Merlot Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

215.

 

2012/0930

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

TÖRKÖLY

 

 

  Merlot szőlő

  üvegben érlelve

 

 

Idén elhatároztam, hogy nem követem a tavalyi gyakorlatot, amely szerint saját cefréimet ráérek később is ledesztillálni, mert bizony ennek következtében jelentős minőségi és mennyiségi veszteséget is el kellett viselnem. A sorozatot, amelyet megkezdtem, most sem szakítom meg a ma bemutatásra kerülő pálinkával, mert továbbra is a törkölypálinkák kategóriáját folytatom. Annyiban azonban most kicsit mégis eltérek az eddigiektől, mert ezúttal nem fehér, hanem vörös szőlő törkölyéből készült italt ismertetek. A merlot, mert bizony erről a nálunk igen közkedvelt szőlőről azt tudni, hogy francia eredetű, már a 14. századtól ismert minőségi borszőlőfajta, feltételezetten, a biturica fajta természetes mutációja. A fajta legelső komplett leírását 1784-ben egy bordeaux-i borász tisztviselő készítette, aki a Libournais helyi termesztésű szőlőiből készített borok között a merlot-t a legjobbnak ítélte. Olaszországban, 1855-ben Velencében tesznek említést a bordò elnevezésű fajtáról. Svájcban, Ticino megyében, 1905-1910 között jegyzik először, mint bordeaux-i fajtát. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1990-es évek során terjedt el. Magyarországon, már az 1960-as évektől kezdték termeszteni, de nagy kiterjedésű – 100 hektárt meghaladó – ültetvényei csak az utóbbi 15-20 év borászatát jellemzik. Napjainkra hazánk hatodik legelterjedtebb vörösborszőlőjének tekinthető. Törkölypálinkája, telt, sajátos, zamat- és ízgazdag, fekete ribizlis, szilvás tónusú, bársonyosan savas, gyorsan fejlődő. A késői szüretelésű szőlőből finom illatú és zamatú, a fajta minden szépségét hordozó kiváló törköly párlat lesz. Illatában és ízében gyakran a cseresznye-, az eper- és málna-aroma érezhető, néha zöldségek (olíva, gomba), a föld (humusz, fű) és fűszerek (tea, eukaliptusz, menta, oregánó, rozmaring, kakukkfű) illata is felfedezhető. Az ételek és borok párosításában a merlot pálinka igen sokoldalú. Lágyabb, gyümölcsösebb, vagy fiatalabb (alacsonyabb csersavtartalmú) változatai remekül illenek a tengeri halakhoz, lazachoz, vagy gombás, zöldséges ételekhez. Nincs könnyű feladatom idén ezzel, mert tavaly sok mindent nyertünk vele, de azért bízom abban, hogy idén sem valók, majd szégyent vele a jövő évi pálinkaversenyeken. Azután pedig már nincs más vissza, mint a palackos érlelés, és az időnkénti kóstolgatás, hogy lássuk hová is képes fejlődni.

 

Zenit Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

214.

 

2012/0929

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

TÖRKÖLY

 

 

  Zenit szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 A tegnapi francia törkölypálinka pálinka bemutatása után ma továbbra is a törkölypálinkák csoportjánál maradnák egy párlat kedvéért, de ezúttal a hazai szőlőskertekben, hazai szőlővel folytatnám. Amikor a baráti társaságok összeverődnek egy esti kis beszélgetésre néhány cent pálinka társaságában, akkor bizony nagyon jól esik néhány anekdotát, történetet elmondani arról, amit éppen kóstolunk. Fontos, hogy sohasem az ívás a lényeges, hanem a társaság, az alkalom, amelynek fényét, ünnepélyességét emeli az ital, vagy étel, amelyet éppen fogyasztunk. Minden bizonnyal tavaly már minden jót és okosat leírtam ezzel a szőlővel, törkölyével, borával és talán pálinkájával kapcsolatban is. Őszintén megvallva elnyerte tetszésemet a tavalyi alkotásom, így idén sem hagyhattam ki ennek elkészítését. Szerencsémre a Bátai Hegyközség területén elég szép mennyiségben található meg ez a szőlőfajta. Több gazdatársam is készít belőle bort, így a törkölyéhez igazából nem olyan nehéz hozzájutni, mint a muskát ottonel, vagy az irsai olivér esetében. Felelevenítésként azért most is mondanék, vagy írnák néhány szót magáról a szőlőről. A Zenit egy magyar nemesítésű fehérborszőlő-fajta. 1951-ben nemesítette Király Ferenc az Ezerjó és a Bouvier keresztezésével létrehozva. A nemesítés Pécsen történt meg, így ez a fajta szőlő helyileg is közel kötődik hozzánk. Korai érésű, bőtermő, erős növekedésű 1976 óta államilag elismert fehér borszőlőfajta. Aszúsodásra hajlamos. Bora az évjáratok többségében illatban, zamatokban gazdag harmonikus savakkal, de lágyulásra kissé hajlamos, savai finomak, minőségi fehérbor és pálinka készíthető belőle. A tavalyi évhez képest az évjárat talán még jobb beltartalmi értékeket hozott ki magából a gyümölcsből. A must foka magasabb, a savai elegánsabbak maradtak, igaz a kinyerhető lé mennyisége némiképpen lecsökkent. Az aszúsodás már korán bekövetkezett főként ott, ahol a szokásos zöldmunkákat végezték el az ültetvényeken. Nyughatatlan, vibráló jellege már tüntetően alkoholos illatában megjelenik, amelynek mazsolás kiegészítése izgalmasságát, rejtélyességét fokozza. Tüzes zamatokkal tombol tovább a pálinkában, vastagsága, teltsége zabolátlan. Ezért okoz fájdalmas hiányt sok esetben a lágyság érzetét keltő, ellustult sav, amely idén nem jellemző rá. Bogyózott törkölye, három hónapos érlelés után már remek élmények nyújt fogyasztóinak.

 

Muscat Ottonel Natúr Törkölypálinka 2012.

213.

 

2012/0928

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

TÖRKÖLY

 

 

  Muscat Ottonel szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 Ennek a most bemutatásra kerülő pálinkának az alapanyagához nem egyszerű hozzá jutni. No nem azért, mert nálunk nem termelik, hiszen 1430 ha-on található belőle ültetvény belőle, de a mi környékünkön csak szórványban és kis területen gondozzák. Az Ottonel muskotály, eredeti nevén Muscat ottonel, francia nemesítésű fajta, amit 1852-ben egy Robert Moreau nevű szőlész állított elő. A muskotály a legősibb, és legkedveltebb fehér szőlőfajták egyike. Valószínűleg a görögök hozták Dél-Franciaországba, és onnan terjedt el szerte Európában, majd a tengerentúlon. Ma kisebb-nagyobb területeken a föld valamennyi bortermelő országában termesztik. Az egyes termőterületeken, országokban a fajta nevei annyira változatosak, hogy gyakran nehéz azonosítani. Számos borszőlő változata mellett csemegeszőlőként is igen kedvelt, gyakran használják mazsolának, vagy készítenek belőle szőlőlét, de a pezsgőgyártás alapanyagaként is szóba jön. A hosszú idő alatt több mint kétszáz változatát nemesítették ki, minőségi bor termelésére azonban ezek közül mindössze négy-öt alkalmas. A szőlő cukortartalma viszonylag nagy, így melegebb éghajlatú vidéken viszonylag könnyű belőle édes bort készíteni. Népszerűségének fő oka, hogy a szőlő ízét jól visszaadja. Emellett bora lehet igen kiváló, száraz is pikáns muskotályos zamattal. Volt szerencsém a Szekszárdi Szüreti Napokon kóstolnom ilyen bort, de őszintén megvallva a pálinka változata sokkal jobban ízlett. Nálunk az 1880-as években jelent meg, s az óta is töretlen népszerűségnek örvend. Nemcsak fajta tiszta értékei miatt közkedvelt, hanem más borokkal való házasítása révén is, mivel kitűnő illat- és íz anyagokat kölcsönöz a kevésé karakteres fajtáknak is. Önmagában egy rendkívül muskotályos illatú, lágy, könnyen fölismerhető bort ad, amely hamar megkedveltethető  a bor iránt kevésbé érdeklődőkkel is. Az ottonel muskotályt én mégis inkább pálinkaként ajánlanám. Fogyasztása édességek mellé, csokoládékhoz, de száraz formában kiegészíti a kicsit fűszeres ételeket, salátákat, raguleveseket. Ez a törkölypálinka igazi különlegesség valóban csak apró kortyokban, kis mértékben ajánlhatjuk a fogyasztását, amelytől valódi ital élményben lesz részünk.

 

Chardonnay Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

212.

 

2012/0927

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Chardonnay szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A most bemutatásra kerülő új párlatom szintén az Aquavinicum Párlat Rendszer Natúr Pálinkáinak Gyümölcs osztályába sorolható be és az ilyenkor szüret tájékán közismert Chardonnay szőlő párlatáról van szó. A múltkori pálinkánál már említettem, hogy lesz egy sor olyan új párlat, amely évről-évre visszatér a választékomba és ilyen a Chardonnay is, amely szőlőnek készítettem már borából, borseprőjéből, törkölyéből is pálinkát. Hogy ne menjek nagyon vissza a múltba az I. Nógrád-megyei Palóc Pálinka és Párlatversenyre neveztem be a Chardonnay Borpárlatot, amely 17 pontot ért el és ezzel ezüstérmet kapott, de nem járt messze az aranytól sem. Vagy a nyáron lezajlott Vas-megyei Pálinkaversenyen a Chardonnay törkölypálinkám szintén 17 ponttal ezüstérmet kapott. Mindezek arra utalnak, hogy valóban rendkívüli szőlőfajtáról van szó, amelynek olyan illat és zamat anyagai vannak, amelyek meghálálják a velük való gondos foglalkozást. A szőlő pálinkának még az is fontos tulajdonsága, hogy a szőlő minden része benne található a párlatban, és ez által olyan anyagok is felelhetők benne, amelyek az egészségünkre jelentős hatással vannak. A szervezetünkben káros anyagok a szabadgyökök amelyek a sejthártya átjárhatóságát jelentősen fokozzák, ennek következtében hatékonyan képesek károsítani a sejteket, így jelentős mértékben felelősek a korai öregedésért. Ezen kívül reakcióba lépnek a DNS-sel, a sejtek örökítő anyagával, így az egészséges sejtek újraképződése lehetetlenné válik. Ezek a folyamatok az idő előtti öregedésért és a daganatképződésért felelősek. A szabadgyökök képesek feltöredezni a kötőszöveti rostokat a szervezet különböző szerveiben, pl. a bőrben, amely ennek következtében rugalmatlanná és csökkent víztartalmúvá válik, durva és ráncos lesz. Ezek a folyamatok éppen ezért ugyancsak a szöveti elfajulás (degeneráció) és sejtkárosodás irányába terelik a szervezetet. Ami a legfontosabb, és amely egyedivé teszi a piacon az, hogy olyan összetételű telítetlen zsírsav van benne (Omega3, Omega6, Omega9), amely képes átjutni az agyi vérgáton! Ezért az agynak egy nagyon erős védelmi rendszert ad, a többi táplálék kiegészítővel szemben. Mindezt pedig a szőlőnek és annak magjának köszönhetjük, így kis mennyiségben valóban gyógyszert veszünk magunkhoz ezekkel a párlatokkal.

 

I. Nógrád-megyei Palóc Pálinka és Párlatverseny 2012.

I. Nógrád-megyei Palóc Pálinka és Párlatverseny

2012.

Nagykeresztúr

Ismét visszakanyarodom ezen írásommal a legutóbbi pálinkaverseny történéseire. Ennek az adott apropót, hogy pár nappal ezelőtt megérkeztek azok az értékelő cédulák, amelyek a nem nyertes pálinkáinkhoz tartoztak. Ennek úgy-e nagyobb a jelentősége, mint a díjnyertesekének, mert ezekből tudhatjuk meg, hogy esetleg milyen hibákat véltek felfedezni ezen italainkban. Ezt már akkor is hiányoltam, illetve azt, hogy ezeket az információkat nyilvánossá kellett volna tenni minden párlattal kapcsolatban, minden versenyző számára, hogy láthassuk, hogy ki miért és milyen eredményt, vagy eredménytelenséget ért el. Amennyiben ez nyilvános lenne, akkor teljesülne a teljes nyilvánosság és tisztaság elve. Ezért is én is nyilvánosságra hozom ezeket az adatokat, amelyek a Sabeikow és Társa KFT. főzdéjében készültek.

Nevezési sorszám	Minta sorszám	Párlat megnevezése	Tulajdonos neve	Alkohol %	Nevezési kategória	Pontszám	Díjazás	Össz- pont
1.	534	Pomelo Narancs Ágyas	Muthné Katona Mária	42%	Ágyas	16	ezüst	5
2.	451	Chardonnay Borpárlat	Muthné Katona Mária	46%	Egyéb	17	ezüst	5
3.	475	Fehér Furmint Törköly	Muthné Katona Mária	46%	Törköly	18	arany	8
4.	461	Merlot Borseprő	Muthné Katona Mária	48%	Párlat	14	bronz	3
5.	427	Rizlingszilváni Szőlő	Muthné Katona Mária	46%	Szőlő	14	bronz	3
6.	360	Vörös Áfonya Ágyas	Muthné Katona Mária	42%	Bogyós	10	-	0
7.	511	Vadgyümölcsök vegyes	Muthné Katona Mária	46%	Vadgyümölcsök	10	-	0
8.	548	Bodzás Alma	Muth Walter	48%	Almatermésűek	8	-	0
9.	238	Meggy	Muth Walter	48%	Csonthéjas	6	-	0
10.	477	Cseresznye	Németh József	50%	Csonthéjas	13	-	1
Összesítés:						126	-	25

 

 

Annyit azért még hozzáfűznék, hogy a Fehér Furmint Törköly pálinkám aranyát végül is visszavonták ezüstre, de ennek ellenére úgy gondolom, hogy én továbbra is úgy gondolok erre a pálinkámra, mint aranyérmesre. A másik végletben található pálinkám a Meggy, amelyet alaposan lehúztak a bírálók, ezt nem igazán értem, mert ha nem is sokat, de azért valamit én is értek a pálinkákhoz, és egyet nem tudok elfogadni, hogy azon nem érezhető a meggy meggyessége, de hát itt egy friss pálinkáról van szó és bízom benne, hogy lesz még alkalma másik versenyen is bizonyítani.

Végül a Muth Pálinka és Borpince nevében, valamint a Sabeikow és Társa KFT. nevében is szeretném megköszönni a szervezőknek, a rendezőknek a színvonalas versenyt és ünnepet, bízunk abban, hogy lesz folytatása ennek, amelyen majd mi is indulhatunk ismét. Köszönjük!

 

Cserszegi fűszeres Szőlő Gyümölcs Pálinka 2012.

211.

 

2012/0926

 

AQUAVINICUM

 

NATÚR

 

GYÜMÖLCS

 

 

  Cserszegi fűszeres szőlő

  üvegben érlelve

 

 

Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban könnyen lehet, hogy ismételni fogom kicsit magamat, és olvasóimnak is deja vu érzése támadhat. Az új idény már ami a pálinkakészítést illeti már javában zajlik és ahogy évről évre a bor készítésben is, ugyanazokat a kedvenc fajtákat készítem el, úgy a pálinkáim és párlataim között is akadnak kedvencek, amelyeket évről-évre elkészítek. Most is egy ilyen párlatról lesz, amelyet ezúttal a feleségem születésnapjára terveztem elkészíteni. Őszintén megvallva az is motivált az újbóli elkészítésben, hogy a tavalyi valamilyen oknál fogva és ez leginkább a kései szüret volt nem sikerült ez a párlat tökéletesre. Most már elárulhatom, hogy a Cserszegi fűszeres szőlő pálinkájáról van szó. Sok helyen, sok jó ilyen pálinkát kóstoltam már, ezért is ragaszkodom mereven a saját párlatom elkészítéséhez. Idén úgy tűnik, hogy a múlt hibáiból tanulva egy korai szüretelésű cserszegi fűszerest sikerült szereznem borász mentorom Sőrés András segítségével. Nincs az a borászat, amelynek kínálatában ne szerepelne ez a fajta, és ugyan ez elmondható a jelentősebb kereskedelmi főzdék ajánlatáról is. Legjobbnak a kunságon termett cserszegi tartják annak ellenére, hogy a Bakonyban nemesítették ki. A mi hegyközségünk a Duna völgye fölött található, síkságra néz, de dombsági lejtőkön terül el, éghajlata, pedig igazán mediterrán jellegű. A cserszegi egyik legnagyobb előnye, hogy úgy tud lendületes és illatos lenni, hogy közben szép egyensúlyban marad a párlata, amely leginkább egy gyönyörű mezei virágokból összerakott csokorra hasonlít. Beleillatozva olyan felejthetetlen élményben lesz részünk, amelyet sohasem fogunk elfelejteni, sodorjon az élet bennünket bárhová, ha lehunyjuk szemünket, újra és újra érezni fogjuk ezt az illatot, amely egyedül a Cserszegi fűszeres szőlő pálinkájának az egyedisége. Sokan leginkább női italnak tekintik, illat kavalkádja miatt, de ismerek olyan férfiakat, akik nem is annyira isszák ezt a párlatot, mint napról-napra illatozzák csupán. Ez a fűszeres fehér szőlő pálinka típus a magyar közízlésnek nagyszerűen megfelel, étkezési szokásainkhoz csodálatosan illeszthető. Hideg sültek, saláták, grill ételek, ragulevesek, hideg halakhoz, pástétomokhoz kiváló. Örömmel és szeretettel ajánlom feleségemnek születésnapja alkalmából.

Chardonnay szőlő

Chardonnay szőlő

Immár egy új szezon kezdetén vagyunk, már, ami a gyümölcsökből való pálinkakészítést illeti. Néhány hónappal ezelőtt a 2011-es Chardonnay szőlő pálinkám ezüstérmes minősítést nyert el, és ma már a 2012-es Chardonnay szőlő pálinkám készítésén munkálkodom. Ha vissza emlékezünk e két évjáratra és az akkori éghajlati viszonyokra, akkor szembetűnő a különbség. A túlsóháti dűlőben termő szőlő, hagyományos egyfüggönyös rendszerben termesztett, észak-déli fekvéssel. Akár borként, akár pálinkaként ejtjük ki e szőlőnek a nevét mindenkiben, ébreszt valamiféle emlékeket, mert a Chardonnay szőlő kiemelkedik a többi szőlőfajta közül! Olyan mélyen ereszt ugyanis gyökeret a talajba, hogy elérhetővé válnak azok a mikro- és makroelemek, amelyek a talaj felső rétegéből vagy hiányoznak, vagy már szennyezettek. A legértékesebb hatóanyagokat a szőlő magja és héja tartalmazza. A magban nagy mennyiségű ásványi só (pl Kálium) és nyomelem, illetve fontos antioxidánsok pl OPC (oligomer – proantocianidin) és az egyik leghatékonyabb bioflavonoid, a resveratrol található. Ezen kívül még a magban megfigyelhető a maghéj alatt a szőlőmagolaj és fehérjék, és egyéb nyomelemek, valamint C vitamin, és más bioflavonoidok. A szőlőmagban található antioxidánsok hatását már 1969 óta tanulmányozzák Európában és az USA-ban. Megállapítást nyert, hogy a szőlő magvaiból nyert bioflavonoidok, köztük a resveratrol az egyik leghatékonyabb vegyület, amely ártalmatlanná képes tenni a  szabadgyököket. És mindezt honnan kaptuk? Egyes kutatók szerint a fajta egy ősi francia szőlő a Gouais Blanc és a Pinot keresztezése. Az egyik szülőről annyit tudni, amely éppen a Gouais Blanc, hogy Horvátországból származik, és a rómaiak vitték magukkal Franciaországba. Világhódító fajta - melynek elterjedtsége az egész világban példátlan - hazája Burgundia, és eme ősi borvidék fehérborainak ma is szinte kizárólagos szőlőfajtája. A legjobb borok itt, Kaliforniában és Champagne-ban (itt készítik a champagne-i pezsgőt) teremnek. Észak-Olaszországban is kitűnő chardonnay-t állítanak elő. Alapbora a pezsgő spumante-nak is, amelyet Dél-Tirolban és Trentinóban "Talento"-nak neveznek. Ausztriában és Németországban pedig, a fűszeres borok örvendenek nagy népszerűségnek. A chardonnay tulajdonképpen Európában éppúgy mindenütt jelen van, mint az Újvilágban, és ezzel mintegy Franciaország legfontosabb szőlészeti exportcikke. Elterjedése azonban nem ismer határokat. Magát a chardonnay nevet egy kis francia faluról kapta, Chardonnay-ról, amely egy burgundiai falvacska.  A fajta első írásos említése 1330-ból való, egy cisztercita szerzetes említi először. Ők tették az első chardonnay szőlőtőt a talajba. Nem is sejthették, hogy több száz év múlva mennyien fognak rajongani ezért a fajtáért. A chardonnay-t nevezik még Aubaine, Beaunois, Melon Blanc-nak is. A világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik, tehát „világ" fajtának tekinthető. Magyarországon már a reformkor idején ismerték, de nem termesztették, mert az akkori termesztési eljárások azt nem tették lehetővé. Hazai elterjedése az elmúlt 2-3 évtizedre tehető és szinte minden borvidéken jelen van. Magyarországon 3099 ha-on terem. Természetesen mi sem panaszkodhatunk e szőlőből készült italaink minőségére, ezen belül is szűkebb hazánk a Szekszárdi Borvidéken termett gyümölcsre. A Chardonnay korai szüretben reduktív technikával zöldalmás, citrusos illatot, könnyed testet és savhangsúlyos bort ad, amelyet gyorsan desztillálva átmenthető minden, amiért érdemes párlatot készíteni belőle.