Pap körte

Pap körte

Társneve Kaludjerka, Curato, vagy Pap körte. 1760-ban a francia Leroy nevű lelkész nemesítette ki, amelyet egy elzászi erdőben talált, ahol spontán magoncként kelt, és azóta, világfajta lett. Hozzánk Magyarországra déli szomszédunktól, Szerbiából érkezett. Hazai elterjedése az üzemi gyümölcsösökben 7,1% . Bereczki Máté szerint Magyarországon sokáig Kossuth körte néven szaporították. Mára elsősorban igénytelensége és konzervipari, illetve pálinka feldolgozása miatt maradt jelentősfajta. Érési ideje szerint késői érésű körte szeptember végétől, október közepéig érik be. Fogyasztani, pedig egészen tavaszig lehet, remek eltarthatóságának köszönhetően. Bőven és igen rendszeresen terem, fája, pedig gyorsan termőre fordul. Jól termékenyülősége mellett azonban érdekes módon virágpora igen rossz minőségű. Legjobb termékenyítői a Bosc kobak, a Vilmoskörte, valamint a Hardepont téli vajkörte. Levele széles tojásdad, majdnem kerek, sötétzöld színű. Pálhája elég nagy és keskeny. Vesszei görbén nőnek, barnák. Hajtásrendszerére az a jellemző, hogy koronája jellegzetesen erős, fiatalon feltörekvő, majd széthajló. Betegségekkel szemben igen ellenálló, kivéve egyedül a varasodást. Másik igen előnyös tulajdonsága, hogy a termőhely iránt igénytelen, szinte mindenütt termeszthető, a hideget jól tűri és igen hosszú életű is lehet. Gyümölcse középnagy, 180-300 gramm súlyú, megnyúlt körte alakú, egy harmaddal hosszabb, mint széles, egyenletesen elkeskenyedő nyakkal. Színe világoszöld, éretten szalmasárgára színeződve. Jól felismerhető az oldalán végig húzódó jellegzetes barna csíkról, amely a kocsánytól a csészéig húzódó parás csík. Húsa fehér, félkemény, lédús, kövecsesedésre hajlamos. A héjon, főként a gyümölcs alján barna paraszemölcsök láthatók. Íze jellegtelen, gyenge illatú, édes savas ízű, mégis néha íztelen, konyhai fogyasztásra alig alkalmas. Konzervipari fajta. Művelés-módja: vadkörtére való, birsen korán elpusztul. Korábban alakfának is használták. Termesztése gazdaságos, de árutulajdonságai elmaradnak a jobb fajták mögött. A gyümölcs minősége erősen változékony. A minőségi követelmények fokozódásával ennek az egyébként hálás fajtának mindinkább csökken a jelentősége. Tárolhatósága jó, akár 4-5 hónapig is, és szállítani is remekül lehet. Kiváló pálinka alapanyag annak ellenére, hogy igen alacsony a savtartalma.