V. Ongai Pálinkaverseny 2014.

A

Muth Pálinka és Borpince

Bemutatja:

V. Ongai Pálinkaverseny

2014.01.25.-re

jelölt termékeit:

1.

Királyleányka Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013. – 18,6

2.

Cigány Meggy Fűszeres Ágyas Likőr 2013. – 18,2

3.

Vörös Áfonya Almában Ágyas Gyümölcs Párlat 2013. – 17,8

4.

Van Cseresznye Ágyas Gyümölcs Párlat 2013. – 18,0

5.

Besztercei Szilva Natúr Gyümölcs Pálinka 2013. – 16,5

6.

Cserszegi fűszeres Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2013. – 17,9

7.

Irsai Olivér Szőlő Natúr Borpárlat 2013. – 18,4

8.

Jonagored Alma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013. – 18,3

9.

Császár Körte Natúr Gyümölcs Pálinka 2013. – 17,0

10.

Chardonnay Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013. – 16,3

Kékfrankos Szőlő Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

459.

2014/0107

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

   Kékfrankos Szőlő

  üvegben érlelve

Az utóbbi hónapokban talán méltánytalanul is keveset foglalkoztam a szőlő és annak származékaival, pedig a mi vidékünkön ez különösen erős hangsúllyal van jelen nemcsak a gazdaságokban, hanem a köztudatban is. Igaz, hogy még sem annyira hangsúlyos, mint a többségében sváblakta településeken. Jómagam sváb lévén, gyermekkorom óta elválaszthatatlan kapcsolatban vagyok ezzel a szőlő gyümölccsel. Ma amikor a farsang elkezdődik különösen is szeretném felhívni a figyelmet ennek az italnak a huncutságaira. Ez is bizonyíték arra, hogy hihetetlenül gazdag a magyar táj és elképesztően nagy tudást halmoztak fel a hazai szőlőtermelők. A Kárpát-medencében szinte bármelyik szőlőfajta jól érzi magát, ezért nem tudják kivonni magukat a sokszínűség csábereje alól a szőlős gazdák sem. Ebből adódik aztán, hogy sehol másutt nem tapasztalható gazdag fajtaösszetétel, és az ebből következő elaprózottság jellemzi a magyar szőlészetet, borászatot, és most már nyugodt szívvel hozzáadhatjuk a pálinkakultúrát is. A kékfrankos kulturális jelentőségét mutatja, hogy ahol termesztik, ott a hagyományok (termesztés, gasztronómia) élénkebben élnek a kékfrankosról, mint bármely más fajtáról az adott vidéken. Jöhet oda csillogó-villogó világfajta, a kékfrankos mindig első lesz a borsorban. Sokáig sajnos túlságosan is szem előtt volt, hanyagul bántak vele, talán ez is lehet az oka, hogy a kékfrankost túltermelték, ezáltal fajtajellegét, egyéniségét elvesztette, tömeg borrá, tömeg szőlővé vált. Természetesen sohasem késő változtatni a régi rossz beidegződéseken. Jómagam is erre szeretnék buzdítani mindenkit, akinek ez módjában áll. A mai nap ez egy tiszta szőlőpálinka, amelyet saját aszalt szőlőjével ágyaztam be, amelynek következtében, parádésan szép színvilágú, savaiban lekerekedett ital van születőben. Öt fő vörösborszőlő-fajtacsoportot különítettek el színanyagaik vizsgálata alapján. Színanyagok vizsgálatával az eredetvédelemben az adott bor alapanyagát termő fajták meghatározhatók. A kékfrankos a malvidin csoportba tartozik, amelyet a vörös borszőlők nagy aránya és az acetilezett színanyagok számottevő mennyisége jellemzi. Ételek közül a sertéshúsételekhez, ragus ételekhez, pörköltökhöz szinte kötelezően tudom ajánlani jótékony hatását.

Hardepont Vajkörte Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

458.

2014/0106

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

   Hardepont Vajkörte

  üvegben érlelve

 

 

 

 A mai nap bemutatásra kerülő párlatunkkal el is érkeztünk e család harmadik tagjához, amely megszokottan már az ágyas kategóriából kerül ki. Mai nap a hármas is különös szám, hiszen a bölcsek is hárman voltak, bár igazság szerint ennek az igazsága nem bizonyított, hiszen vannak források, ahol tizenkettőt, de olyan is, ahol tizennégyet említenek. Egy biztos, ha ma Magyarországon vendégségbe megyünk az egyik legkedvesebb ajándék, ha pálinkát adunk a házigazdának, aki éppen finom pálinkával is fogadja az érkezőket. Ez a Szent Gáspás Bölcshöz szentelt ital valóban méltó ajándék minden asztalon, mind ízében a mediterrán hangulatával, mind színében, amely aranysárgán csillog az üvegben. A nemesítés új alapokra helyezése a legfejlettebb körtetermesztő országokban is csak az 1950-es évektől kezdődött meg. Különösen az utóbbi 25 évben vett erősebb lendületet az áru- és termesztési érték nagyobb összhangjára törekvő fajta-előállítás. Ennek hatására a következő 1-2 évtizedben várhatóan néhány százalékra csökken a termesztett történelmi fajták aránya, miközben az integrált termesztést hatékonyan szolgáló, rezisztens, jó minőségű, friss fogyasztásra és feldolgozásra egyaránt alkalmas fajták száma is növekedni fog az ültetvényekben. Ebbe a mai párlatba sem aszalvány került ágyazásra, hanem az eredeti gyümölcs, amely megfelelő tároló helyen idáig is remekül eltartható. A körte köztudottan A, C, B1 és B2 vitamint, kalciumot, foszfort, nátriumot, káliumot, vasat, cinket, jódot tartalmaz. Beltartalmi értéke az almáéhoz hasonló, a vitamin és ásványi anyag tartalma magas, savtartalma alacsony. Egyes kutatók szerint depresszió ellen hatásos.  Héja nyersen nehezen emészthető, bél és epegörcsöt okozhat érzékenyebbeknél, ezért nyersen általában hámozva fogyasztjuk. Én azonban ebbe a párlatba héjával együtt helyeztem bele, hiszen így sokkal másabb ízanyagokat képes átörökíteni. Gyümölcsének alakja, mint minden körte esetében változó, gyakran szabálytalan külsővel, a Nyári Kálmán körtéhez sokban hasonló; hol csigaformán gömbölyű, hol hosszas tojásdad vagy hasas körte alakú. Vastagságának legnagyobb átmérője a szár és kehely közt középtájra esik, honnét kelyhe felé összehúzódva többnyire szűk talpban fogy el; szára felé, pedig gyakran behajlással fogyva tompa csúcsban végződik. Oxidatív stressz elhárítására ajánlott.

 

Hardepont Vajkörte Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

457.

2014/0105

 

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

 

   Hardepont Vajkörte

  körtefával érlelve

 

 

 

 Nem tudom, hogy mikor és miért dőltek el azok a dolgok, amelyek most történnek, abban sem vagyok biztos, hogy mindig az én döntéseim voltak, mégis biztos vagyok abban, hogy nem véletlen amit teszek, még ha az értelmét ma még nem is biztos, hogy látom. E sok elkészített párlat, e sok szent, ahogy egymásra találnak, mintha csak egymást vonzanák. A Hardepont körte így e néven biztos nem sokat mond az embereknek, de maga a gyümölcsfa, amely ott áll feleségem keresztapja udvarán, az már köthető valamihez, élő és eleven dolog. A rengeteg terméséből a bátai gyermekek többször is ehetek a konyhán, de még jutott belőle nekünk is egy hordónyira való. Azt sem érthetik sokan, hogy mit lehet ennyit írni, vagy beszélni a körtéről, de ezzel is csak úgy van, mint az emberekkel, sok van belőlük, és nincs két egyforma.  Hazánkban körülbelül 4500 hektár körtetermesztésre alkalmas terület található, ahol megfelelő fajtákkal és művelési rendszerrel legalább 95-100 ezer tonna gyümölcsöt lehetne termeszteni. Körtetermesztési kapacitásunk kihasználása jelenleg 55-60%-os. Ez még tovább romolhat, ha újabbakat nem telepítünk az elöregedett ültetvények nagy aránya miatt. Lehetőségeink teljes kihasználásával reális cél az egy főre eső körtefogyasztásnál az évi 8 kg elérése. A megtermelhető körtéből 20 ezer tonna kerülhetne exportra és ipari felhasználásra, közel fele-fele arányban. A mai világ emberével leginkább az a probléma, hogy nem ismeri sem a környezetében élő embereket, sem a növényeket, sem az állatokat. A modern ember csak önmagával van elfoglalva. Én azt mondom ismerjük meg szemlélődve, és dolgozva környezetünket, és boldogabbakká válhatunk. A fában ne csak a fát, hanem isten alkotását is lássuk és tiszteljük, ha gyümölcsöt terem ne hagyjuk elenyészni, ahogy a megszületett gyermeket sem hagyni elveszni. Fája elég erőteljes növésű, igen edzett; elég korán termőre forduló, de eleinte csak keveset termő, míg idősebb korában elég bőven termő; mereven szétálló gyümölcs peckekkel dúsan beruházott ágaival, melyek kérge két-három éves korában ólomszínű árnyalattal van bevonva, elég sűrű lombos koronát alkotó. Vizelethajtó hatású, gyulladásos betegségek gyógyítására hatásos, ami mellett szép sárga színével tetszetős is fogyasztásakor.

 

Hardepont Vajkörte

Herbarium Librum

Körték

Almatermésűek

Rózsafélék családja

Pyrus Communis

  Hardepont Vajkörte

 

 

 

 

Származását tekintve érdemes megjegyeznünk, hogy mintegy másfél századdal ezelőtt, 1759-ben a belga gyümölcsészet atyja, Hardenpont Miklós apát nyerte magról, Mons városa melletti kertében. Hogy ez így van, arról a műveit világ gyümölcsészei napjainkban már mind meg vannak győződve. Nálunk azonban Dr. Entz, ki e körtét „Ferdinánd korona örökös" név alatt leírta (Kert. füz. V. 71.) a világ valamennyi gyümölcsészeti íróival ellenkezően, hivatkozva Czukor János Hódmezővásárhelyi gyógyszerész egyik levelére is, oly dolgokat beszél el e körte eredetéről, melyek minden elfogadható alapot nélkülöznek. Szeretné ugyanis kisütni, hogy e körte hazánkban a rómaiak idejétől fogva el van már terjedve és nem más, mint a „Téli Kálmán körte" (Bon ehrétien d'hiver), melyet, miképp az általa idézett levél mondja, Diel „30 évig hasztalan hajhászott egész Európában, sehogy sem tehetvén szert a Quintinye által magasztalt valódi Bon chrétien d'hiver-re". Azonban, már maga, a levélnek eme néhány szóból álló passzusa eléggé meggyőzhet bennünket arról, hogy mennyi hitelt adhatunk-e mesés elbeszélésnek? Diel ugyanis a valódi „Téli Kálmán körtét (Bon-chrétien d'hiver)" soha sem hajhászta; mert ö azt igen jól ismerte s „Kernohstsorten"' című művében ( I I . 169.) körülményesen is leírta, ahol aztán magának, Quintinye-nek könyvéből bebizonyítja, hogy azon körtét maga, Quintinye sem magasztalta annyira, mint azt Dr. Entz és Czukor János hinni szeretnék. Nem is téveszthető az össze sem gyümölcsei, sem növényzetére nézve a „Hardenpont vajonczá"-val, melyet Diel idézett munkájában szintén leirt, még pedig két ízben is. Elöször 1816-ban „Hardenpont's Winterbutterbim" ; később 1821-ben, Krönprinz Ferdinand von Ochterreich" név alatt írta azt le. Az pedig bebizonyított dolog napjainkban, hogy az általa, eme két név alatt leírt gyümölcs egy és ugyanazon faj, s egyáltalában nincs a Quintinye idejében ismert „Bon ehrétien d'hiver"-rel semmi rokonságban. Hasonnevei Ferdinánd korona örökös; Beurré d'Aremberg; Glout-morceau; Beurré Lombard; Kronprinz Ferdinánd von Oesterreich, stb. Fája elég erőteljes növésű, igen edzett; elég korán termőre forduló, de eleinte csak keveset termő, míg idősebb korában elég bőven termő; mereven szétálló gyümölcs peckekkel dúsan beruházott ágaival, melyek kérge két-három éves korában ólomszínű árnyalattal van bevonva, elég sűrű lombos koronát alkotó. Természeténél fogva, magára hagyatva is szép gulafákat szokott nevelni. Birsen nem mindenütt díszlik, s ezen alanyon gyakran igen silány, torzsához hasonló gyümölcsöket terem. Vadoncra ojtva azonban bármily alakban nevelhető és minden tekintetben ép és kitűnő gyümölcsöket terem. Szálas fának mégis csak védett helyen alkalmas; mert gyümölcseit az erősebb szelek könnyen lehányhatnák idő előtt. Koronája jellegzetesen szabályos, karácsonyfára hasonlító. Elég jól termékenyülő fajta. Virágpora igen jó. Kismértékben öntermékenyülő. Porzó fajtái a Bosc kobak, a Clapp kedveltje, az Esperen bergamottja, Conference és a Vilmos körte. Törpe fának kifejezetten alkalmas, a rövid metszést is jól bírja. Virágai és kötődött gyümölcsei igen kényesek a kései fagyok iránt. Vesszői igen számosak, közép hosszak, elég vastagok, merevek, szétállók, a sudár hegyén azonban egyenest fölállók; alsó részükön könyökösek; szürkés zöldek vagy sárgával árnyalt sötét olajzöldek; aljuk felé ezüsthártyával borítván; szennyes fehér pontokkal elég sűrűn és finoman pontozottak; elég rövid levélközűek. Rügyeit tekintve azok közép nagyok, zömök kúposak, csak kissé hegyesek; a vezérvesszők alján és hegye felé csaknem lapulók; a vesszők derekán, pedig elállók és néha sarkantyúsan kiszögellők, néha még alakulásuk évében vízirányosan szétálló, merev peckekké fejlődők; sötétbarna pikkelyekkel borítva; jól kiálló, néha hármasbordás ülőlapra helyezkedők. Virágrügyei meglepően nagyok, hosszas kúposak, kissé hegyesek, sötétbarnák. Levelei ezzel szemben inkább kicsinyek, mintsem középnagyok; vékony, de kemény szövetnek, tojásdadok vagy körülékesek; rövid, szúrós hegyben végződök; hullámos szélűek; csaknem laposak; hegyükkel lefelé s gyakran oldalt görbülök; csupaszak; fényesek, kissé világos zöldek; széleiken elég sűrű, éles vagy kissé tompa fogakkal fűrészeltek. Levélnyelük kissé rövid, elég vastag, merev, rézsunt fölfelé álló. Levélpálhái kicsinyek, fonál ,vagy áridomúak, nem tartósak. Virágrügyet körítő levelei laposak, kissé íveltek; széleiken hullámosak s apró, finom fogakkal sűrűn fűrészeltek; hosszú, vékony, kissé hajlékony nyelűek. Nagy, vagy közép nagy gyümölcsű, 180-220 g közöttiek. Gyümölcsének alakja, mint minden körte esetében változó, gyakran szabálytalan külsővel, a Nyári Kálmán körtéhez sokban hasonló; hol csigaformán gömbölyű, hol hosszas tojásdad vagy hasas körte alakú. Vastagságának legnagyobb átmérője a szár és kehely közt középtájra esik, honnét kelyhe felé összehúzódva többnyire szűk talpban fogy el; szára felé, pedig gyakran behajlással fogyva tompa csúcsban végződik. Szára rövid, vagy közép hosszú, elég vastag, fás, szürkés barna, többnyire mindkét végén bunkós; buckós emelkedésektől körülvett sekély, és szűk mélyedésben többnyire ferdén helyezett. Kelyhe középnagy, többnyire nyílt; majd rövidebb, majd hosszabb, keskeny, hegyes, kissé fölfelé álló osztványokkal ellátott; néha mélyebb, néha ismét sekélyebb üregben ülő, melynek karimáján egyenetlen lapos emelkedések láthatók, s ez emelkedések a gyümölcs derekára is fölvonulnak, s annak egyik felét gyakran hízottabbá teszik, mint a másikat. Bőrének színe finom, vékony, száraz tapintású; eleinte sápadt zöld, később halvány citromsárga; napos oldalán is csak igen meleg időjárással kap némi halvány piros árnyalatot. Pontozata sűrű, apró, alig szembetűnő, szürkésbarna. Rozsdafoltok és alakzatok leginkább csak a kehely- és szár-üregben fordulnak elő. Húsa fehéres, csaknem áttetsző, igen finom, teljesen szétolvadó; magháza körül is csak ritkán vehetni észre némi köves szemcséket; leve igen bő, igen cukros, üdítő savannyal emelt felséges fűszeres ízű. Magháza kicsiny, nyílt tengelyű; kagyló alakú fiókjaiban kevés, de ép, barna színű, hosszas, hízott magot rejtő. Érésideje hazánkban november vége, december eleje, viszont alkalmas, hűvös helyen tartva január végéig is eláll. Hazai elterjedése a nagyüzemi gyümölcsösökben 4,2%. Ellenálló képességéről azt érdemes tudni, hogy hideg nedves fekvésben a varasodástól szenved. Bereczki Máté a következő észrevétel fűzte ehhez a gyümölcshöz: Városi, házak közt fekvő kertekben, hol a szelek ellen oltalmat talál, s hol a kései fagyok erejét is nagyon mérsékli az épületekből fölszálló meleg, nagyon megérdemelné e körtefaj a széles elterjesztést: de az alföld védetlen, sík lapályán minden kitűnősége mellett is kevés haszonnal járna nagybani elterjesztése; mert itt ritkán volna képes kielégítő terméssel jutalmazni a ráfordított fáradtságot. Ha fagy érte kötődött gyümölcseit; akkor ezek, bárha szépen kifejlődnek is évfolyamán, rendesen ízetlen csemegét szolgáltatnak. Igen jól tárolható, jól szállítható, de éretten nyomásra érzékeny. A téli körteidény egyik kiváló árutulajdonságokkal rendelkező fajtája. Termesztési körülményeinek javítása indokolt. Nagy értékű késői főfajtánk, nagyobb arányú termesztésre érdemes.

 

Hardepont Vajkörte Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

456

2014/0104

 

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

 

   Hardepont Vajkörte

  üvegben érlelve

 

 

 

 Stílusosan egy körte párlat után, ismét, a folytatásban is egy körte pálinka családról fogok az elkövetkezendő napokban beszélni, illetve írni. Lehetséges, hogy a kedves olvasóknak, illetve hallgatóknak egy kicsit már tele a hócipője ezzel a sok körte pálinkával, de a tavalyi évben rengeteget gyümölcs szinte felkínálta a lehetőséget a pálinkakészítésre. A körte az emberiség régóta kedvelt gyümölcse. Termesztésének Kínában és a Földközi-tenger mellékének afrikai részén több mint 3000 éves múltja van. Évszázadokon át a legkeresettebb, a leginkább elterjedt és a legnagyobb fajta szortimentű mérsékelt égövi gyümölcs volt. Termesztésének színvonala fokmérő volt az országok gyümölcstermesztésének megítélésénél. És ezt a kijelentést nem lehet félvállról venni, mert úgy gondolom, hogy egy pincészet fokmérője a körtepálinkák színvonala. A körte genetikai sajátosságai és termesztési hagyományai az évszázadok során csak lassú fajtaváltást tettek lehetővé. Fajtaszortimentjére és annak változására a statikusság jellemző. A világ körteellátásának nagyobb hányadát jelenleg is a 100-200 éves fajták termesztése alapozza meg. A 17–19. században Nyugat-Európában nemesített fajták jelentős részének fogyasztási értéke ma is felülmúlhatatlan. Leváltásukra végül is a fokozott termőhelyi igény kielégítésének nehézségei, a termesztés, a növényvédelem, a szállítás, a tárolás és áruvá készítés gazdaságossági és piaci követelményei kényszerítenek bennünket. E körte a fenti gondolatokat pontosan igazolja, hiszen származását tekintve érdemes megjegyeznünk, hogy mintegy 255 évvel ezelőtt, 1759-ben a belga gyümölcsészet atyja, Hardenpont Miklós apát nyerte magról, Mons városa melletti kertében. No és az a tény, hogy azóta Európa-szerte töretlen a termelési kedv iránta jól jelzi, hogy igen értékes fajtáról van szó, amely nemcsak friss piaci fogyasztásra, hanem téli tárolásra is igen alkalmas, arról már nem is beszélve, hogy pálinkája is felejthetetlen. Jól tudjuk, hogy a mai modern korban sok ember betegszik meg a pajzsmirigyműködés zavara miatt. Míg régebben a Magyarországon általános jódhiányos táplálkozás miatt inkább az alulműködés volt általános, ma egyre többen a túlműködő vagy gyulladt pajzsmirigyük miatt keresnek segítséget. E párlatomat ennek természetes javítására is tudom ajánlani.