Pap körte

Pap körte

Társneve Kaludjerka, Curato, vagy Pap körte. 1760-ban a francia Leroy nevű lelkész nemesítette ki, amelyet egy elzászi erdőben talált, ahol spontán magoncként kelt, és azóta, világfajta lett. Hozzánk Magyarországra déli szomszédunktól, Szerbiából érkezett. Hazai elterjedése az üzemi gyümölcsösökben 7,1% . Bereczki Máté szerint Magyarországon sokáig Kossuth körte néven szaporították. Mára elsősorban igénytelensége és konzervipari, illetve pálinka feldolgozása miatt maradt jelentősfajta. Érési ideje szerint késői érésű körte szeptember végétől, október közepéig érik be. Fogyasztani, pedig egészen tavaszig lehet, remek eltarthatóságának köszönhetően. Bőven és igen rendszeresen terem, fája, pedig gyorsan termőre fordul. Jól termékenyülősége mellett azonban érdekes módon virágpora igen rossz minőségű. Legjobb termékenyítői a Bosc kobak, a Vilmoskörte, valamint a Hardepont téli vajkörte. Levele széles tojásdad, majdnem kerek, sötétzöld színű. Pálhája elég nagy és keskeny. Vesszei görbén nőnek, barnák. Hajtásrendszerére az a jellemző, hogy koronája jellegzetesen erős, fiatalon feltörekvő, majd széthajló. Betegségekkel szemben igen ellenálló, kivéve egyedül a varasodást. Másik igen előnyös tulajdonsága, hogy a termőhely iránt igénytelen, szinte mindenütt termeszthető, a hideget jól tűri és igen hosszú életű is lehet. Gyümölcse középnagy, 180-300 gramm súlyú, megnyúlt körte alakú, egy harmaddal hosszabb, mint széles, egyenletesen elkeskenyedő nyakkal. Színe világoszöld, éretten szalmasárgára színeződve. Jól felismerhető az oldalán végig húzódó jellegzetes barna csíkról, amely a kocsánytól a csészéig húzódó parás csík. Húsa fehér, félkemény, lédús, kövecsesedésre hajlamos. A héjon, főként a gyümölcs alján barna paraszemölcsök láthatók. Íze jellegtelen, gyenge illatú, édes savas ízű, mégis néha íztelen, konyhai fogyasztásra alig alkalmas. Konzervipari fajta. Művelés-módja: vadkörtére való, birsen korán elpusztul. Korábban alakfának is használták. Termesztése gazdaságos, de árutulajdonságai elmaradnak a jobb fajták mögött. A gyümölcs minősége erősen változékony. A minőségi követelmények fokozódásával ennek az egyébként hálás fajtának mindinkább csökken a jelentősége. Tárolhatósága jó, akár 4-5 hónapig is, és szállítani is remekül lehet. Kiváló pálinka alapanyag annak ellenére, hogy igen alacsony a savtartalma.

Esperen bergamottja körte

Esperen bergamottja

A körte az északi földrészek egyik legváltozatosabb megjelenésű és legkedveltebb minőségű gyümölcse. A közismert és széles körben elterjedt fajták, valamint a tájtípusok nyártól a következő tavaszig az előnyös tápanyagtartalom bősége mellett, a különleges ízek, a kellemes illatok sokféleségével vonzzák és serkentik a velük való bíbelődésre a cselekvő embert. Serres Olivér szerint „egy körtefák nélküli gyümölcsös meg se érdemli a nevét".A sorozat folytatásában folytatnám a különleges körték bemutatását, amely során most egy, talán a legkésőbben beérőt keríteném sorra. P. Esperen őrnagy, a kiváló nemesítő 1830-ban nevelte magról Malines-ban, Belgiumban. Az egész világon elterjedt körtefajta. Hosszú téli fogyasztási idénye és kitűnő árutulajdonságai miatt az egyik legfontosabb árufajtánk. Hazai elterjedése az üzemi gyümölcsösökben 7,5%. Későn, október második felében érik, az első kisebb fagyok után szedik. Novembertől márciusig fogyasztható, tárolásra való, késő téli fajta. Levele nagy és megnyúlt, végig lecsüngő, a csúcsán gyakran bekunkorodó. Pálhája nagy, szálas, a hajtáscsúcson lándzsás. Vesszeje sárgászöld, rügyei elállók, vaskos rügytartókkal. Koronája fiatalon is széthajló, hosszú termőrészeket visel. Fája rendszeresen és rendkívül bőven terem, gyümölcseit csomósan hozza. Edzett, közepes növésű, alakos törpefának is alkalmas. Igen jól termékenyül, virágpora jó. Porzófajtája a Hardenpont téli vajkörte, a Clapp kedveltje és a Vilmos körte. Általában szabálytalan, elmosódott domborulatokkal és horpadásokkal, de olykor szinte szabályos, igen érdekes alakú körte. Némelyik olyan, mint egy cipó. Gyümölcse középnagy, sőt nagy, lapított alakú, tizedrésszel szélesebb, mint amilyen magas. Színe zöldes citromsárga, felerészben barnásan parás, száraz és érdes, sűrű, nagy sötétbarna pontozottsággal. Kocsánya fás, dudoros, néha rügyet visel. Kiemelkedő púpon levő sekély mélyedésben ül. Csészemélyedése széles és nagy. Húsa olvadó, bő levű, alig kövecses. Íze igen kitűnő, erősen illatos. Méretei: magassága: 57-67 mm, átmérője: 68-83 mm, súlya: 150-200 g;. Szára: 18-22 mm; rövid, esetleg közepes hosszúságú, egyenetlen, kis göcsös felületű, kissé ívelt és ferdén tűzött. Szármélyedése: szűk kis egyenetlen gödörke a szárcsúcs köiül, de hiányozhat is. Csészemélyedése: tálacska alakú, jó széles, mérsékelten mély és egyenetlen fala gyakran vékony rozsdázattal borított. Csészéje: közepes méretű vagy kisebb, félig nyitott, a rövid és hegyes csészelevelek ferdén szétállók, nemritkán sodrottak. Csésze alatti ürege: kupak vagy tölcsér alakú, kissé mély és közepesen széles. Vacoköble: orsó alakú, lehet keskenyebb vagy szélesebb, de mindig kisebb a húsos rész felénél, hatái^vonalát keskeny kősejtes réteg jelzi. Tüszője: közepes nagyságú, hosszúkás, hegyesedő, lapított tojásdad, fala vékony. Magvai: kicsik vagy közepes nagyságúak, csőrük hosszabb és világosabb barna, mint a felület. Tengelye: vékony és hosszú hasítékos, csatlakozása a csésze alatti üreghez jól látható. Téli tárolásra való, zamatát jól megőrző fajta, de korán szedve ráncosodik. Igen jól szállítható. Esetében a hűtőtárolás semmilyen körülmények között sem maradhat el, mert a kiváló fogyasztási minőséget képviselő gyümölcsjellemzők (íz, zamat, illat és olvadékonyság) csak megfelelő hideghatás nyomán alakulhatnak ki. A 8-10 napos utóérlelést igénylő fajták közé tartozik - a Bosc kobak, Hardenpont téli vajkörte, Serres Olivér és Téli esperes fajtákhoz hasonlóan. Termőhely szerint meleg fekvést kíván, különben nem érik be. Igényes, intenzív, ellenállófajta. A meszes talajt nem kedveli. Vadkörtén, és megfelelő kultúrában birsen is jól tenyészik - hosszúra kell metszeni. Kitűnő tulajdonságai miatt - megfelelő intenzív körülmények között – még nagyobb arányú hazai termesztése is indokolt.

Giffard Vajkörte

Giffard Vajkörte

A körte - az almához hasonlóan - egész évben beszerezhető, mégis évente csak hat kilót eszünk meg belőle fejenként. Pedig levesként, köretnek, mártásnak és desszertként is fogyaszthatjuk, ezért most reklámot csinálunk, ennek a gyümölcsnek! Nem beszélve arról, hogy ennek a gyümölcsnek a párlata is különlegesen finomnak számít. A kínai hagyományban a körtefa a szomorúságot és az elválást, a keresztény kultúrkörben viszont csoportos, hófehér virágaival Szűz Máriát jelképezi. Európában a gyümölcstermesztés a szerzetesek feladata volt, a középkorban a körtéket mindig megfőzték, mert a nyers körtét rossznak, sőt mérgezőnek tartották. Ma több mint 5000 körtefajtát ismerünk. Ezek közül ezúttal a francia eredetű Giffard vajkörtét szeretném kicsit bemutatni, amelynek latin neve Pyrus communis ''Beurre Giffard''. Nevét Nicolas Giffard termelőről kapta, aki 1825-ben nemesítette ki a Franciaországi Fouassières-ben. Magoncára véletlenül talált rá Nicolas Giffard, de rögtön felismerte a benne rejlő lehetőségeket. Az Árpával érő körte és az Arabitka után a harmadik jelentős, korai érésű, aromás körtefajtánk. 1840-ben már elkezdik szélesebb körben termeszteni. Gyenge növekedési erénye van ennek a fajtának. A fa virágzáskori ködökre és enyhe fagyokra is érzékenynek mutatkozik, sajnos ugyanez elmondható nem csak a virágra, hanem magára a fára is, amelynek alacsony tél és a szárazságtűrő képessége. Fájának formája jellegzetes; fiatal hajtásai hosszúak, a fa kérge vörösesbarna színű. Levele kicsi, a levélnyele hosszú és vékony. Gyümölcse szép alakú, kicsi, súlya 100 g, zöldessárga, napos oldalán világos pirosas színnel. Húsa fehér, olvadó, lédús, friss, édes-savas ízű, fűszeres illatú. Érési ideje július elejére - közepére esik. Húsa finoman szemcsés - kivéve a gyümölcs belső részét. Emellett rendszeres termésritkítást is igényel. Még zölden érdemes leszedni, fogyasztása frissen és desszertként ajánlott. A szüret időpontját érdemes jól megválasztani, mert gyümölcse hirtelen érik be, szotyósodásra hajlamos, ahogyan a varasodásra is. Kiválóan használható cefrézésre, de ebben az esetben is igencsak oda kell figyelni cukor-sav arányára, amely jelentősen befolyásolja a leendő párlat illat és zamat anyagait. Porzófajtái a Hardenpont téli vajkörte, Vilmos körte és a Guyot Gyula körte.

III. Tavankutski festival

Galerija Prve kolonije naive u tehnici slame

Osnovna škola “Matija Gubec”

Hrvatsko kulturno prosvjetno društvo „Matija Gubec“

Voćarka zadruga „Voćko“ i

Voćarska zadruga „Voće Tavankut“

iz Tavankuta

Srdačno Vas pozivaju na III. Tavankutski festival voća, u subotu 19.10.2013. godine u Osnovnu školu u Donjem Tavankutu s početkom u 10.00 sati.

Manifestacija je posvećena predstavljanju gospodarskih potencijala i proizvoda, autentičnih rukotvorina, kao i proizvoda starih zanata Tavankuta, koji afirmišu razvoj tehnologije voćarstva, tradiciju i bogato kulturno nasleđe.

Biće nam osobita čast da prihvatite poziv i svojom nazočnošću podržite afirmaciju gospodarskog i stvaralačkog potencijala Tavankuta.

Program

10.00 sati Svečano otvaranje Festivala i edukativno predavanje na kojem će izlagati:

1. ''Proizvodnja, standardizacija i značaj sadnog materijala u podizanju savremenog zasada jabuke'' istraživač - saradnik dipl. inž. - master Marko Dorić.

2. ''Proređivanje jabuke, nužnost ili potreba''  dipl. inž. Florian
Farkaš.

3. "SDI - podzemno navodnjavanje sistemom kap po kap" dipl. inž. Dejan Stanko, Avital Agro.

4. "Proizvodnja kvalitetne rakije, od pripreme voća do procesa
destilacije" dr Rozsa Peter, tehnolog u proizvodnji alkoholnih pića.

13.30 sati revijalna izložba gospodarskih proizvoda, rukotvorina i kulturni program.

                 

Učesnici kulturnog programa:

1.      KUD ''Gara'' iz Gare, Mađarska

2.      KUD ''Seljačka sloga'' Ivankovo, Hrvatska

3.      HKPD ''Matija Gubec'' Tavankut

Planirani izlagači:

1. Agrol Temerin
2. Agromarket Kragujevac
3. Agromaster Kragujevac
4. Agropromcom Tavankut
5. Agrosava Beograd
6. Agrohemizacija Beograd
7. Avital Beograd
8. BASF Srbija
9. Bayer CropScience Srbija
10. Dow AgroScience
11. DuPont SRB
12. Farma ''Mamužić'' Ljutovo
13. Golden Garden Tavankut
14. Magan AgroChemicals Serbia
15. Podrum ''Probus'' Sremski Karlovci
16. SkalaGreen Subotica
17. Syngenta Srbija
18. VZ ''Voće Tavankut'' Tavankut
19. ZZ ''Voćko'' Tavankut

 

VI. Keceli Pálinka Ünnep 2013.

Nagy örömmel tájékoztatjuk, hogy az elmúlt évek hagyományait követve 2013. november 25 - 29 - 30-án ismételten megrendezzük az

Országos   Téli   Gazdaesték

VI. Keceli Pálinka Ünnep

keretében a

Pálinka, Törkölypálinka és Párlatverseny, 

a Dél-alföldi Régió Kajszibarack és Szőlő Pálinkaverseny,

valamint a

Bor- és Pálinka- Szépségverseny

rendezvénysorozatunkat.

Az ünnep keretén belül minden kereskedelmi- bér- és magánfőzőnek alkalma adódik egy kiváló szakmai zsűri előtt megmérettetni termékeit. Felhívjuk a figyelmét, hogy minél nagyobb számú termékkel jelentkezzen versenyünkre, mert a zsűri külön értékeli azt a főzőt, akinek pálinkái, párlatai a legnagyobb számban vesznek részt a megmérettetésen.

Miért érdemes részt venni a versenyen?

Mert termékei egy színvonalas, szakmai zsűri által bírált versenyen vesznek részt, és értékes díjak kerülnek kiosztásra.

A versenyen a zsűri által legjobb pálinkának ítélt díj gyártója 100 l feletti térfogatú érlelő fahordót és díjmentesen elvégezhető Bor- és pálinka érzékszervi minősítő képzésben való részvételi lehetőséget nyer. A többiek emléklapot kapnak, mely 2013. november 30  -án  11⁰⁰ órakor kerül átadásra.

Bízom abban, hogy versenyünk felkeltette érdeklődését, és minél nagyobb számú nevezett termékkel emeli rendezvényünk színvonalát.

Remélem, a verseny nevezői között tudhatjuk, és átnyújthatjuk Önnek a nyeremények egyikét!

A verseny részletes jelentkezési lapjait és felhívását mellékeljük levelünkhöz.

A szervező bizottság nevében üdvözlettel:

                                                                                                                                    

               Trepák János                                                     Téglás András                                                                                       Appelné Plasek Gyöngyi

                 Vinotrep Kft.                        T.G.-Virág Nevelési, Oktatási és Szociális                                     T.G,-Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégium

               ügyvezető igazgató                       Intézmény Fenntartó Nonprofit Kft                                                                            iskolaigazgató              

                                                                                          alapító igazgató                                                                                          

              pálinkaünnep      

Irsai Olivér szőlő

Irsai Olivér szőlő

A napjainkban népszerű fajta fiatal hungarikumnak tekinthető, mindössze közel 80 éves múlttal rendelkezik. Elsősorban acéltartályos erjesztéssel készül, hogy megőrizze muskotályos gyümölcsösségét. Hiszen az un. illatos fehérborok közé sorolják, vagyis "térítőbor". Sokak kedvelték meg a bort az Irsain nevelődve, de az elmúlt években a pálinka kultúra felemelkedésével ez a szőlőfajta már nem is annyira bora miatt lett elsősorban közkedvelt, hanem sokkal inkább szőlőpálinkájával, amely egyszerűen szinte minden vetélytársát lesőpri a színpadról. Sok legenda kering a névadásról, többek közt, hogy Irsai Olivér mesebeli figura volt, vagy esetleg száz pengőt fizettek az elnevezésért. Egyik sem igaz, valóságos személy volt Irsai M. Olivér, aki 1930-ban született akár a szőlőfajta. Kocsis Pál barátja, Irsai M. József iránti tiszteletből nevezte el annak fiáról az új hibridet. Tehát nem igaz a sokáig élő feltételezés, hogy Irsai Olivér borkereskedőként fizetett volna egy saját szőlőnévért. 1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból. Később, 1960-ban Bakonyi Károly az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével alkotta a Cserszegi fűszeres szőlőfajtát. Magyarországon nagyobb mennyiségben a Pannonhalma-Sokoróaljai, Balatonboglári, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidékeken termelik. Számos európai országban, kiemelten Szlovákia, Csehország és Ausztria (főként Burgenland) bortermelő területein termesztik, de Japánban, Indiában, Kínában és Ausztráliában is vannak ültetvényei. Kocsis Pál a második világháborút követően nagy mennyiségű vesszőt adott Oroszországnak (akkor Szovjetunió), ahol a mai napig nagy területen termesztik. A fajta jelenleg Magyarország egyik legkedveltebb szőlőfajtája. 1967-ben 340 ha-on termesztették, főként csemegeszőlőnek. 1985-ig 2300 ha-t telepítettek be e fajtával. 2000-ben 1272 ha Irsai Olivér ültetvény volt nyilvántartásban. Jelenleg 985 ha felületen termesztik. A szőlő: vállas fürtjei közepes nagyságúak 150 g, közepesen tömött vagy laza, vállas, aranysárga színű bogyói kicsik, vékony de szívós héjúak. Nehezen rothadó fajta, elég jó hozammal. Fürtjei sokáig a tőkén hagyhatók, hosszabb időn át szedhetők. A szedési időre azonban ügyelni kell, mert túlérve a fajta illat- és zamatanyagai hátrányosan változnak. Erős növekedési erélyű. Termőképessége inkább közepes. Másodtermést alig nevel. Magasművelésre, lugasok kialakítására alkalmas. Hosszúmetszést igényel. Hajtásai gyorsan és hosszúra nőnek, a támaszon könnyen összekuszálódnak. Tőkéit gondos és rendszeres zöldmunkában kell részesíteni. Tőkéje középerős, hosszú elfekvő vesszőket nevel.  Korán érő, már augusztusban is szüretelhető. Vesszői barnássárgák, közép-vastagok vagy vékonyak, középhosszú ízközűek, rügyek közép-nagyok, elállók, csupaszok. Vitorlája bronzos sárgászöld, többé-kevésbé csupasz. Levele közép-nagy vagy kicsi, kerekded, fényes, világoszöld, vékony, bőrszerű szövetű, sima felületű, közepesen tagolt, 5 karéjú. Levéllemeze a színe felé összehajló, a levél széle csipkés, csipkés-fűrészes. Fonáka kissé serteszőrös. A hajtás minden részére a zöld tónus jellemző, kevés barnás árnyalattal a szártagon. Kettős hasznosítású fajta - kettő az egyben – csemege és borszőlő egyben. Nincsenek igazán talajigényei, nem kényes a telepítésre, ám azért a meszesebb talajokat érdemes elővenni a megfelelő savháztartás érdekében. Jó fagytűrő, zöldmunka igénye közepes, jól szállítható. Az érett szőlő íze muskotályos a csemege jellegből kifolyólag, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős. A cserszegi fűszeressel, a traminivel, a muskotály ottonellel, a sárga muskotállyal egy csoportba: az illatos szőlők közé tartozik. Térítő bor: friss gyümölcs illata és íze alkalmassá teszi a boroktól még idegenkedőket borbaráttá változtatni. Kedvesem, mikor először kóstolta az Irsait, már az illata elbűvölte. Az ízélmény csak fokozta elragadtatását, kérdezte is, hogy eddig miért rejtegettem előle ezt a fajtát. Lágy karakterű bor, a frissességéhez és gyümölcsösségéhez mérten válasszunk hozzá ételeket. Ételekhez párosítva leginkább saláták, tészták, fehér húsok méltó kísérője. Bora könnyed fehérbor, jó ivású, nem készteti bonyolult feladványok megfejtésére fogyasztóját. Színe általában zöldes halványsárga, illata jellegzetesen intenzív muskotályos, lágy savak hordozója. Illatában elkísér a vadalma, licsi, körte, barack, melyek ízében is megjelennek, ideális esetben egy kis vajas lekerekítéssel. Megfelelően lehűtve kitűnő kísérője lehet nyár esti beszélgetéseknek, akár fröccsként higítva is. Az északi borvidékeken, a hűvösebb klímában bontakozik ki a legjobban, kevés savtartalma ugyanis délebbre teljesen elvész. A gyümölcsös illatok és ízek alkotják a fajta előnyeit. Ezek megőrzése érdekében általában reduktív technológiával – vagyis az oxigén kizárásával – nem hordóban, hanem acéltartályban történik a feldolgozás. Palackjait nem érdemes sokáig tartogatni, a reduktív eljárásnak köszönhetően megőrzött elsődleges íz-, és illatélményt, a muskotályos gyümölcsösséget még a forró nyarakon érdemes kiélvezni. De mindenképp érdemes elfogyasztani az előző évjáratot, mire a következő – tél végén, tavasszal – a polcokra kerül. A sok előnyős tulajdonság mellett szólni kell a fajta kellemetlen vonulatáról is. Tőkéi hamar öregszenek, a kezdeti problémamentes időszak után jön a fekete leves. 15 éves kor után rohamosan a gazdaságosság alá esik a termelés. A karvisszarakás után előbb-utóbb bekövetkezik a tőkepusztulás. Ernesto Pauli borlexikona Irsay Oliver néven ismeri és a következő hasonneveket találta: Aranyló; Carola; Karola; Zolotis; Muscat Oliver; Zolotisztuej Rannij; Irsai Olivér Muskotály; Korai Aranyló; Aranyló Korai; Oliver Irsai. A 90-es évek óta reneszánszát éli ez a borfajta és valószínű, hogy még sokáig számíthatunk rá illatos, friss társaival együtt. Hiszen a világ is egyre inkább a könnyedebb borok felé fordul. Egy fárasztó stresszel teli munkanap után, sokan nem vágynak bonyolult feladványok megfejtésére. Többszörös díjnyertes szőlőpálinka is készül az Irsai Olivér fürtökből. Nem törkölypálinkáról van szó, magából a gyümölcsből hozták ki a legjobbakat. Az Irsai Olivér új évjárata a megszokott üde, gyümölcsös frissességgel. Illatában virágos, enyhe füstös jelleg, szájban egyszerre telt és lágy ízvilág. Bora 10-12°C hőmérsékletre hűtve beszélgetések, baráti összejövetelek tökéletes kísérője, pálinkája 16-18 C-on ajánlott fogyasztani föként hölgyvendégek társaságában.

 

Molyhos Körte Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

411.

2013/0925

 

 

 

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

 

 

  Molyhos Körte 

  üvegben érlelve

 

 

 A mai nappal tehát megérkeztünk e párlat sorozatunknak a harmadik befejező tagjához, amely szokás szerint az ágyassal fejeződik be. Régebben mindig komoly problémát okozott az a tény, hogy egy-egy fajta gyümölcs cefre befejezésével elfogy maga a gyümölcs is, és amikorra ezt a cefrét ledesztillálom, és elkészítem az ágyas változatát az eredeti gyümölcsből már nem tudok felhasználni ehhez. Az általános és megszokott, hétköznapi gyümölcsök esetében nincs ilyen probléma, de az ilyen különlegességek és ritkaságok esetében ezt csak úgy tudtam megoldani, hogy egy aszalógép segítségével idejében leaszalok az ágyazáshoz szükséges gyümölcs mennyiséget. Nem is véletlen az az utóbbi időben, hogy a nyers, friss gyümölcsök helyett inkább az aszalványokat helyezem előtérbe. Kis bevezetőm után szeretném befejezni a gyümölccsel kapcsolatos ismeretek átadását is, amelyet az előző két párlatnál elkezdtem. A vadkörtével könnyen hibridizálódik, állandósult hibridjük az osztrák körte (fekete-, sózókörte). Sajnos fogékony az almatermésűeket veszélyeztető tűzelhalásra, melyet az Erwinia amylovora nevű baktérium okoz és az egész fát egy év leforgása alatt sarjaival együtt elpusztítja. Ősszel a levelek vérvörösre színeződnek. Védett, eszmei értéke egyedenként 10 000 Ft. Összegezve, ami ezzel a molyhos körtével kapcsolatos, azaz, hogy igazi piaci értéke nincs. Rendszertelenül vagy sokat, vagy szinte semmit nem terem, virágzása eléggé elhúzódó, ami miatt részletekben érik be. Jelentőségét különleges zamat és illat anyagai adhatják, amelyek nem annyira körtére jellemző világot képviselnek. Félútón található a vad és a nemes körték között, de mindenképpen ritkaságnak számít, ami növeli értékét. Fontos, hogy amennyiben ilyet találunk próbáljuk meg megóvni és az utókornak átmenteni fáját, gyümölcsét, párlatát. Az alappárlatba belehelyezett aszalt gyümölcse még inkább felfokozza a molyhos körte íz és zamat anyagát. Kicsit azért őszintén bevallhatjuk, hogy erre a felfokozásra azért van is szükség ennél a párlatnál, hiszen azért annyira nem közismert illatokkal, zamatokkal rendelkező körtefajta. Fontosságát és jelentőségét én sem annyira karakterének jelentőségében tartom, hanem abban, hogy ez a fajta, ősi, ritka jegyeket tartalmaz, amellyel elődeink által ismert és képviselt pálinkák fajtáit hozhatjuk vissza a köztudatba, fontos ez akkor leginkább, amikor ez egy hungarikum.