tükrössé, vagyis kristálytisztává tétele olyan anyaggal, amely magával ragadja az esetlegesen benne rejlő és zavarosságot okozó anyagokat. A derítéskor e borból csupán 18 liternyi mennyiség állt már csak rendelkezésemre, amelyet már szeretnék lepalackozni és az utókor számára megőrizni.
A derítéshez az Unikén által készített Deriton nevű szert használtam 18 grammot oldottam fel 2 dl vízben és két napi állás után csomómentesen öntöttem a borhoz keverés közben. A használati utasítást mellőzve nem két-három napig tartottam rajta a szert a boron, hanem két hétig, hogy az eredmény jobb hatásfokú legyen.

A Faeperpálinka elkészítése

Régi idők közkedvelt gyümölcse, gyerekek nagy kedvence mind a fehér, mind pedig fekete változata. A XX. században szinte teljesen kipusztult, hiszen a selyemhernyó környezetünkben az eperfa levelét kedvelte nagyon, így le is csupaszították az 1900-as évek elején még a szilva után második legnagyobb példányszámmal rendelkező gyümölcsfáinkat, ma már nem található gyümölcsös, kis kertekben fordul elő néhány példány belőle. Mindig a gyengémnek tartottam az eperpálinka finom jellegzetes izét, amelyre elég, ha rágondoltam már is éreztem a torkomban. Pár évvel ezelőtt már tettem egy gyenge kísérletet a készítésére, de akkor akkora mennyiséget nem tudtam szedni belőle, hogy önálló pálinkaként kifőzessem. A társításban kiadta az ízét és zamatát, de valahogyan még sem volt képes hozni azt, amit egyszer Szabó Péter keresztapámnál kóstoltam.

Idén elhatároztam, hogy ismét neki rugaszkodok ennek a nem kis feladatnak és úgy egy hónappal ezelőtt meg is kezdtem az eper begyűjtését az érésével párhuzamosan. Fóliát terítettem minden esetben a fa alá és a finoman megrázott fáról mindig az érett, egészséges gyümölcsöket gyűjtöttem be.

Csak kézzel átválogatott gondosan átvizsgált, levelétől megtisztított epret használta, fel az előállításához. Az öregek hagyománya szerint a piros eperből bort készítettek, a fehérből pedig pálinkát. Ezen esetben én mindkét féle gyümölcsöt felhasználtam annak érdekében, hogy a megfelelő mennyiség összejöjjön. Sok száz friss kiló gyümölcs szükséges ahhoz, hogy néhány liter pálinkát állíthassunk elő belőle. Nekem 250 kg gyümölcsöt sikerült három tartályban megérlelnem, hogy a gyűjtés után egy hónappal kifőzésre alkalmasnak ítéljem a cefrét. Hagyományos kisüsti eljárással, a Sabeikow szeszfőzdében készül faeperpálinkám. Pálinkája markáns olajos. Azoknak ajánljuk, akik ismerik az eper markáns ízét. Ennek a nemes italnak kezdetben gyenge illata van, amely a raktározási idő növelésével egyre erősebbé válik. A gyümölcs íze egyértelműen érződik a pálinkában. Amikor a kiöntés után az erjesztő tartályokat elmostam még utána is sokáig éreztem benne az eper illatát. Csak kevés pálinkafőző mer belefogni az előállításába. Alaposan meg is beszéltük a kifőzés menetét, hogy a végén tökéletes párlatot kapjunk. Mivel csak érett gyümölcsöket használtam fel várhatóan húsz liter körüli pálinka mennyiséget várok a cefrétől. Fűszeres ételek után, zárásképen ajánljuk. Ajánlott fogyasztási hőmérséklet: 16-18 °C. A főzés után legalább kéthónapos eperfa hordóban érlelés következik, majd utána a palackozás, amelyet 45% alkoholtartalommal végzem majd el. A híres pálinkafőzdék termékeként l liter ára akár a 11.000.-ft is elérheti. Mivel pálinka-családom fantázia nevét mindig a főzés napjának egyházi ünnepe után kapta, így ezúttal sem fogok kivételt tenni, így Kármel-hegyi Boldogasszony Eperpálinka nevet fogja kapni.

Cigánymeggy Feszhtivál az Agárdi Pálinkafőzdében

Július első szombatján ismét megrendezésre kerül az évről-évre egyre nagyobb érdeklődéssel kísért Cigánymeggy Fesztivált az Agárdi Pálinkafőzdében! A vendégek amellett, hogy betekintést nyerhetnek a pálinkakészítés rejtelmeibe, próbára tehetik érzékszerveiket a pálinkák kóstolgatása során, és a kemencében sütött finomságok, a szilvamagon grillezett húsok, a szabadtűzön főzött Agárdi pörkölt, a népszerű Agárdi rétesek ízlelése alkalmával is.

A rendezvényt a meghívásos szakácsverseny sztárokból álló csapatainak versengése teszi egyedivé. A magyarországi vezető éttermek szakácsai, borászok, és a média képviselői versengenek a szabadtűzön elkészített ételek versenyén. A főzőverseny házigazdája: Bodrogi Gyula színművész.

A téma idén: a házinyúl. A házinyúl, ez a méltatlanul elfeledett, Magyarországon kevéssé használt húsféle – szeretnénk ha ismét méltó helyet foglalna el a gasztronómiában, és a magyar háztartások főzési gyakorlatában egyaránt.

Látogasson el hozzánk, sokszínű programmal várunk mindenkit! Egész napos népművészeti kirakodóvásár, kézműves és játszóházi foglalkozások várják az érdeklődőket.

A kertben délelőtt bemutatót tart az agárdi női rögbi csapat válogatott játékosokkal, és külföldi vendégekkel! Várjuk a magyar krikett válogatottat és a magyar karatésokat, triálosokat is! A kíváncsi gyerekeket és felnőtteket tűzoltóautó várja, a Fejér Megyei Rendőrkapitányság Balesetmegelőzési osztálya pedig motoros-szimulátort telepít ki hozzánk, amit kipróbálhatnak majd a vállalkozó kedvűek. Lesz solymász bemutató is, hóbaglyokkal, vad madarakkal – különleges program!

A színpadon hagyományőrző táncosok Sukoróról, Pákozdról dalkör érkezik, smooth jazz, operett, andalúz flamenco, és cigányzene: a 100 tagú Cigányzenekar művészei közül jönnek el hozzánk négyen a Cigányvarázs produkcióval. Délután népszerű filmzenéket hallgathatunk a Dunakanyar fúvósegyüttes előadásában.

Az est fergetes hangulatát a Szőke-Badár duó készíti elő Retro party-jával! A méltán népszerű kettős ezúttal sem fogja kímélni a nevetőizmokat!

A színpadi programok sora a Drumsters dobosainak produkciójával, ezt követően Dukai Regina koncertjével folytatódik, végül pedig utcabál a Griz zenekarral!

Bátai Vízkereszti Körte Pálinka

A Bátai Vízkereszti Körte Pálinka

2009. évi hagyományos téli körtéből készült. A gyümölcs leszedése gyakorlatilag három fáról történt, amelyek bőségesen teremtek. A kedvező időjárás lehetőséget adott arra, hogy októberben jól megérett állapotban lehessen a gyümölcsöket leszüretelni. A szüret két hétig tartott, mert mindig csak a legérettebbek kerültek bele a műanyag tartályokba erjesztésre. A gyümölcsök a tartályba kerülés előtt gondosan válogatva lettek, valamint apróra lettek darabolva. Az erjesztés úsztatásos módszerrel történt, de ezen esetben vörös szőlőmust hozzáadásával. A forrás ideje alatt naponta többször lett a cefre csömiszőlve, tíz nap alatt a forrás rendben lezajlott mind a három műanyag tartályban, de egymástól öt nappal elcsúsztatva. A leforrt tartályok légmentesen kerültek lezárásra. Novembertől-Januárig az edényekben a gyümölcsök jól összeérhettek. A kifőzésre 2010. január 6.-án került sor Bátán Sabeikow és Társa szeszfőzdében. A felnyitott tartályokban már kellemes alkohol tartalom fogadta a szakavatott orrokat. A mennyiség mivel nem volt túl nagy egy kis rakodásba pontosan belefért. Mivel mindez éppen vízkereszt napján történt ezért ebből mindjárt adódott is, hogy mi lesz a párlat elnevezése. A letisztult párlat 50 fokos alkoholtartalomra került beállításra. A lefinomított szesz 30 literes mennyiséget adott, amellyel elégedett is voltam. Ekkor még műanyag kannákba került az alkohol, amely otthon kihűlés után üveg edényekbe került további érlelésre. 2010. áprilisában készítettem el az ital címkéjét és kezdtem meg a palackozását, amely ettől kezdve kiváló aromájú, remek ízlelésű pálinka lett. Mértékletes fogyasztását ajánlani tudom mindenkinek.

Rigóvári Bikavér

2009-es évjáratú Rigóvári Bikavér

Olyan vegyes házasítású vörösbor, amely legalább négyféle vörös szőlő borából készül. Az országban csupán két helyen, két borászati hegyvidéken az Egrin és a Szekszárdin készíthető. A bátaszék-bátai társult hegyközség ez utóbbi vidékhez tartozik, így itt is készíthető a bikavér, mint vegyes vörös bor. Ennek apropóján kezdtem el kísérletezni vele jómagam is. Még a helyi hegyközségi borversenyre nem neveztem be ezt a boromat, mert még nem tartottam elég összeforrótnak, ízvilágilag letisztultnak. Ám az áprilisban megrendezésre került dombovári vasutas borversenyre már magammal vittem és bár ott kissé idegenkedtek a fajtától mégis bronz díjazásban részesült. Több szakember szerint ez a bor a jövő évben nyerheti el a legjobb formáját, karakterét.

Odahaza a család és a barátaim körében is az egyik legkedveltebb fajta, mert mind savaiban, mind aromáiban lágy és bársonyos, hangulatos, baráti beszélgetések, összejövetelek közkedvelt résztvevője.

Összetevő fajtái: kék frankos, merlot, cabernet, kadarka. Az összetételen belüli arányok és értékek azok bizalmas információnak számítanak. A négy fajta és a megfelelő arány eltalálása visszaadja a tavalyi év minden napsütését és örömét.

Eperfa

Rendszertani besorolás

Ország:	Növények (Plantae)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales)
Család:	Eperfafélék (Moraceae)
Nemzetség:	Morus

Az eperfa (Morus) egyfelől az eperfafélék családjának Moreae nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melybe mintegy 100 faj tartozik, másfelől két, e nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Mindkét faj Európa legnagyobb részén elterjedt. A fehér eperfa (Morus alba) Kínából, a fekete eperfa (Morus nigra) feltehetően Közép-Ázsiából származik. Régebben mindkettő az egész országban, majd minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. Termése a faeper vagy eper. Az eperfát egyes vidékeken szederfaként ismerik, gyümölcsét pedig szedernek mondják.

Fehér eperfa (M. alba)

Középmagas, elterebélyesedő koronát nevelő, erősen sarjadó, 10 m magasra is növő formás fa. Sűrű lombozata miatt árnyékot adó díszfaként is ültetik. Kérge barnásvörös, vagy zöldesszürke, nagy levelei változatos formájúak, szíves vállúak, osztatlanok vagy karéjosan osztottak, felszínük kopasz, széleik fűrészesek. A levélnyél és a lemez fonákján a vastagabb erek szőrösek. A porzós virágzat világossárga színű lecsüngő barka, a termős virágzat felfelé álló fejecske. Áprilistól júniusig virágzik.

Gyümölcsei (valójában áltermések) rövid kocsányon fehér, halványpiros, vagy sötétebb vörös színűek, kellemesen édesek, körülbelül egy hónapon át folyamatosan érnek.

A fehér eperfa zsenge leveleit, régebben a selyemhernyó tenyésztéshez tápláléknövényként, nagy mennyiségben gyűjtötték, fáját nagyon sok helyen ezért is telepítették.

Fekete eperfa (M. nigra)

Magasságához képest koronája szélesebb, törzse gyakran csavart, vagy ferde. Kérge sötét- vagy narancsbarna, friss hajtásai elszórtan paraszemölcsösek, megvágva tejnedvet eresztenek. A levél kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes. A porzós barkák halványzöld színűek. A termés (az előző fajéhoz hasonlóan) áltermés, vagyis nem a magházból, hanem a kis fejecskevirágzat részeit képező virágtakarólevelekből alakul ki. Színe éretten sötétbordó, majdnem fekete. Májusban virágzik.

Nyersen fogyasztható, bár a leszedett gyümölcsöt néhány órán belül fel kell használni, mert hamar elveszíti friss zamatát. Befőttként, vagy mélyhűtve tárolható, gyümölcslevek, mártás, lekvár, szörp, a fehér eperfa termése pálinka és aszalványkészítésre, a fekete eperfáé gyümölcsborkészítésre is alkalmas.

Az eperfa fája igen kemény. Alig szegezhető.

Sárga színe miatt hordók készítésére, (főleg pálinkához) szívesen alkalmazták.

A talajokban nem válogatós, a téli hideget jól bírja, de nem kedveli a hideg, nedves talajokat.

A fekete eper nagy gyümölcsű változatai a fehér eperfa magcsemetéire olthatók, vagy zöld hajtásaik dugványozva és megfelelő körülmények között tartva, gyökereztethetők. A M. a. pendula a fehér eper magcsemetéjére, magas törzsbe oltva szaporítható.

Királyleányka 2009-es évjárat

2009-es Rigóvári Királyleányka

(Danosi)

1963-ban jelentették be hazánkban honosításra ezt az erdélyi származású fehér borszőlő fajtát. 1973-ban részesül állami elismerésben, ma igazi hungaricumként tartják számon a vincellérek. Elterjedése Balatonboglár, Mecsekalja, Pannonhalma, Neszmély és Sokoróalja. Nálunk Bátán az 1980-as években került telepítésre.

Tőkéje erős növekedésű, vesszőzete sűrűsődésre hajlamos. Levele sötétzöld, közepesen nagy, vesealakú, széles, hullámos, sima, szövete fényes, zsíros, nehezen szakadó, tagolatlan-karéjozott.
Fürtje kicsi, vállas, tömött, kúpos, átlagtömege 100g. Bogyói kicsik, fehéres-zöldek, hamvasak, lédúsak és enyhén muskotályos ízűek. Szeptember végén érik, bőtermő termésátlaga eléri a 100-140 mázsát hektáronként, miközben megfelelő tápanyag utánpótlással és zöldmunkával a nagy mennyiség nem válik a minőség kárára. Sűrű lombot növeszt, amellyel beárnyékolja önmagát, ezért sok zöldmunkát igényel, hogy ízben szépen kitudjon teljesedni. Közepes mennyiségű cukrot tud termelni. Szüretérzékeny és igen különböző évjáratokat képes produkálni. Rothadásra hajlamos, fagyra közepesen érzékeny. A szárazságot rosszul viseli és ilyen években bora durvává válik. Fekvés és talaj szempontjából közepesen igényes, de pára és tápanyag igényes. Amolyan önsorsrontó fajta. Ajánlott művelési módja a kordonos, ennek ellenére nálunk függönyös támrendszerben művelik. Termesztése során megkülönböztetett figyelmet igényel, amennyiben azonban jó kezekbe kerül igencsak meghálálja azt. Sok törődést igényel, de illatának harmóniájával megéri a munkát. Egyediségével sokak számára kedves italt eredményez.

Bora diszkréten muskotályos illatú, vagy virágillatú például jázmin és petúnia, finom, harmonikusan testes. Házasításokban is szépen teljesít különösen az illatos fajták számára ideális társ. Fogyasztása ajánlott hal, gombás ételek, könnyű sajtok mellé. Fogyasztási hőmérséklete 10-12 C fok.

E szőlőről sokakban él az a tévhit, miszerint bora a női ízlésvilághoz áll közelebb. De talán inkább maga a fajta az, amely kissé nőies adottságokkal rendelkezik, hiszen mihelyst jól érzi magát, kifinomult illatözönnel jelentkezik, becézgető zamatokban bővelkedik, savai simulékonyak, azonban ha a körülmények nem megfelelőek a számára, kíméletlenül durvává, zorddá, rideggé válik, és sajnos így már nem igazán szerethető. Általában azonban finom selymes, mégis élénk, lendületes savtartalom jellemzi, amely hosszabb érlelésre is képessé teszi.

Elnevezéséről a következőket lehet tudni a Gyergyói-havasokból eredő Kis-Küküllö folyó vidékén található Magyarkirályfalva szájhagyománya őriz hitelesnek tűnő legendát. Eszerint a szabadságharc idején a királyfalviak az egyháznak sem az esketésért, sem a keresztelésért nem tudtak fizetni. Gyermekáldás esetén tehát a papi szőlőbe ültetett szőlővenyigével fizették meg a papot és a kántort. Sok gyermek született, leginkább leányok ebben az időben. Az elültetett szőlőkből egy új fajta keletkezett, amelyet a pap arra a névre akart keresztelni, akinek keresztelőjére akkoriban a legtöbb venyigét ültették. Mivel azonban vita alakult ki a helyiek között e kérdés eldöntésében, a kitörő nagy veszekedést azzal állította meg, hogy legyen mindenkinek igazsága, legyen a bor neve leányka. A legenda szerint így született meg a falu nevével kiegészülve a szőlőfajta neve: királyleányka.

Korábban inkább asztali bornak skatulyázták be, de ma már egyre többen próbálják meg kibontani fajta egyedi karaktereit. Borfogyasztói kőrben közkedvelt, sőt egyre népszerűbb étkezési és társasági bor. Leginkább reduktív technológia alkalmazásával készül, tartályos erjesztés és rövid érlelés után kerül piacra. Késői szüret esetén félédes változatok is készülnek, melyek más zamatvilággal rendelkeznek, mint száraz típusaik. Rendelkezik e bor minden olyan pozitív tulajdonsággal, amellyel sikeres exportcikké válhat. Ennek azonban egyenlőre nyelvi akadályai vannak, hiszen egy külföldi számára a nevének kiejtése szinte lehetetlen kategóriába tartozik. Pedig nemcsak ezen fajta szőlő bora, de neve is szép. Legalább nekünk magyaroknak szép.

Borelemzési adatai:

alkohol: 12,4
titrálható savtartalom: 7,8
pH. érték: 3,52
Cukormentes extrakt: 33,7

Érzékszervi borbírálat pontszámai:

illat: 2,7
íz, zamat, összbenyomás: 8,6
összes pontszám: 13,0


Az én borom oxidatív eljárással készült, amelynek következményeként talán igen nehezen tisztult meg. Szüretkor válogatott, érett és egészséges fürtök kerültek leszedésre, amely során 22-es mustfokot sikerült elérni. Társítottam a bort zalagyöngyével, de ennek mértéke nem haladta meg az 5%-ot. A Bátaszéki Térség Borversenyére is benevezem a boromat, de mivel az nem volt még teljesen tiszta így nem került értékelésre annak ellenére, hogy kiváló aromaanyaggal rendelkezett. Derítés módszerével sikerült végül is a bort tükör tiszta állapotba hozni és április 17.-én a Dombóvár Térségi Borversenyre is benevezni, ahol már bronz díjazásba részesült, amely talán azért nem lett jobb, mert túl frissen volt fejtve és kénezve borkénnel. Azóta a bor napról-napra jobb formát mutat.