Mustalj

Mustalj

Ebben az írásban apró dolgokról lesz szó, amelyek később nagydologgá állhatnak össze. Az idei évben rendkívüli meleg és szárazság tette próbára gyümölcseinket, és ez alól a szőlő sem volt kivétel. A szőlő szüretet lehetőleg korán, hajnalban kezdjük el és a nagy meleg beállta előtt fejezzük be. Annyit szedjünk, amennyit fel tudunk dolgozni lehetőleg két órán belül. Igazán még jobb, ha a mustunk ennyi idő alatt már a fertőtlenített, kimosott tároló hordónkba kerül. Előtte természetesen el kell végeznünk bogyózást, amely során leválasztjuk a bogyókat a kocsányról, és egyben szét is zúzzuk azt. A kocsány eltávolítása a modern borászatban már elengedhetetlen, mert az ázott szőlő szárából kellemetlen csersavas kivonat kerül a mustunkba. Természetesen itt sem arra kell törekednünk, hogy teljesen sterilre készítsük azt, kis mennyiségű kocsány, ízlés szerint kerülhet bele. A megsértett bogyókból nyerjük a mustot, de ennek optimalizálása érdekében pektinbontót is alkalmazhatunk, két órát ezzel ázva, hagyva a bogyón. Ennek azért van jelentősége, hogy minél több illat, aroma anyagot nyerhessünk ki a bogyóból. Tudnunk kell, hogy a célunk bor, vagy pálinkakészítés, mert a két esetben nem azonos a művelet. Ként semmi esetben sem tegyünk bele, ha pálinkát készítünk belőle. A folyamat során ügyeljünk arra, hogy lehetőleg mindig legyen légmentesen lezárva a tároló edényünk. Az áztatást követően préseljük ki a cefrénket, így elválaszthatjuk a színlét a bogyótól. Amennyiben szőlőpálinka készül belőle, akkor hagyjuk úgy leerjedni a héján. Amennyiben a színmustot leszedjük, légmentesen egy tartályba zárjuk, lehűtjük, hogy az erjedés azonnal ne induljon be, majd huszonnégy óra elteltével leszedjük a színmustot az aljáról. Ez azt jelenti, hogy a mustban lebegő, zavarosító részecskék könnyebben leülepedjenek benne és a durva mustalj esetlegesen káros anyagokkal kiválasztódva még az erjedés beindulása előtt leválasztható legyen. Az ülepítés elengedhetetlen feltétele a must átmeneti erjedésmentessége! Az ülepítési folyamatnak lehetőleg hideg körülmények között kell lezajlania, hogy az erjedés még véletlenül se induljon be az ülepítés során. A lefejtett mustaljat külön kezeljük, és erjesszük, hogy abból desztillálással, majd pálinkát készíthessünk. Természetesen a mustaljat ezután cefreként kell kezelnünk. Irányított erjesztéssel, élesztőkkel és tápsokkal látjuk el, és ellenőrizzük a ph szintjét is, amennyiben az nem megfelelő, úgy azt is be kell állítani. A két hetes erjedési időtartam alatt gondoskodnunk kell az oxigéntől való teljes elzárásról. Túl sokáig ne tároljuk, hanem lehetőség szerint minél hamarabb desztilláljuk le és a keletkezett eredményt, fogyasszuk örömmel.

I. Nógrád megyei Pálinka és Párlatverseny 2012.

 I. Nógrád megyei Pálinkaverseny 2012.

Ismét célegyenesbe érkezett egy országos pálinka verseny, még pedig az I. Nógrád megyei, amelyen pincészetünk 10 pálinkával pályázott. Természetesen a verseny tisztasága és titoktartás miatt konkrét eredményeket a nevezők nem tudhatnak meg csak a díjkiosztón. Ami azonban nyilvánvaló, hogy megtörtént a 289 db minta bírálata és az eredmények értékelése. Nagy vonalakban azonban elárulták a rendezők, hogy milyen volumenű eredmények születtek. 179 érmes és 11 champion díjas eredmény keletkezett. Ez azt jelenti, hogy minden kategóriában lett legjobb pálinka.

Az érmek megoszlása:

Arany: 34 db

Ezüst: 75 db

Bronz: 70 db

A mai napon meg is érkeztek a meghívók a fesztiválra és a VIP belépők. Mellesleg azért fel is hívtak bennünket, hogy érdemes mindenképpen részt vennünk díjkiosztón, mert születtek érmes eredményeink. Nem is szándékozunk kihagyni, sőt 10 fővel fogunk felindulni Palócföldre, hogy ott együtt ünnepeljük a Magyar Pálinka Napját.

Merlot Szőlő Pálinka 2012.

 Minden ember számára, aki valaha is arra adta a fejét, hogy párlatot készítsen dédelgetett álma, hogy egyszer majd, valamikor sikerül egy olyan párlatot készítenie, amely egy versenyen a legjobb lesz. Természetesen minden pálinka készítő azt is pontosan tudja, hogy ez a legjobb cím igen csak relatív, mert ami az egyik embernek nagyon jó, a másiknak kevésbé. Az azonban elvitathatatlan tény, hogy ezen a versenyen, ez a párlat kiérdemelte a kategória győztes címet, még akkor is, ha ez csupán részlegesen valósult meg. Az oklevél azonban bizonyítja ennek létjogosultságát. 

 Persze a feleségem nevét ezen is rosszul írták fel, de ez kicsit sem zavar. Ennek a pálinkának igen érdekes története van. Egy jó barátomnak, munkatársamnak segítettem a szüretjét lebonyolítani és ezért nem pénzt kértem, hanem egy pár mázsa szőlőt, amit meg is kaptam. Ekkor azonban már javában desztilláltam a cefréket, így a lebogyózás után hagytam a kádon erjedni természetesen légmentesen lefóliázva, hogy csak a gázok tudjanak távozni belőle. Három hét után nem volt időm kipréselni, mert még mindig éjjel-nappal dolgoztam, így nyolc hétig maradt a kádon, igaz légmentesen lezárva végig. Ekkor 60 liter bort levettem róla, majd a többit tartályba raktam és elhatároztam, hogy le desztillálom pálinkának, mert bornak már úgy sem nagyon jó.

A sors fintora, és a történet fordulata, hogy a levett bor arany érmes lett a Bátai borversenyen, aztán a ledesztillált többi része pedig szintén ezt az eredményt volt képes elérni. Sokszor a bor és pálinkakészítők is elvesznek a részletekben, annyira ügyelni akarnak minden apróságra, hogy a végén elveszve a részletekben nem sikerül a nagy dolgot elérniük. Ahogy a bor, úgy a pálinkakészítés is nem egyszerűen csak egy munka, hanem sokkal inkább egy filozófia, és bár szeretnénk azt hinni, hogy mi irányítjuk a dolgokat, de a valóság az, hogy valójában nem uralkodunk minden felett. A természet mindig hozza önmagát, a gyümölcs nem azért terem, mert mi akarjuk, és erre jó példa az idei év is, amikor igen kevés gyümölcs termet, hanem azért terem, mert része ennek a világnak, ahogy mi is.

Büszke is vagyok erre a párlatomra, erre az egyszerű filozófiára, amely önmagát készítette el, és csak minimálisan avatkoztam bele én, mint ember, annyiban, hogy a technológiai korrektség végig megmaradjon. A reá kapott érmet beakasztottam az autómba, a visszapillantó tükörre, és így naponta elégedetten nyugtázhatom, hogy a munka, amelyet végzek valószínűleg jó irányba halad, de azért időről időre le kell ezt is, ismét kontrollálni.

A borversenyek mintájára most már végre megjelentek a nívósabbnál nívósabb pálinkaversenyek is, ahol minden termelőnek, minden készítőnek lehetősége van lemérni munkájának eredményességét. Ezzel természetesen nem csak a szakma fejlődik és maga a készítő, hanem a közvéleményben is tovább finomodik, tovább nemesedik a pálinka fogalma és kultúrája. Ugyan is nem attól lesz egy készítmény hungarikum, hogy arról egy törvény rendelkezik, hanem attól, hogy az beleépül a mindennapok köztudatába. Fogyasztása nem az alkoholizmust, nem a részegesedést szolgálja, hanem szertartássá, eseménnyé nemesedik. Ne a nehézségeinket és szorongásainkat próbáljuk elnyomni vele, hanem élvezzük boldogsággal minden pillanatát, amelyet egy-egy korty, egy-egy cent ad nekünk, mögötte azokkal az élményekkel, amelyet születése körül megéltünk.

A magyar pálinka akkor lesz valóban hungarikum, amikor a legtöbb család ünnepének fénypontjakor kerül család tagjaink kezébe. Nem a hétköznapokban, nem csak a rossz napokon, hanem akkor, amikor mindig emlékezni fogunk egy-egy koccintásra, amikor a családi fotókon ennek fénye, és szelleme ragyogja át az arcunkat. Ekkor ismét a magyar történelem része lesz a pálinka és nem az emberi határokon belül, hanem mindenütt a világban, ahol magyar ember él. Ezért állítom, hogy a pálinkakészítés nem munka, hanem filozófia benne rejlik mindennapi életünk minden nehézsége, verejtéke, de minden öröme, minden boldogsága is. Azt hiszem, hogy erre koccinthatunk egyet minden jó érzésű emberrel.

Jó egészséget, sok örömet kívánok minden pálinkakészítőnek és pálinkabarátnak!

I. Nógrád megyei Pálinka és Párlatverseny 2012.

Amikor az első gyümölcsöt leszedjük a fáról, amikor az erjesztést ellenőrizzük, amikor az első csepp megjelenik a mérőóra után, majd azt követi a többi, ezek az események mind egy irányba mutatnak, mind egy célt szolgálnak és ez nem más, mint amikor a verseny zsűri lebírálja a párlatunkat és eldől arról, hogy hány pontot kapott, hogy milyen munkát is végeztünk. Aztán a barátainkkal csendes estéken a tulipános pohárból kortyolgatva megbeszéljük az élet eseményeit. Ez a magyar barátság, ez a magyar virtus, mert a pálinka, amelyet ilyen gondossággal készítünk nemcsak egyszerűen egy ital, amelyet szertartásosan lehörpintünk, hanem a múltunk, eleink tradíciója, a valódi hungarikum, a magyar vidék, a magyar paraszti élet alapja, veleje, a termőföld, a haza szeretete.

 

A bírálat pedig így zajlik egy versenyen:

A bírálat teljes folyamatát közjegyző felügyeli és annak eredményeit közjegyző hitelesíti.

Az I. Regionális Palóc Pálinka- és Párlatverseny végleges bírálói névsora:

01. Béli Géza	11. Kovács József
02. Borbáth Gabriella	12. Krausz Frigyes
03. Bujáki József	13. Krizl Edit
04. Bukolyi Marcell	14. Meczer Péter
05. Csalló Jenő	15. Pifka József
06. Csősz Attila	16. Szelei Sándor
07. Hegyi János	17. Vértes Tibor
08. Hornung Zoltán	Panyik Gáborné dr.
09. Kaizer Gábor	Szicsek János
10. Kovács Attila	Őzse Andrea

A zsűri elnöke: Panyik Gáborné dr.

A fenti, országosan elismert bírálók közül, a beérkezett nevezési minták darabszámának függvényében lesznek kiválasztva a 2-3 főből álló bíráló bizottságok. A bírák 2012. augusztus 21-én egy felkészítő tréningen vesznek részt, ahol a zsűrielnök irányításával kóstolási minták értékelésével történik meg a tagok "formába" hozása, valamint az adminisztrációs teendők részleteinek megbeszélése. A kóstolási minták természetesen függetlenek a versenyre nevezett tételektől, azok felnyitására a tényleges zsűrizés napján, szeptember 4-5-én kerülhet sor. A tréning célja a zsűri összeszoktatása és az érzékszervek finomhangolása.

A versenyminták bírálata

A bírálat érzékszervi zsűrizéssel történik, a verseny bírálói a zsűri elnöke és a szervezők 40 mintánként 1-1 két/háromtagú bizottságot állítanak föl, amelybe megfelelő bírálói ismerettel és gyakorlattal rendelkező tagokat delegálnak. A versenyigazgató és a szervezési bizottság vezetője, a verseny előtt köteles bírálói készségfelmérést végezni, hogy a zsűrizésben csak olyan személyek vehessenek részt, akik alkalmasak az elfogulatlan, korrekt bírálatra és a bírálat napján megfelelő egészségi állapotban vannak.

A szervezési bizottság a beérkezett mintákat a kiírásnak megfelelő kategóriákba sorolja a nevezési lapon feltüntetett jellemzők alapján, illetve - amennyiben szükséges - saját maga állapítja meg e jellemzőket, majd elvégzi a nevezett próbák kóstolási sorszámmal való titkosító kódolását.

A zsűri elnöke a versenyigazgatósággal együtt:

·                            a kóstolás megkezdése előtt ellenőrzi az előkészületeket,

·                            meghatározza a minták helyes bírálati sorrendjét,

·                            ellenőrzi, illetve biztosítja a technikai kiszolgálás színvonalát,

·                            ellenőrzi a minták bírálók előtti anonimitását,

·                            folyamatosan ellenőrzi a segítők és a kiértékelést végzők munkáját.

·                            Amennyiben a bírálóbizottságok által adott pontszámok jelentős eltérést mutatnak, elrendeli az újra bírálást, amelyet a kinevezett „csúcs zsűri” végezhet el.

A verseny lebonyolítását és a szabályzat betartását a versenyigazgató vagy az általa kijelölt személy és a zsűri elnök felügyeli, de csak közösen, egyetértésben avatkozhatnak be a bírálatba, rendelhetnek el újrabírálást. A döntést minden esetben írásban rögzíteni kell, melyet a bíráló lapokkal és a bíráló lapokon igazolnak.

A bíráló bizottság feladata

Az úgynevezett 20 pontos rendszer szerinti értékelés a cél és feladat, valamint az egyéni bírálatok utáni konszenzusos vélemény kialakítása bizottságonként azzal a szigorú előírással, hogy a verseny teljes időtartama alatt meg kell tartani a minták teljes eredet anonimitását. A minták eredetfeltárása csak a verseny eredményhirdetése után válhat nyilvánossá.

A minták pontozása

A minták értékelése 20 pontos bírálati lapon történik az alábbiak szerint.

·                            Illat tisztaság, (hibátlan) - max. 3 pont,

·                            Illat karakter, (élénkség, frissesség, intenzitás és fajtajelleg illatban) - max. 5 pont,

·                            Íz tisztaság, (hibátlan) - max. 3 pont,

·                            Íz karakter, (élénkség, frissesség, intenzitás és fajtajelleg ízben, testesség, csípősség, szúrósság) - max. 5 pont,

·                            Harmónia, tartósság, (benyomások kóstolás után) - max. 4 pont.

Az egyes jellemzőkre csak egész pont adható és a pontozást írásban indokolni kell, indoklás nélkül a bírálat érvénytelen! Az elért pontszámot és az írásos indoklást az eredményhirdetés után minden versenyzőnek kötelezően át kell adni.

A verseny, a nevezők és a hivatalosan meghívottak részére nyilvános, arra külön értesítés nem történik, azt a versenyfelhívás az időpont és a helyszín megjelölésével tartalmazza.

I. Nógrád Megyei Pálinka és Párlat Verseny 2012.

Kedves Pálinkás Barátaink!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Muth Pálinka és Borpince nevezései a Pala Trans futárszolgálattal sértetlenül megérkeztek a Nagykeresztúri, Gyümölcsházba, de nemcsak sértetlenek voltak, hanem érvényesek is. Így minden érdeklődőt ezáltal mi is tájékoztatunk, hogy az I. Palóc Pálinka- és Párlatverseny nevezési időszaka lezárult. A beérkezett, elfogadott minták darabszáma: 289. Köszönjük nevezőinknek, hogy ezt a magas mintaszámot elérhettük! A tételek zsűrizése 2012. szeptember 4-én történik a Versenyszabályzatban leírtak szerint, közjegyző jelenlétében. A szervezők minden nevezőnknek eredményes szereplést kívánnak! A 100. minta tulajdonosa Simon Csaba úr. A 200. minta tulajdonosa Tóth Roland úr. Lassan kezdhetjük irigyelni a zsűrit, a sztenderd szilva, barack, alma ízek mellett, néhány különleges darabra is ráakadtunk a nevezett minták között: vadcseresznye, homoktövis, borzag, vadkörte, feketeribizli, othelló szőlő, kökény, birs. Amennyiben esetleg valaki nem tudná, hogy ez a számú nevezés mit is jelent annak szeretném a következőket elmondani. Ahhoz, hogy a pálinkaversenyt országosnak tekintsék, legalább 300 különféle terméket kell beneveznie legkevesebb 30 indulónak. A vetélkedésen a jövedéki törvény szerinti szeszfőzdék, bérfőzők, magánfőzők és kereskedők vehetnek részt. A pálinkákat harmóniájuk, valamint ízük, illatuk tisztasága és karakterük alapján értékelik a képzett érzékszervi bírálók. Az, hogy itt 11 nevezéssel kevesebb futott be tulajdonképpen nem sokat számít, a verseny ennek ellenére országosnak tekinthető, főként azért, mert szinte az egész országból futottak be minták a versenyre.

Sokan megkérdezték és meg is kérdezik tőlem, hogy mi a jelentősége annak, hogy valaki indul egy ilyen versenyen. Leginkább akkor csodálkoznak, amikor kiderül, hogy ezért nem pénz jár, hanem ellenkezőleg fizetni kell az indulásért még pedig nem is keveset. Csakhogy a pálinkafőzés egzakt tudomány, ahol az eredményességet másként nem lehet lemérni csak így. A fejlődést pedig, csak akkor tudjuk kontrolálni, helyes irányban tartani, ha kívülállókkal folyamatosan ellenőriztetjük munkánkat. Naponta hívnak az ország szinte minden tájékáról telefonon, e-mailban, hogy tanácsaim által készítsék el cefréjüket. Jól eső érzés, amikor újra és újra dicsérettel ruháznak fel, de ennek ellenére kellenek ezek a szakértők által odaítélt díjak is, még akkor is, ha esetleg egy-egy párlatunkat nem díjazzák. Egy pálinkakészítőnek mindig készen kell állnia a tanulásra, a fejlődésre. A legfontosabb, hogy a régi hagyományok legtöbbjét legjobb félretenni, és újra kell az alapoktól kezdenünk mindent, ami ezzel kapcsolatos. Bízom a korrekt zsűrizésben és ítélkezésben, és bízom abban, hogy hamarosan új információkkal szolgálhatunk minden kedves érdeklődőnek.  

 

Erdei Szeder Ágyas Gyümölcs Párlat 2011.

 A mostani írásommal folytatnám azt sorozatom, amelyben bemutatnám a díjnyertes pálinkáimat. A verseny, amelyen a díjat nyerte továbbra is a III. Vas megyei Pálinkaverseny. Ez a párlat a saját nevemen futott, mert az alap párlat az a cseresznye pálinka, amely egykor a saját nevemen készült el. Azzal a párlattal is sikerült a Keceli pálinkaversenyen díjat nyernem, de ezúttal tovább kombináltam azt még pedig Erdei Szederrel. Ezt a vadgyümölcsöt az egyik munkaadóm a Rózsa 2001. Kft. területén gyűjtöttem be. A hegyoldalban teraszokat képeztek ki, ahol szőlőt műveltünk, de aztán az oldalát befutotta a vad szeder, amelyet összeszedve ennek a párlatomnak az ágyát képezte. Érdekes módon ezúttal a nevemet sikerült nekik jól leírniuk, ellenben a párlat pontos nevét kicsit lerövidítették. Ennek ellenére az oklevél jól tükrözi az arany minősítést, amely a mögötte rejlő 19 pontot takarja. 

 

A következő képpel igyekszem megmutatni a pálinkát valóságban is. Annyira nem látszik, de csodálatosan szép bordó színű párlat született, amely nyilvánvalóan elnyerte a zsűri tagjainak a tetszését is. A szép, karcsú üveg, a szerény, de mindent eláruló címke, a nyakán megtalálható nemzeti színű szalag jelzi, hogy valóban igazi hungarikumról van szó, még akkor is, ha ezt pálinkának nem nevezhetjük csupán ágyas párlatnak. Természetesen nem maradhat le az üvegről a címke sem, amely jelzi, hogy hol és mit nyert.

Ha pedig már nyert is valamit ez a párlat, akkor ne a készítőjének a nyakába akasszuk csak az arany érmet, hanem magának a párlatnak is helyezzük a nyakába. Igazán jól mutat ez az elismerés ennek a készítménynek.

A teljességhez természetesen hozzátartózik ez a kép is. A háttérben az oklevél, az előtérben pedig az arany érem, amely közepében ott díszeleg a győztes párlat. Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy ja könnyű a már egyszer nyertes párlattal játszadozva újabb érmet nyerni, annak elmondanám, hogy a szeder szedése nem éppen a legkönnyebb munka, nem csak apró, de szúrós indák közül kell kiszedni.

Az utolsó előtti képen jól látható minden, ami ezzel a párlattal kapcsolatos. A létező legjobb ágyas párlatom lett munkám során, és nem sokon múlott ebben az esetben sem a champion díj, vagy a kategória győzelem. 

Végezetül ez a pálinkám is megkapta azt az emlék plakettet, amely ezen a versenyen kijárt minden aranyérmes pálinkának.

Végezetül kívánok minden pálinka barátnak ilyen és ehhez hasonló italokat az asztalára, és higgyék el, hogy megéri minden fáradtságot a vele való vesződés, mert örök barátságot hoz életünkbe.

Erdei Faeper Érlelt Erdei Gyümölcs Pálinka 2011.

Az utóbbi időben egy kicsit mindig adós maradok a nyertes, az elismert pálinkáink, boraink konkrét bemutatásával. Mindig dilemmám az, hogy mennyire fektessen az ember hangsúlyt arra amit elért. Az biztos, hogy nem szabad szégyelleni az eredményeket, a sikereket, de arra is figyelni kell, hogy az ember ne feltétlenül szálljon el ezektől a hatásoktól. A III. Vas megyei Pálinkaversenyen ez a párlat 20, azaz maximális pontszámot érdemelt ki, és ez a párlat az Erdei Faeper Akácfa hordóban érlelt változata volt. Érdekes módon a zsűri néhány apró hibát elkövetett az oklevél kiadásakor, az első ilyen hiba a feleségem nevének elírása, a második pedig, hogy szedernek írták a Faeper pálinkát, amelyet egyébként vannak az országban olyan tájegységek ahol valóban így nevezik a Faeper pálinkát.

A következő képen azt láthatjuk, hogy valójában az üvegben nálunk, hogyan is néz ki a fenti éremmel kitüntetett pálinka.

Ezen a versenyen nem csak oklevelet osztottak ki a nyerteseknek, hanem érmet is, amelyet a harmadik képen az oklevélre fektetve láthatunk. Az eredmény hirdetéskor a pincészetünk nevében én voltam az, aki kiment a színpadra és a Vám és Pénzügyőrség parancsnoka a nyakába akasztotta az érmet. Taps közben mindig felemelő érzés átvenni az elismerést, akkor is ha az egy kézfogásban nyilvánul meg, hát még akkor amikor az oklevélben és éremben is.

A következő képen az érem a pálinkás üveg nyakában található, ahol a legjobb helyen van, mert a párlatot illet minden dicséret, még akkor is, ha ebből az erdei gyümölcsből, amelyet én szedtem, tisztítottam, dolgoztam fel gondosan, erjesztettem meg, és desztilláltam le, majd akácfa hordós érlelésnek vetettem alá, annak ellenére, hogy ezt a módszert elég kevesen követik.

Érdekessége ennek a sikernek, hogy ennek a pálinkának a natúr változatát elvittem a Gyulai Pálinkaversenyre, ahol azt gyakorlatilag kizárták a versenyből mondván, hogy kicsit magasabb a réztartalma a megengedettnél. Mindebből a következtetés az lehet, hogy a fahordós érlelés jót tesz ilyen esetekben a pálinkának és képes még az is semlegesíteni az ártalmas anyagokat.

A jutalmazás ezzel még nem ért véget, mert minden arany minősítést szerzett pálinka kapott még egy emlékplakettet is. Azt azonban még az előbbiekhez hozzá kell tenni, hogy itt a Vas megyei Pálinka versenyen sokkal szigorúbban pontoztak, mint Gyulán a nagy nemzetközi pálinkaversenyen, mert a bronzérmet is csak 15 pont felett lehetett elérni, ellenben máshol már 14 ponttól bronzérem jár a pálinkának.

A 20 pontos pálinka egy versenyen gyakorlatilag kategória győztesnek számít, hiszen ennél több pontot nem lehet elérni. Ennek okán még egy bortárolót, valamint madáretetőt is kaptunk hozzá. Ezen a képen jól látható, hogy mi mindent lehet elnyerni egy kis odafigyeléssel, szeretettel, gondoskodással, tanulással. Ezen az úton a siker mellett nagyon sok kudarccal is meg kell küzdeni, de a lényeg, hogy soha sem szabad feladni, elkeseredni, hitünket elveszteni. Sokan a Gyulai kudarc után valószínűleg kiöntötték volna ezt a pálinkát, én helyett bíztam benne, és lehetőséget adtam arra, hogy bebizonyítsa, hogy benne van az, amelyet vártam tőle. Vadgyümölcsök kategóriában legyőzni a nagy kereskedelmi fözdéket nem egyszerű feladat, de ebből látható, hogy nem lehetetlen, sőt korrekt cefrézéssel, kiváló műszaki technológiával, kitartó főző és érlelő mesterrel még is megvalósítható.

Zárszóként annyit írnák, mondanák hozzá a fentiekhez, hogy a Muth Pálinka és Borpince nem egy egyszemélyes dolog. A közös két dolog benne, hogy a család tagjainknak egy közös pincénk van, de nem egy helyen, hanem külön-külön lakunk, külön-külön termelünk gyümölcsöket, szőlőket. A feldolgozás azonban közösen történik, ahogy a tárolás és az érlelés is, amelyet van szerencsém nekem irányítani, akár a bor, akár a pálinka esetében. Régebben még a saját nevemen is készült párlat, de amióta a pálinkafőző mesterséget is a helyi bérfőzdében én végzem, azóta nem kerül a nevemre pálinka, csupán bor. Családtagjaink: Muth Walter, az édesapám, aki második feleségével Bátán a Sík u. 29-ben lakik. Heilmann-né Muth Erzsébet a húgom, aki férjével Bátán a Fő u. 40.-ben lakik. Muth Tímea a nagyobbik húgom, aki az anyai családi házban maradt szintén Bátán, a Hősök-tere 2-ben lakik. Végül, de nem utolsó sorban Muthné Katona Mária, aki a pincészetünk tulajdonosa a Fő u. 36-ban lakik, ahol jó magam is vőként. Itt található az erjesztő terem, itt fekszik a feldolgozó présház, a pihentető pince, valamint ennek a hegynek a másik oldalán az érlelő pince, amelyek a feleségem révén kerültek a Család birtokába. Innen is ered a Melurarcum Cellarium név, amely Rigóvári Pincét jelent, mert a Rigóvári hegy hasában találhatók a pincéink.