Meteor Korai Meggy

Meteor Korai Meggy

Ha a gyümölcsösünkben összhangot akarunk teremteni, akkor a meggyfát nem nélkülözhetjük abból. A meggy őshazája Észak-Indiától a Balkánig terjed, és mindenütt előfordul. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a meggy Szó az egyetlen, minden bizonnyal finnugor eredetű gyümölcsöt jelentő szavunk, míg a többi gyümölcs neve a bolgár, a török és a szláv nyelvekből származó kölcsönszó. Ez azt is jelzi, hogy a gyümölcsöknek nem lehetett valami döntő jelentőségük őseink étkezésében. A meggyfa talajban nem válogat. Nagyrészt önbeporzók, nem szükséges feltétlenül porzófát ültetnünk. A népszerű Pándy meggy fajták mellé viszont szükséges a porzó fa is. Sötétszürke kérgű fa. A cseresznyénél rövidebb életű. Vesszői idősebb korban lecsüngnek. Levelei a cseresznyééhez hasonlóak, fényesek. Virágzata bogernyő. E fajta mellé különböző érésidejű cseresznyefajtákat is ültethetünk. Nemesebb fajtái önmeddők. A meggyet a gyümölcstermesztő és fogyasztó országok többségében ipari gyümölcsnek tekintik. Világviszonylatban kivételesnek tekinthetők azon közép és középkelet-európai országok, ahol a meggyet frissen is fogyasztják. Az ipari feldolgozás jelentősebb formái a befőtt és légyártás, a színezőanyag kivonás és cukrászati felhasználás. A friss gyümölcs kedvező étrendi hatása beltartalmi értékeinek köszönhető. Ezúttal azonban nem a Pándy meggy fajtáról akarok írni, hanem egy korai fajtáról, mégpedig a Meteor Korai Meggyről. Korán termő képességének vannak előnyei, de természetesen hátrányai is, amelyek azonban eltörpülnek az előnyök mellett. Jó magyar szokás szerint az átkos rendszerben nem volt kívánatos nevén nevezni a gyümölcsöt, hanem ennek is számot adtak, amely ezúttal az M 14 volt, mint valami titkos ügynöké. Magyarfajta. A meggyérési sor első, igazán meggyízű fajtája. A Pándy meggy és a Nagy angol meggyfajták keresztezésével állította elő a tótkomlósi Maliga Pál és Apostol János. 1965-ben kapott állami elismerést. Június elején érik, a meggy fajtasor termesztésben lévő legkorábbi fajtája. Gyümölcse középnagy (4-5 g), átlagos átmérője 21-22 mm. Alakja kissé lapított gömb. A fajtára jellemző a varratnál bemélyedt felületű gyümölcs gyakori előfordulása. Középvastag héjának színe sötét kárminpiros illetve sötétbordó. Húsa puha, bőlevű, valamint festőlevű, édes-savas, jellegzetes meggyízzel. Kocsánya középhosszú, elvétve pálhaleveles. Teljes érésben gyümölcse a kocsánytól szárazon válik, mégis csak kései betakarításra javasolható. Elég jó termőképességű, a "Pándy meggy" - nél kétszer többet terem. Gyümölcse repedésre nem hajlamos. Gyenge, rossz tápanyag ellátottságú talajokon apró gyümölcsöket nevel. A Kaliforniai pajzstetűvel szemben ellenálló. Fája erős növekedésű, fiatalon felfelétörő, ritkán elágazódó, átlátszó, kúp alakú koronát nevel. Csak a többéves gallyakon lévő vesszőkön hoz termést, ezért felkopaszodásra kevésbé hajlamos. Fiatal korban 4-5 éves koráig erősebb metszéssel vesszői elágazódásra késztethetők, így növelhető a termőfelület, de ez a termőrefordulás késleltetését vonja maga után. Idősebb korban végzett erős ifjító metszés a fa élettartamát megnöveli. Virágzása középkorai. Jellegzetesen kevés virág képződik a fán. Bár virágpora kevés, mégis jól termékenyíti a vele egy időben virágzó fajtákat. Öntermékeny. Legfőbb értéke a korai érése, amely június 1-től - június 15.-ig tarthat. Friss fogyasztásra és mélyhűtésre, valamint ivólékészítésre alkalmas gyümölcse, de az utóbbi időben már pálinkakészítésre is szívesen használják. Fontos tudni mielőtt szüretének neki állunk, hogy a meggy nem utóérő gyümölcs, tehát akkor kell a szüretét megkezdeni, amikor a gyümölcsök teljesen beértek. A meggyszüret fáradságos munka; egy fa, nagysága szerint 15-70 kg gyümölcsöt is terem. A munka közben ügyeljünk arra, hogy a jövő évi termőrügyeket viselő termőnyársak épen maradjanak! Kiskertben nagyon ajánlható az ollóval való szüretelés. Ennek a gyümölcsfajnak ugyanis van néhány vitathatatlan előnye: kis növésű alanyon is termeszthető, ezért törpefát vagy éppen sövényt is lehet belőle nevelni; gyümölcsei viszonylag sokáig (két-három hétig is) a fán maradhatnak anélkül, hogy felrepednének. Ennek következtében a meggy szürete nem okoz olyan, sokszor megoldhatatlan feladatot, mint a cseresznyéé, amelynek termése a hatalmas fákon olykor ott csúfosodik. További értéke a meggynek, hogy frissen fogyasztva nem puffaszt, és igen sokoldalúan tartósítható is. Tehát elmondhatjuk róla, hogy főleg a házikertek fajtája.