Kakukfűvel Ágyas Fehérbor Párlat 2013.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

A kakukkfű száraz, füves helyeken élő kellemes illatú, kámforos ízű félcserje, amely kiválóan magába olvasztja a fehérbor aromáit. Az ókori görögöknél a vitézséget, bátorságot jelképezte. Háborúba készülő férjük ruhájára kakukkfüvet hímeztek az asszonyok.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton utolsónak felvonultatott párlatunk egy különleges fűszerrel ágyazott borpárlat, amelynek különlegességét az adja meg, hogy a kakukkfű nem szokványos ital fűszer. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, bár friss a párlat. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,5 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,2 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,4 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,1 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,3 pontot ért el a pálinka. Így összességében 16,525 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap 13. pálinkája lett, így nem indítottuk el a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk alig közepesen versenyképes egy komoly versenyen, és így nem is indítottuk el ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.

 

Kékfrankos Szőlő Citromfűvel Ágyas Borseprő Párlat 2013.

368.

2013/0625

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

BORSEPRŐ

  Citromfüves Kékfrankos Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A mai napon a folytatását, illetve a befejezését végezzük el a Kékfrankos Borseprő párlatnak, amelynek utolsó harmada Ágyas Párlatként fog a továbbiakban működni. Az ágyazást azonban nem közönségesen csupán mazsolával, vagy egyéb gyümölccsel végeztem el, hanem ezúttal is egy különleges alternatív fűszer és gyógynövénnyel. A legutóbbi Vas megyei pálinkaversenyen, amelyen részt vettem neveztem egy-két különleges fűszerrel ágyazott párlatot, de sajnálatos módon nem értékelték ezeket kellően, és érmeket nem kaptam rá. Ez az első próbálkozás érezhetően nem járt sikerrel, de nem kudarcként éltem meg, hanem úgy, hogy van még mit javítani ezeken az ízeken, zamatokon. A legfontosabb a harmónia keresése. Igaz az is lehet, hogy igazán ezeknek az italoknak nincs még kialakult új kultúrája, így talán nem is tudták, hogy mit mire értékelnek. A citromfű, amellyel ezúttal az ágyazást elvégeztem valóban egy különleges növény. Néhány szót, néhány értékes tudnivalót azonban érdemes megtudni róla. A citromfüvet kiváló idegnyugtató, félelem- és feszültségoldó hatása miatt zöld Seduxennek is nevezik. Megakadályozza, hogy a nyúltvelőből az agykéregbe jussanak a stresszhelyzetekben keletkező információk, de az idővel gyógyszerfüggést okozó szintetikus szerekkel szemben nem árt, nem okoz függőséget, csak megnyugtat. Ideges eredetű palpitáció (szívdobogásérzés) esetén pozitívan befolyásolja, normalizálja a vegetatív idegrendszer diszharmonikus működését. Lassítja a gyors, zakatoló szívverést, ha a fekvő helyzetben levő beteg szívtájékára nyers citromfűleveleket tesznek; ezeket előzőleg érdemes kicsit megpuhítani húsklopfolóval, így hatóanyaguk a bőrön keresztül jobban beszívódik. Erősíti a központi idegrendszert, mert nemcsak a nyúltvelőre hat, hanem közvetlenül az agykéregre is. Segít migrénes fejfájás és szédülés, fülzúgás, valamint idegi alapon létrejött allergia (a bőr, viszkető, fájdalmas piros foltosodása), illetve asztmatikus görcs esetén. Gyógyítja a melankóliát, a depressziót, főként, ha serkentő hatású gyógynövényekkel – bosmentával, szomoljai szeklicével, szárított matéval – kombinálod. Úgy gondolom, hogy mindez párlatba áztatva fokozottan hatásos lehet, minden rosszkedv, minden bánat ellen. Pár hónap múlva mindenképpen érdemes lesz kipróbálni belőle naponta egy-két kortyót.

 

Kékfrankos Szőlő Eperfával Érlelt Borseprő Párlat 2013.

367.

2013/0624

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

  Kékfrankos Szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 Még pár nap és településünk élete visszatér rendes kerékvágásába, így pincészetünk élete is újból a régi lesz. Már érkeznek sorra a telefonok, kik szaktanácsadást kérnek, kik már időpontot cefréjüknek a lepárlására. A homokzsákok helyét, így lassan újból a cefréshordók veszik, majd át. A takarítás és a fertőtlenítés után, újfent a párlatok veszik át a főszerepet. Párlatrendszerünkben is a hagyományokat folytatjuk, ennek okán a tegnap bemutatott párlat második harmadát is szeretnénk megismertetni a nagyközönséggel. Abban is a szokásokat szeretném követni, hogy az érlelt párlatok esetében kicsit újból szakmai ismereteket szeretnék közreadni. Legutóbb a szűréssel kapcsolatos tudnivalókat beszéltük meg, így itt is szeretném folytatni. A keretes, fémszitás, vagy iszapoló rendszerű szűrők legfontosabb eleme a szitakeret. A szűrést a finom szitaszöveten egyenletesen elosztott azbesztpehely réteg végzi. Az azbesztpelyheket a szűrendő folyadék kis mennyiségében szétoszlatják, majd felöntik a szűrőbe. A folyadékot addig cirkuláltatják, amíg a szűrlet tisztán nem folyik le. Ekkor a szűrendő folyadék folytatólagos hozzátöltésével indul a tulajdonképpeni szűrés. Ennek a szűrőtípusnak az italiparban már igen kicsi a jelentősége. Az érlelőhordóba, vagy tartályba csak tiszta pálinkát helyes tölteni, mert azzal tönkretehetjük azt már a tárolás elején, ezért mindig szűrt párlatot kell használnunk. A következő szűrésre az érlelés befejezése után, valamint a szeszfok beállítása után, többnyire palackozás, vagy kiszállítás előtt kerül sor. Amennyiben a párlatunkat hőkezelésnek vetjük alá, ebben az esetben többszöri szűrésre is szükség lehet. Zavaros, nem tiszta párlatot sohase palackozzunk le. Természetesen mindig mérlegelni kell azt is, hogy a szűrés az egyik legnagyobb veszteséggel járó munkafolyamat. A szűrés befejezése után a szűrőben maradt ital visszanyerésére, vagyis a szűrési veszteség csökkentésére a legjobb módszer a zárt rendszerben történő kimosás, ami megelőzi a készülék teljes kiürítését. Kimosáskor a szivattyút ellentétes irányú folyadékszállításra állítjuk be, és vizet nyomatunk a szűrőberendezésbe. Ez a seprőpálinka üde színfoltot jelent a tiszta pálinkák palettáján. Érezhető a borseprő jellege és ezen belül a kékszőlő markánssága. Üde tiszta illata, a tökéletes alapanyagra, a hibátlan elválasztásra és finomításra vezethető vissza. Érdemes megkóstolni.

 

Merlot Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

Ha most a borról mesélnénk, ízben a gyümölcsökkel kezdenénk: málna, eper, szeder, cseresznye, áfonya után kevés csokoládéval és némi fekete olivával folytatnánk a történetet. Illata a cédrusra és a rózsára emlékeztet, mégis árnyaltan tompa és földszerű íze van.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton negyediknek felvonultatott párlatunk egy natúr törkölypálinka, amelynek különlegességét a kékszőlő fajtája adja meg, amelytől különleges illatot és ízt nyert el. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, ezt a pár hónapos párlatot. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,7 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,1 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,5 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,3 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,5 pontot ért el a pálinka. Így összességében 17,175 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap 13. pálinkája lett, így elindítottuk a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk alig közepesen versenyképes egy komoly versenyen, de ennek ellenére el indítottuk ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.

 

Aszalt Cseresznye

Aquavinicum

Aszalvánnyal Ágyas

Párlatrendszer

Cseresznye

Prunus Avium

A legkorábban érő gyümölcsünk. A cseresznye ma ismert kerti változatait sokan a lakomáiról híres Lucullus hadvezérhez kötik, aki perzsa hadjáratát követően a pontuszi Kerasuntból hozott egy ízletes nagy szemű fajtát Itáliába i.sz. előtt 64-ben. Érdemes tavasszal frissen vásárolni, de télen is fogyaszthatjuk aszaltan. Az aszalás az egyik legősibb tartósítási eljárás, melynek célja a vízelvonás, a friss gyümölcsök víztartalma kb. 80%-ról 20% alá csökken. A cseresznyében megtalálhatók az A, B és C vitaminok. Valamint tartalmaz káliumot, kálciumot, nátriumot, foszfort, kobaltot, vasat, magnéziumot, amely következtében vértisztító hatású, illetve kedvezően hat az izűletekre. Továbbá  megőrizhető benne a fólsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Sokan a régen aromával készített cseresznyepálinkára emlékeznek, így a valódi cseresznyepálinkát csak az utóbbi két évtizedben ismerhettük meg. Nem könnyű, sőt kimondhatjuk bátran, hogy nagyon nehéz belőle igazán finom pálinkát készíteni. Most mégis nem erről fogunk beszélni, hanem arról, hogy valódi magyar sajátosság a gyümölcseink aszalása, amelyet fel tudunk használni pálinkáink ágyazására, likőrök készítésére. Pincészetünk törekszik arra, hogy párlat rendszerünkben azonos gyümölcs ágy kerüljön azonos párlatba, amely valóban felerősíti benne a természetes ízeket és aromákat. Az aszalás fontos eljárása abban nyilvánul meg, hogy a gyümölcsben megtalálható vitaminok, ásványi anyagok megmaradjanak. Ekkora nedvességtartalom mellett a romlást okozó mikroorganizmusuk életképtelenek, de az aszalás során a gyümölcsök megőrzik az értékes tápanyagtartalmuk, rostanyaguk nagy részét. A cseresznyéből a legalkalmasabbak az aszalásra nagyobb szeműek, gondoljunk csak arra, hogy egy apró szemű gyümölcs, amelynek a magja viszonylag nagy, megszárítva szinte semmit nem hagy az aszalványból az eljárás végére. A gyümölcsünk mindig legyen teljesen érett, sérüléstől, rothadástól mentes. Valamint helyezzünk különös figyelmet arra, hogy az esetleges cseresznyelégy kukacától is mentes legyen. A cseresznyét mossuk meg és csepegtessük le, majd magozzuk ki. A magozás azért fontos művelet, mert az aszalás után a magról nem tudnánk elválasztani a gyümölcshúst. A magozás el végeztével citromsavas fürdőben áztassuk be pár percig, majd bőrös felével rakjuk az aszalótálcára, különben menthetetlenül odaragad a gyümölcshús. Az aszalt gyümölcsök íze erőteljesebb, mint a friss gyümölcsé, koncentrált cukortartalmuk miatt édesebbek. Amíg a cseresznyeszem nyomásra levet enged, az aszalást folytatni kell. Ha kész a finomság, vigyázzunk, nehogy túlszáradjon a gyümölcs! Azt azért nem árt tudni, hogy a cseresznyebőre sokkal keményebb más gyümölcsökénél, így az aszalása tovább is tart. Az aszalás várható időtartalma 10-14 óra. A jól elkészített aszalvány beltartalmi értékei a következőképpen alakulnak: 100 grammban 178 kcal található, a továbbiakban 2,6 gramm fehérje, 39 gramm szénhidrát, 0,9 gramm zsír, végül 5,5 gramm rost. Aszalványunkat megfelelően tárolva egész évben élvezhetjük az ízét, ha pedig pálinkába helyezzük az alkohol hatására visszanyeri, a gyümölcs méretét és nedvesség tartalmát, magába szívva jelentős mennyiségű alkoholt, cserébe pedig jelentős íz, illat, szín, és aroma anyagot juttat a párlatunkba. Mivel szép és ízletes gyümölcsről van szó, nem csoda, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották, amelyet csak megerősíteni tudunk mi is napjainkban.

Kékfrankos Szőlő Natúr Borseprő Párlat 2013.

366.

2013/0623

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

BORSEPRŐ

  Kékfrankos Szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 Bizony jó ideje már, hogy a lepárló üst alá nem gyújtottam be. No nem azért, mert nem volt mivel, vagy éppen azért, mert nem volt miért. De mindenképpen tudnunk kell, hogy mikor mit teszünk, van ideje ennek is, és annak is. A falunkat veszély fenyegette, olyan ár, amilyen még soha évtizedek óta. Amerre elfolyt házak és életek kerültek veszélybe, így volt időnk felkészülni. Ezért aztán bár a kísértés nagy volt még sem desztilláltam, bár sokan szerették volna, de abban az időben a józanság volt a legfontosabb. Most pedig, hogy a veszély elmúlt, a károkat minimálisra sikerült csökkenteni, most újból visszatér az élet a rendes kerékvágásába. A háttérben megkezdődött a felkészülés az új szezonra. A természet próbára tesz, egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Mérlegre tesz bennünket, hogy álljuk-e a sarat. Ennek ellenére vannak még a raktárakban tavalyról visszamaradt anyagok, amelyek átvezetnek a következő szezonba. Az új gyümölcsök, pedig már a cefrés hordókban gyülekeznek, és elkezdődött az erjedés, amely nem más, mint a gyümölcs halála. Ezúttal nagyon kedves borász kollégáimtól kapott kékfrankos szőlőből erjesztett bor borseprőjének feldolgozásához fogtam hozzá. Magáról a gyümölcsről már ezeken az oldalakon nagyon sokat írtam, és nagyon sokat beszéltem. Ennek ellenére tudni kell, hogy a kékfrankos szőlő, illetve annak bora Báta talán legfontosabb, és legkarakteresebb gyümölcse, amellyel a legtöbb itt élő ember találkozik. Jellegzetes karakterű,  intenzív illat és ízjegyeket mutató elegáns vörös borseprő. Illatában és ízében is sok gyümölccsel, főként az érett meggy jegyeivel, a borvidékre jellemző melegséggel rendelkezik. Eredeti állapotában nem a legszebb látvány, de töménységében rejtezik igazi valósága. Összehasonlíthatnánk a kékfrankos törkölypálinkával, vagy éppen a kékfrankos szőlőpárlattal, de akár a kékfrankos borpárlattal is, hiszen pincészetünk mindegyiket kipróbálta már. Az igazság az, hogy ez még sem összehasonlítható, mert a borseprő titka szinte megfejthetetlen. Minden megtalálható benne, ami magában a gyümölcsben benne van, és mégis más, mint a fent felsoroltak, kicsit több, mert már benne van az emberi munka, és hozzáértés, amelytől több lesz, jobb lesz, különlegesebb lesz, mind zamataiban, mind illatában, mind a tőle származó gondolatokban. Ilyen egy igazi kékfrankos borseprő párlat, amikor a torkunkon legördül.

 

Merlot Szőlő Eperfával Érlelt Borseprő Párlat 2012.

A pálinkák élete a gyümölccsel kezdődik, majd a második fázisban, abból gondos kezek cefrét készítenek, hogy az erjedés folyamán újjá születhessen, a desztillálással ismét fizikai valóságot ölthessen, és ezzel még nincs vége. Az érlelés, a pihentetés különböző módjaival, kifinomodik, harmóniává áll össze. Ezt követi végül amikor a pohárba kerül és baráti összejöveteleken kóstolgatva, ízlelgetve, megállapítjuk, hogy milyen utat járt be a gyümölcs a fától a pohárig.

 

 

Házi pálinkabírálati lapok:

 

 

A Merlot szőlőfajta közkedveltségét lágy, bársonyos fajtajellegének és sok színanyagot tartalmazó szőlőbogyójának köszönheti. A Merlot borseprő enyhén fűszeres illat és kellemes ízérzet jellemzi. A borseprőnek egyedülálló aromája és illata nagy élményt nyújt. Különösen ajánljuk az ínyenceknek.

 

Ezzel a kóstolóval és bírálattal folytattuk a felkészülésünket a IV. Vas-megyei Pálinkaversenyre, amely május 30-31. között fog lezajlani, de a mintákat már pár nappal korábban május 30-ig el kell küldeni a verseny helyszínére. Ennek okán aztán legalább kettő otthoni házi válogatott kell tartanunk annak kiderítésére, hogy melyikkel induljunk el a versenyen. A második bírálaton nyolcadiknak felvonultatott párlatunk egy érlelt borseprő párlat, amelynek különlegességét a kékszőlő fajtája adja meg, amelytől különleges illatot és ízt nyert el. Persze nem is kérdés, hogy alkalmas-e arra, hogy lebíráljuk, ezt a pár hónapos párlatot. A bírálat hagyományos 20 pontos rendszerben zajlott és pincészetünk vendégei ezúttal ifjabb Szabó Péter alpolgármester, mezőgazdasági vállalkozó, szőlőtulajdonos borász, aki mellesleg a lányaim keresztapja. Németh Attila vasútmérnök, Bátaszéki állomásfőnök, szőlőtulajdonos borász. Valamint Kovács Csaba targoncakezelő raktáros. Végül jómagam, mint a pincészet vezetője. A szokásoknak megfelelően a pálinkák pohárba töltése után a megfelelő hőmérsékletű, és előkészített italnak az illat tisztaságát vettük szemügyre. Itt a négy bíráló között szinte alig volt eltérés, és a megszerezhető három pontból, majdnem a maximumot 2,6 pontot sikerült beátlagolnunk, ami azért nem rossz eredmény. A folytatásban még mindig az illat jegyeknél maradtunk, amely során maximum 5 pontot is odaítélhettünk volna a pálinkának, amennyiben az 100%-os lenne. Ennél a szempontnál ugyanúgy alig volt eltérés a zsűrinél, így 4,3 pontot abszolváltunk a számára. Ezek után következett az ízek megvizsgálása a szánkban, a torkunkban. Az íz tisztaságára rendszerint 3 pont adható oda, ha hibátlan a termék. Itt is azért volt némi eltérés a pontozásban, amelynek átlaga kicsit kerekítve 2,5 pont lett. Az íz, a zamat karakter jegyeivel folytattuk a vizsgálatot, amelyre 5 pont volt odaítélhető maximálisan. A pontozok kisebb eltéréssel, hasonlóan ítélték meg a párlatot és átlagosan 4,3 pontot sikerült lekönyvelnünk a számára. Befejezésül nem maradt, más vissza, mint az összkép, a harmónia összességének a megfelelő megítélése a párlat összességében. Erre úgy-e 4 pontot lehet adni, ha nagyon jó a termék, itt is csak apróbb hibák akadtak, így 3,5 pontot ért el a pálinka. Így összességében 17,20 pontot adtunk oda számára, amellyel a nap 12. pálinkája lett, így elindítottuk a versenyen.

Ezzel az eredménnyel nyilvánvalóan ez a párlatunk közepesen versenyképes egy komoly versenyen, de ennek ellenére el indítottuk ezt a pálinkát a IV. Vas megyei Pálinkaversenyen, de természetesen mindenképpen hétköznapiságával kitűnő párlat ez, ezért pálinka tréningek alkalmával, majd mindig jó hasznát vesszük ennek, az italnak.