Cserszegi fűszeres szőlő

Maga a szőlő is már felejthetetlen látványt nyújt, ahogy a megtisztogatott zöld levél falból elő kandikálnak a foltosan rozsdássárga fürtök. A cserszegi fűszeresről beszélek, amellyel a mi hegyközségünkben azért nem túl nagy területen lehet találkozni, de mégis nekem az egyik kedvenc szőlő fajtám, és nem csak azért, mert magyar. Nem csak azért, mert a cserszegi fűszeres nemesítői remekmű. Bakonyi Károly, a cserszegi fűszeres atyja azt a fajtát álmodta meg, ami olyan élményt nyújt a borkedvelőknek, mint a hölgyeknek egy csokor virág. A nemrég elhunyt, szőlész-borász nemzedékek által nagyon kedvelt és tisztelt Karcsi bácsi az irsai olivér és a piros tramini kombinációját 1960-ban választott ki Cserszegtomajon. A fajtát államilag 1982-ben ismerték el. Ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek. Az ünnepségen Kozma Pál, a korszak legnagyobb nemesítője így fogalmazott: „A cserszegi fűszeressel egy teljesen új aromavilág került be a világ borászatába”.

Tökéletesen igaza volt.

Akkor azonban arra még nem is gondoltak, hogy a borászat mellett ez a fajta szőlő a pálinkakészítésben is az egyik legkedveltebb alapanyaggá válik. A cserszegi fűszeres szőlőt több helyen termelik, de azt mondják, hogy az igazi otthona a Kunság. Aki veszi a fáradságot és nagy türelemmel, az Alfölddel szembeni előítéleteit messze elfelejtve beleszippant és belekortyol néhány cserszegibe, igazolva látja majd, hogy fantasztikus ízeket képes kihozni e fajtából a magyar rónaság. A cserszegi egyik legnagyobb előnye, hogy úgy tud lendületes és illatos lenni, hogy közben szép egyensúlyban marad a bora, valamint a pálinkája is. A borral ellentétben már magától az illatától is le lehet részegedni.

Varázslatos kincs!

Gyakori élmény, hogy a kissé parfümös-bodzás illat alapján a kóstoló vékonyka, karcsú borra számít, azután kóstoláskor jöhet a döbbenet: a cserszegi becsapósan testes bort ad. Így aztán a sok szép sav nem „lóg ki”, sőt épp a test és a viszonylag sok sav hoz létre egészen különös harmóniát a fajtára jellemző illat és zamat anyagokkal. A cserszegi általános jegye a kissé muskotályba hajló, fűszeres illat és íz, amiben bodza és olykor sárgabarack, keleti fűszer, méz jelenik meg.

A cserszegi bizonyos évjáratokban a túl intenzív, de kellemes és finom aromaanyagai miatt jó házasítási alapanyag, illetve habzóbornak is kiváló. Zöldessárga színe és fénye elegáns megjelenést ad a bornak. Azt hiszem, a magyar borfogyasztó társadalomban még nem tudatosult, hogy a cserszegi fűszeres a hazai borászat épp olyan varázslatos kincse, mint az ezerjó vagy a kadarka. A fajta magyarországi termőterülete valamivel több, mint háromezer hektár, ami egyáltalán nem csekélység a folyamatosan csökkenő termőterületek és a hazánkat jellemző széles fajtaválaszték mellett.  Ez a nem csak nevében fűszeres borszőlőfajta a sikeres nemesítést követően csipkerózsika álomba szenderült, és az 1980-as évek elején kezdett el lassan terjedni. Az 1984/85-ös, majd az 1986/87 téli fagyok után rohamosan kezdték szaporítani és termeszteni, a biancához hasonlóan.

A magyar jövőnk egyik záloga!

Az örvendetesen fellendült hazai pálinkakultúra is felfedezte magának a cserszegit. Újabb és erősen üdvözlendő tendencia, hogy a jó törkölyök mellett megjelentek a különböző szőlőfajták elsődleges íz és illat jellemzőire építő szőlő pálinkák. Az élharcos, a legjobb példa és a legkívánatosabb megvalósulás a behízelgő cserszegiből készült párlat. A száraz változat a fajta férfiasabb erényeit csillogtatja: ebben a muskotályosság elé kerülnek a szép savak. A félédes viszont a behízelgő, kedves arcát mutatja a cserszeginek. Ezzel együtt kiválóan alkalmas nem csak desszertek, hanem borjúételek és libamáj lekísérésére is.

A szőlő maga!

Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén „húspiros” színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek; vékony, de szívós héjúak, lédúsak. Korán fakad, virágzik és érik, de a szüretelésre csak szeptember második felében kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondicionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termés hozására szakszerű műveléssel hosszú távon képes. Kevés másodtermést hoz. A biztonságosan beérő termés cukortartalma eléri, sőt gyakran meghaladja a 18 mustfokot. A must savtartalma 8-10 g/l között változik, nem lágyul le. A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd. A rothadásnak viszonylag ellenáll. Alkalmas a magasművelésű tőkeformákra de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszúcsapokon illetve félszálvesszőkön célszerű elosztani. Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöldmunkával tőkéi kézben tarthatók.

A Cserszegi fűszeres szőlő csodálatos illatvilága erősödik az aromák kísérő karakterességével. Nagyon szép pálinka.