Mogyoró

Herbarium Librum

   Nyírfafélék Családja

Corylus avellana

Mogyoró

A mogyorót, az ide tartozó növények ehető termésük miatt már az őskorban is kedveltek voltak. Őshonos Nyugat-Ázsiában, a Balkán-félszigeten, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában. Ősidők óta termesztik Törökországban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, később Amerikában, Franciaországban és Angliában. A legtöbb mogyorót Olaszország és Törökország termeszti, és az főleg az észak-európai országokba exportálják. A magyar erdőkben termett mogyorót rendszeresen gyűjtötték, de annak ellenére, hogy őshonosnak hisszük, a többi gyümölcsfajtól eltérően sokáig nem termesztették; saját fajtáink sincsenek. Üzemi termesztésére máig alig van példa, a nagycsérpusztai kultúrát felszámolták. Ma a legjelentősebb ültetvény Balatonbogláron található. A bogyósok mellett a mogyoró az egyik legfurcsább növényünk. A hozzáértő nem keveri a mókusmogyorónak mondott csonthéjast a hasonló nevű hüvelyes földimogyoróval. Ha nassolós típusok vagyunk, de az alakunk is fontos számunkra, nem kell feltétlenül megválunk minden rágcsálnivalótól. A mogyoró olyan növény, amely fogyasztószerként is hatásos! Dél-Amerikából származik, számos országban termesztik - az olaszok és a törökök élen járnak ebben - hazánkban is ültetik, a múlt század 30-as éveiben honosodott meg, de saját mogyorófajtánk nincsen. El is érkezett az ideje, hogy tisztázzuk a félreértéseket, pontosítsuk ismereteinket, és újra kegyünkbe fogadjuk a mogyorót! Először is: az olajossága. A mogyoró olajtartalma miatt 100 grammonként nagyjából, 560 kalóriát tartalmaz. Magja finom étolajat rejt, előnye, hogy nem szárad meg és nehezen is avasodik. Az olaja mellett persze közkedvelt a pörkölt mag fogyasztásának formája is. Nem véletlen, hogy fehérjehiányban szenvedőknek is ajánlják, hiszen közel hatvan százalék zsír, tizennégy százalék fehérje, valamint 5 mg/100 g C-vitamin van benne. Fehérje tartalma sűrített állapotban van, ezért ajánlott jól megrágni és mellé sok vizet inni, főként betegeknek! Mint tudjuk, vannak a telítetlen zsírsavak,  amelyek a szervezetben hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét és segítik az idegműködést. És vannak a telített zsírsavak, amelyek emelik a koleszterinszintet, károsítják az érfalakat. A jó hír: a mogyoró olaja telítetlen zsírsav, így kimondottan jót tesz egészségünknek. A telítetlen zsírsavak a szervezetbe jutva hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét és támogatják az idegműködést. A telített zsírsavakkal szemben nem emelik a koleszterin szintet és nem rongálják az erek falait. Úgynevezett jó koleszterint HDL-t tartalmaznak, melyek a rossz koleszterinnel LDL-vel szemben védenek a szívinfarktus és szélütés ellen. A telítetlen zsírsavaka számtalan jótékony hatása között nem elhanyagolható a rák megelőzésében és gyógyításában betöltött szerepe sem. A napi 40 gramm mogyoró fogyasztása ezért a tudósok szerint jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mogyoró ezenfelül számtalan ásványi anyagot, vitamint és rostot tartalmaz, melyek mind fontos részei a kiegyensúlyozott diétának. A rostok pedig, abban töltenek be nagyon fontos szerepet, hogy védenek az elhízás ellen, mivel a jóllakottság érzését keltik azáltal, hogy a gyomor-bél-rendszerben megduzzadnak. Ezen felül serkentik a bélműködést és csökkentik a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. A réz, mint nyomelem elengedhetetlen a növekedéshez és a fejlődéshez. A vörös és fehér vérsejtek fejlődéséhez, a szív és az izmok összehúzódásához, a vasszállításhoz, a csontok szilárdságához és az fejlődéséhez szükségünk van a rézre. A szervezetünk azonban nem állítja elő ezt a fontos elemet, így szükségünk van arra, hogy a táplálékunkkal elegendő réz mennyiséget juttassunk a szervezetünkbe. A legtöbb rezet tartalmazó élelmiszerek között első helyen áll a mogyoró, és a kakaó is az élvonalban van. A mindkét fontos anyagot egyszerre tartalmazó mogyorós csokoládé természetesen mértékletes fogyasztásával tehát pozitív szerepet tölt be testünk és elménk fejlődésében. A mogyoróban fontos vitaminok is megtalálhatóak. Gazdag B1-, B2-, B5-, B8-, B9-, B12-, C-, H-, és E-vitaminban, ásványi anyagok közül, pedig mangánt, cinket, magnéziumot, káliumot és kálciumot tartalmaz, ezen kívül olyan enzimek is vannak benne, melyekre a sejteknek szükségük van az energiatermelésre. A B8 és B12-vitaminok létfontosságúak szervezetünk idegműködése szempontjából, de például a B9 (vagy folsav) a vörös vértestek képződésében játszik fontos szerepet, vagy a B5-vitamin amely a bőr és a haj szépségéért felel. Az E-vitamin és a C-vitamin a leghatékonyabb antioxidánsok, az E-vitaminnak kedvező hatását az immunrendszerre, szerepét a rák, szív és érrendszeri betegségek megelőzésében vizsgálatok sora mutatta ki. A mogyorót tehát bátran illesszük be étrendünkbe. George Washington Carver 300 felhasználási módját találta fel a mogyorónak, kivéve a mogyoróvajat. Mértékkel fogyasztva nagyon kedvezően hat szervezetünkre, betegségeket előzhetünk meg, mindezt úgy, hogy közben finomat eszünk! Manapság kezdik felismerni a mogyorót a gasztronómiában is, használják saláták, ecetes, és édes-pikáns fogások mellé, almás és fejes salátás kombinációkhoz is. Zöldségragu is létezik, amely mogyoróval, fahéjjal és cukkinival készül. Rétesekben a mogyoró finom ízfokozó, de lehet belőle tészta, a párolt rizshez keverve pedig igazán ínyenc köret. Természetesen végül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a mogyoró a pálinka kóstolok alkalmával is igen fontos szerepet képes betölteni egy-egy felkínált párlat után abban, hogy semlegesítse a szánkban kialakult ízeket.