Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2010. június 10., csütörtök

Királyleányka 2009-es évjárat


2009-es Rigóvári Királyleányka

(Danosi)

1963-ban jelentették be hazánkban honosításra ezt az erdélyi származású fehér borszőlő fajtát. 1973-ban részesül állami elismerésben, ma igazi hungaricumként tartják számon a vincellérek. Elterjedése Balatonboglár, Mecsekalja, Pannonhalma, Neszmély és Sokoróalja. Nálunk Bátán az 1980-as években került telepítésre.

Tőkéje erős növekedésű, vesszőzete sűrűsődésre hajlamos. Levele sötétzöld, közepesen nagy, vesealakú, széles, hullámos, sima, szövete fényes, zsíros, nehezen szakadó, tagolatlan-karéjozott.
Fürtje kicsi, vállas, tömött, kúpos, átlagtömege 100g. Bogyói kicsik, fehéres-zöldek, hamvasak, lédúsak és enyhén muskotályos ízűek. Szeptember végén érik, bőtermő termésátlaga eléri a 100-140 mázsát hektáronként, miközben megfelelő tápanyag utánpótlással és zöldmunkával a nagy mennyiség nem válik a minőség kárára. Sűrű lombot növeszt, amellyel beárnyékolja önmagát, ezért sok zöldmunkát igényel, hogy ízben szépen kitudjon teljesedni. Közepes mennyiségű cukrot tud termelni. Szüretérzékeny és igen különböző évjáratokat képes produkálni. Rothadásra hajlamos, fagyra közepesen érzékeny. A szárazságot rosszul viseli és ilyen években bora durvává válik. Fekvés és talaj szempontjából közepesen igényes, de pára és tápanyag igényes. Amolyan önsorsrontó fajta. Ajánlott művelési módja a kordonos, ennek ellenére nálunk függönyös támrendszerben művelik. Termesztése során megkülönböztetett figyelmet igényel, amennyiben azonban jó kezekbe kerül igencsak meghálálja azt. Sok törődést igényel, de illatának harmóniájával megéri a munkát. Egyediségével sokak számára kedves italt eredményez.

Bora diszkréten muskotályos illatú, vagy virágillatú például jázmin és petúnia, finom, harmonikusan testes. Házasításokban is szépen teljesít különösen az illatos fajták számára ideális társ. Fogyasztása ajánlott hal, gombás ételek, könnyű sajtok mellé. Fogyasztási hőmérséklete 10-12 C fok.

E szőlőről sokakban él az a tévhit, miszerint bora a női ízlésvilághoz áll közelebb. De talán inkább maga a fajta az, amely kissé nőies adottságokkal rendelkezik, hiszen mihelyst jól érzi magát, kifinomult illatözönnel jelentkezik, becézgető zamatokban bővelkedik, savai simulékonyak, azonban ha a körülmények nem megfelelőek a számára, kíméletlenül durvává, zorddá, rideggé válik, és sajnos így már nem igazán szerethető. Általában azonban finom selymes, mégis élénk, lendületes savtartalom jellemzi, amely hosszabb érlelésre is képessé teszi.

Elnevezéséről a következőket lehet tudni a Gyergyói-havasokból eredő Kis-Küküllö folyó vidékén található Magyarkirályfalva szájhagyománya őriz hitelesnek tűnő legendát. Eszerint a szabadságharc idején a királyfalviak az egyháznak sem az esketésért, sem a keresztelésért nem tudtak fizetni. Gyermekáldás esetén tehát a papi szőlőbe ültetett szőlővenyigével fizették meg a papot és a kántort. Sok gyermek született, leginkább leányok ebben az időben. Az elültetett szőlőkből egy új fajta keletkezett, amelyet a pap arra a névre akart keresztelni, akinek keresztelőjére akkoriban a legtöbb venyigét ültették. Mivel azonban vita alakult ki a helyiek között e kérdés eldöntésében, a kitörő nagy veszekedést azzal állította meg, hogy legyen mindenkinek igazsága, legyen a bor neve leányka. A legenda szerint így született meg a falu nevével kiegészülve a szőlőfajta neve: királyleányka.

Korábban inkább asztali bornak skatulyázták be, de ma már egyre többen próbálják meg kibontani fajta egyedi karaktereit. Borfogyasztói kőrben közkedvelt, sőt egyre népszerűbb étkezési és társasági bor. Leginkább reduktív technológia alkalmazásával készül, tartályos erjesztés és rövid érlelés után kerül piacra. Késői szüret esetén félédes változatok is készülnek, melyek más zamatvilággal rendelkeznek, mint száraz típusaik. Rendelkezik e bor minden olyan pozitív tulajdonsággal, amellyel sikeres exportcikké válhat. Ennek azonban egyenlőre nyelvi akadályai vannak, hiszen egy külföldi számára a nevének kiejtése szinte lehetetlen kategóriába tartozik. Pedig nemcsak ezen fajta szőlő bora, de neve is szép. Legalább nekünk magyaroknak szép.

Borelemzési adatai:

alkohol: 12,4
titrálható savtartalom: 7,8
pH. érték: 3,52
Cukormentes extrakt: 33,7

Érzékszervi borbírálat pontszámai:

illat: 2,7
íz, zamat, összbenyomás: 8,6
összes pontszám: 13,0


Az én borom oxidatív eljárással készült, amelynek következményeként talán igen nehezen tisztult meg. Szüretkor válogatott, érett és egészséges fürtök kerültek leszedésre, amely során 22-es mustfokot sikerült elérni. Társítottam a bort zalagyöngyével, de ennek mértéke nem haladta meg az 5%-ot. A Bátaszéki Térség Borversenyére is benevezem a boromat, de mivel az nem volt még teljesen tiszta így nem került értékelésre annak ellenére, hogy kiváló aromaanyaggal rendelkezett. Derítés módszerével sikerült végül is a bort tükör tiszta állapotba hozni és április 17.-én a Dombóvár Térségi Borversenyre is benevezni, ahol már bronz díjazásba részesült, amely talán azért nem lett jobb, mert túl frissen volt fejtve és kénezve borkénnel. Azóta a bor napról-napra jobb formát mutat.


2010. március 21., vasárnap

Rigóvári Merlot Siller


Rigóvári Merlot

2009. októberében került sor a szőlő szüretelésére a Bátai Hegyközség területén Balogh Csaba és Attila testvérek területén, amely az 56-os út mellett a Dunaszekcsői utolsó dűlőben helyezkedett el. A csemege azonnal bogyózásra került, majd műanyag kádban kezdődött meg az erjesztése. A must 18 fokról indult. A tőrkő a forrás alatt hat óránként törésre került. A forrás 15 nap alatt zajlott le. Ezt követően préselésre került és a must fahordóba került elhelyezésre. Négy hét elteltével került sor az első fejtésre december 16.-án. Ekkora a must már must szentelést kapott Szent Márton napkor. A fejtéskor törzsoldattal gyenge kénezésben részesült. Szent János napkor a hordó megbontásra került és borszentelésben részesült. A következő fejtésre 2010. február 16.-án került sor szintén törzsoldattal, úgy szintén gyenge kénezéssel. Szent József napkor március 19-én a Bátai Hegyközség borversenyén a pincészet legjobb eredményét az ezüst érmet nyerte el a felvonultatott kétszáz borminta között.

Rigóvári Kékfrankos Rozé


Rigóvári Kékfrankos Rozé

A Bátai Hegyközség területén ifjabb Szabó Péter gazda szőlőjében a tojótelepi szolgálati lakásokon belüli területen szedett szőlőből készült borról van szó. A szüret kicsit megkésve 2009. októberében zajlott le. Bogyózásra került csemegéről 12 óra elteltével került leeresztésre. Az erjedési folyamat hagyományosan zajlott műanyag edényekben. A must 19,5 fokot mutatott. Az erjedés lezajlása után az első fejtésre december 16.-án került sor, amikor is törzsoldattal közepesen lett kénezve. A fejtett bor ezután is műanyag edényekben került tárolásra. Szent Márton napkor a must must szentelésben részesült, majd Szent János napkor már az első bor szentelést is megkapta. A második fejésre 2010. február 16.-án került sor, szintén törzsoldattal, közepes kénezéssel. 2010. március 19.-én Szent József napon rendezett borversenyen bronz díjazásban részesült.

2009. december 28., hétfő


Hagymási Cuvée
2008.

A tavalyi évben készített vörösbor, amelynek alapanyaga Kékfrankos és Merlot szőlőből állt össze. 12 fokos alkohol tartalommal került palackozásra. Már csupán néhány palackkal áll belőle rendelkezésre.


Alapítólevél

Bélyegzőm.