Népi hiedelmek
LXXXI.
Június 19.
Szentháromság vasárnapja, a pünkösd utáni vasárnap. Székelyföldön kispünkösdnek nevezik. Hazánkban - a pápa vonakodása ellenére Kálmán király rendeli el megünneplését. Kultusza tőlünk terjed nyugat felé. Így nyugaton viszonylag későn, csak a 14. században, 1334 után vált általánossá. A Szentháromság kultuszának igazi felvirágzása a barokk időkben következett be. Terjedése összefüggött a nagy pestisjárványoktól való rettegéssel. A Szentháromság patrocínium a 18. században kortünetté vált. A pestisjárványok veszélye idején sok templomot szenteltek Szentháromság tiszteletére. Ennek egyenes következménye, hogy sok magyar falu népe Szentháromság vasárnapján tartja a templombúcsút. A Szentháromság legjellemzőbb egyházi ábrázolása a sugárzó nappal vagy istenszemmel kitöltött háromszög. Áttételesen valószínűleg ez a Szentháromság-szimbólum jelent meg a parasztházak háromszög alakú, napsugaras homlokzatain. A 18. századi katolikus népességű magyar városokban nagy divat volt Szentháromság-oszlopot, Szentháromság-szobrot állítani. Ezek a főtéren, főutcán álló szobrok máig hozzátartoznak városaink arculatához, hangulatához. A Szentháromság-szobrok előtt még a 20. század elején is köztéri ájtatosságokat tartottak: imádkoztak, énekeltek. Jellemző imádsága volt ezeknek az ájtatosságoknak: a Szentháromság koronája, más néven: angyali olvasó vagy szentes. Sándorfalva jámbor asszonyai a 20. század első felében Szentháromság vasárnapjának hajnalán a harangszó alatt, rózsaszirmokat szórva és a Szentháromság olvasóját imádkozva megkerülték a templomot. Szegeden, de más városokban is a Szentháromság-szobor közelében volt a régi piac: "mögterem minden a Szentháromság laposán" - mondogatták a régiek. Vasárnap délelőtt e szobornál gyűltek össze beszélgetésre az emberek: "minden újság mögteröm a Szentháromság tövibe."
Szerte az országban zarándoklatokat, körmeneteket tartottak tiszteletére és köztéri ájtatosságokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése