Népi hiedelmek
V.
Január 22.
Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vératúhalált. Csontjait Valenciában őrzik. Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes. Európában jól ismert védőszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szőlőhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levő bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedőké is. Vince többek szerint a bor védőszentje. Egyetlen leírásban, kódexben sincs arra utalás, hogy a szőlőhöz, borhoz bármi köze lett volna, a szőlészek, borászok mégis egyik védőszentjüknek választották. Szent Vince tisztelete főleg Franciaországban terjedt el. Hogy szentük a bor patrónusa lett, annak oka nagy valószínűséggel nevének népies etimológiája: Vin-Cent (százszoros bor). Franciaországon kívül a keresztény bortermelők Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható. A csongrádi Szent Vince borrend nem véletlenül vette fel éppen ezt a nevet. Szerintük a homokos talajon való munka épp oly gyötredelmes és kitartást igénylő, mint amilyen Szent Vince élete voltNapja termésjósló nap. Bálint Sándor néprajzkutató említi, hogy Vincét "ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. A Vincentius latin név rövidüléséből származó Vince győztest, győzedelmest jelent. Nevének a vinum=bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni." Vince a szőlősgazdák napja, többfelé vidáman ülik meg ünnepét, mert azt tartják, hogy ez a nap a "szőlővessző pálfordulója". Hetekkel előbb megbeszélik a gazdák, kinek a szőlejében ülik meg a Vincét. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagolnak, és szánkón a hegyre mennek a legtávolabbi szőlőbe. Mulatozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre jár. Evés után gömböcöt (lásd: Kisgömböc meséje) akasztanak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamennek, vincevesszőt metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A tapasztalatokat így fogalmazták meg: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince." Ezért is köszöntötték a Vincéket ilyen és hasonló versikékkel: Ha megcsordul Vince, megtelik a pince. Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince? Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét, Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd! Elterjedt szokás volt az is, hogy a szőlőterület széleit szentelt borral vagy szentelt vízzel locsolják meg. A hiedelem szerint, ha Vince napján esik az eső, akkor sok borra számíthat a gazda.
A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:
Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince.
(Bosnyák S. 1980: 119)
A Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyarok körében így szól:
Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.
(Penavin 1983: 109)
A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés (Lábadi 1988a: 294). Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén.
A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.
Még a századforduló táján is a pécsi szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni, ezt nevezik Vince napi pincejárásnak.
A csongrádi Szt. Vince borrend Vince napi köszöntője:
Ópusztaszer, Szekszárd, Siklós, Balatonfüred városok minden évben méltó ünnepséggel emlékeznek meg a Szentről.
Mohácson meg úgy vincéznek, hogy a János napján szentelt borral, vízkereszt ünnepén szentelt vízzel, a gazdák kimennek a szőlejükbe. Körüljárva, a széleit szentelt vízzel hintik meg, a négy sarkát pedig a jánosborral öntözik. Itt is szoktak a karóra gömböcöt (kulena) akasztani, majd megenni.*
Dávod magyar szőlőművesei takaráskor egy üveg bort rejtenek a földbe. Vince napján kimennek a szőlőbe, megkeresik és áldomásul megisszák.
A Vince-napi regula első hazai előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kézírásos bejegyzése:
Vincenti festo si sol radyatur memor esto,
Tunc praepara vas, quia vitis fert tibi uvas.*
Hajós öreg németjei szerint a tél fele most már elmúlt. Közben mondogatják, hogy jó bor terem, ha reggel a kocsi jégen jár, délután meg verebek fürdenek a napfényben: Reinen Wein gibt es, wenn in der Früh das Eis trägt den Wagen, nachmittags im Sonnenschein die Spatzen baden.*Vinzentschein bringt viel Wein.* A közeli Harta regulája:
Fraknó és Németújvár (Güssing) és még néhány falu német népe szerint a madarak Vince napján házasodnak:
Zu Vinzenzi heiraten die Vögel zusammen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése