Málna Almával Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

162.

2012/0313

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

Málna almában
üvegben érlelve



Azt hiszem már kitalálni sem kell, hogy a következő párlat, amelyet bemutatók az Aquavinicum Párlat Rendszeremben, az Ágyas Párlatok, Gyümölcs Pálinkák alcsoportjának legújabb tagja. Nem ma született ez a párlat, de mivel ma került palackozásra, így a mai napot tekintem megszületésének is. Ezúttal nem kellett egzotikus tájakra utaznom gyümölcsért, hanem még tavaly nyáron a konyhakertünk egy szegletében megtalálható bokrosába kellett mennem leszüretelni ezt a gyümölcsöt. A Málna, mert hogy erről a jól ismert hazai friss termékről van szó, azért nem árt néhány dolgot tudnunk. A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a német Himbeere szó alapján. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik. Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között. A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100) Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik, mert csak Idában terem. A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik. Színező anyagai révén gyorsan megfestette az alma pálinka alapot, amelybe ezeket a gyümölcsöket helyeztem. Három hónap helyett kilenc hónapig érlelődött, hogy most palackban teljesedjen ki mind illatában, mind zamataiban.

Avokádó Narancs Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

161.

2012/0312

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

Avokádó naranccsal
üvegben érlelve



Most sem szakítok a jól megkezdet hagyományommal immár, és bár a télből lassan átcsúszunk a tavaszi időjárásba, én továbbra is újabb és újabb ágyas párlatokat igyekszem a közvélemény figyelmébe ajánlani. Hazai gyümölcsről újból a déli egzotikus gyümölcsök irányába terelem a pálinkakedvelők figyelmét. Az alappárlat ebben az esetben a narancs, amelybe ezúttal nem aszalványt, hanem friss gyümölcsöt, az Avokádót raktam bele. Ez a déli gyümölcs már annyira ismert, mint a legtöbb eddig tárgyalt és használt déli gyümölcs, de még mindig tartogat a természet számunkra különösebbnél különösebb gyümölcsöket. Az Avokádó géncentruma Dél és Közép-Amerikába tehető, innen terjedt át (a megszállók révén) Spanyolországon keresztül a világ számos pontjára. Az inkák kedvelt gyümölcse volt, melyet már a történelem kezdetén is termesztettek. Egyik érdekessége, hogy alakja és színe miatt több országban aligátorkörtének, míg más országokban gyümölcshúsának állaga miatt vajkörtének hívják. Hogyan is jellemezhetnénk leginkább ezt a gyümölcsöt? A fán termő avokádó körte alakú, magas olajtartalmú, úgynevezett gyümölcszöldség. Mérete a körténél kicsivel nagyobb, héja az egyes fajtáknál más és más, sötétzöldtől lilásig terjedhet, de minden esetben rücskös. A gyümölcshús színe halványzöld, halványsárga, krémes, íze mogyoróra, vajra emlékeztető, enyhén savanykás. Azt hiszem, hogy már ezek is felkelthették figyelmünket vele kapcsolatban. Négy fajtáját különböztetjük meg, melyek a következők: a lilás fekete "hass", a simább, zöld bőrű "ettinger" és "fuerte", illetve a kerekebb alakú "nabal". Én ebben az esetben a fuerte-t használtam ágyként a narancspárlatban. Az avokádó vásárlása igen körülményes, ugyanis a gyümölcs nagyon gyorsan túlérik és szottyadt lesz. Ez azonban azt is jelenti, hogy gyorsan után érik, így inkább a kemény, hibátlan, élénk zöld, fekete pöttyöktől mentes példányokat válasszuk. Az avokádó közel tízféle vitamint és húszféle ásványi anyagot tartalmaz. Kiemelkedő A és B-vitamin tartalma, kevesebb mennyiségben ugyan, de található benne C, E és D vitamin is. Kiemelkedő kalcium, foszfor, vas, nátrium, kálium, niancin és karotin tartalma. Különösen az önpusztító betegségekkel szemben való harcban eredményes, mivel értékes zsiradékokat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz.

Golden Delicious Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

160.

2012/0311

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

Golden Delicious Alma
üvegben érlelve



Egy igen különös életutat bejárt párlatot szeretnék bemutatni. 2010-es évjáratú Golden Delicious Alma Pálinkám egy részéről van szó, amelyet saját gyümölcsével ágyazta meg 2011.-ben. Nem került fel a listámra ebben az időben közben pedig szép lassan elfogyott, és mára már csupán egy kis mennyiség maradt meg az üvegedényben, amelyet be is palackoztam. Közben mivel elmúlt egy éves már ó pálinkának tekinthető, sőt egy évet a gyümölcságyon is érlelődött. Csodálatos, kristálytiszta, aranysárga színénél már csak a letisztult, savaiban még mindig gazdag, de már lágy párlat köszön vissza, amikor egy-egy cseppjét a torkunkba engedjük. Latinul úgy hívják ezt a gyümölcsöt, hogy Malus domestica Golden Delicious. Az USA-ban találták, feltevések szerint a 'Grines Golden'-nel megporzódott 'Golden Reinette' magvából keletkezett.1916-ban került kereskedelmi forgalomba. A 'Golden Delicious' méltán nevezhető a világ eddig legsikeresebb almafajtájának, hiszen nemcsak Amerikában, hanem Európában is a fő fajták közé került. A legnagyobb európai termelők: Franciaország, Olaszország és Spanyolország. Hazánkban korábban pollenadóként telepítettük, s a fajta számára alkalmatlan technológia és szüreti idő következtében leromló gyümölcsminőség miatt a 90-es évek elejére visszaszorult az aránya. Az új klónok megjelenése után hazai szerepe növekedik. Hazánkban szeptember végén-október elején szedhető. Gyümölcsei egyszerre is leszedhetők, de Dél-Tirolban gyakran két menetben szedik. Fogyasztási érettségét röviddel a szüretet követő időszaktól 6 hónapig megőrzi. Gyümölcse tetszetős. Mérete berakódástól, vízellátástól függően középnagy vagy nagy (140-180 g), héja vékony, az érés kezdetén zöldessárga, éretten sárga. Gyümölcshúsa sárgás, édes, enyhén savas, kissé illatos. Az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak tisztelték és szerették az almát, több tucatnyi változatát nemesítették ki. India ajurvédikus orvosai voltak az elsők, akik hasmenés gyógyítására írták fel betegeiknek. Kínai orvosok századokon keresztül használták a fa kérgét cukorbetegség gyógyítására. A német rendfőnöknő és herbalista, bingeni Hildegard is nyers almát ajánlott az egészséges embereknek, és főtt almát minden betegségre első kezelésként. Ez a meleg ágyas párlat valódi gyógyszer mindenkinek szívesen tudom a figyelemébe ajánlani.

Datolyás Törköly Ágyas Vegyes Párlat 2012.

159.

2012/0310

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Datolya - Merlot - Cabernet franc törköly
üvegben érlelve



A mai napon bemutatásra kerülő párlat folytatása annak a sorozatnak, amelyet déli gyümölcsökkel kezdtem el Ágyas Párlatként. Annyiban változtattam az eddigi megszokott renden, hogy ebben az esetben nem vegyes gyümölcs pálinkába raktam a gyümölcsöt, hanem egy más fajtát kerestem hozzá, amely karakterben talán jobban illik hozzá. Így esett a választásom Merlot – Cabernet Franc törkölypálinkára. Az ágy amelyet pedig belehelyeztem datolyából készült. A datolya már közismertebb déli gyümölcs. Ismerjük a nevét, ismerjük az ízét, de valójában keveset tudunk magáról a gyümölcsről. A Közel-Kelet ősi kultúrnövénye, melyről már az időszámításunk előtti Mezopotámiából is maradtak fenn ábrázolások. Természetesen a Biblia is foglalkozik a gyümölccsel. A zsidó népnél az igazságosság, az őszinteség és a szépség fogalma kapcsolódik hozzá. Virágvasárnapokon a keresztények pálmaággal emlékeznek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Jerikó, az emberiség egyik első virágzó kultúrája, a datolyapálmák városa volt. A datolya korán eljutott Afrikába, Amerikába, de Európában kizárólag Spanyolországban beszélhetünk számottevő datolyatermelésről. A datolyából mézszerű nedv - datolyaméz - sajtolható, melyet az arab népek vaj helyett, kenyérre kenve fogyasztanak. Érdemes datolyapálmát ültetni, persze csak a forró égövön, mert a fa több mint kétszáz évig elél, és évi száz kg gyümölcsöt hoz. A datolya a datolyapálma gyümölcse, hossza 4-5 cm, színe a szilvához hasonlóan sárgásbarna vagy mély barna. Sima héja alatt édes, leves hús, középen pedig kemény, hosszúkás, hosszában barázda hasította, ehetetlen mag található. Természetes cukortartalma magasabb, mint bármely más gyümölcsé. Gazdag étkezési rostokban, nagy mennyiségben tartalmaz B-vitamint, illetve vasat, foszfort, kalciumot, cinket és magnéziumot. Nagymennyiségű ásványtartalma miatt jó vértisztítónak, idegerősítőnek bizonyult. Megfázás esetén jótékony hatása van a légzőszervekre. A három hónapos érlelést követően a párlat színe halványbarnára színeződik. Az aszalványtól édeskés ízek párosulnak a törkölypálinka illat anyagaihoz, remélve, hogy kiválóan kiegészítik, majd egymást.

Besztercei Szilva - Bikavér Törköly Érlelt Vegyes Pálinka 2010.

17.

2010/1121

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VEGYES

Besztercei szilva - Bikavér törköly
barricolt tölgyfahordóban érlelve



A most bemutatásra kerülő párlatból nem sok van, de nem is a mennyiségen van a hangsúly, hanem annak minőségén, érlelési módján. Az alappárlat egy részét barricolt tölgyfa hordóban helyeztem el három hónapos érlelési időre. Tulajdonképpen ezzel arra voltam kíváncsi, hogy a szilvás pálinka miképpen viselkedik a barricolás hatására. Azt ugyan is tudtam, hogy a törkölypálinkának kifejezetten jól áll ez az érlelés, de a szilva markánsabb zamat anyagai máshatást keltenek ilyen körülmények között. Van még néhány dolog, amit a Szilváról tudni érdemes és a pálinka kóstolgatása közben érdemes egymással megbeszélnünk. Már i.e. 3500 táján termesztették a szilva különböző fajtáit. Vergilius és Plinius is többször megemlíti munkáiban. Őshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, illetve Közép-Európáig terjed. Hazánkban a legelterjedtebb gyümölcs. Rendkívüli igénytelenségénél fogva a legváltozatosabb talaj- és éghajlati viszonyok között is megél. Érdekesség, hogy az úgynevezett duofák körében a legmegvalósíthatóbb és legéletképesebb, ha a szilvafát kajszival oltják be. Így egyszerre terem, egy fán szilva és kajszi is. Több mint 2000 fajtáját regisztrálták a világon. A hazánkban leggyakrabban a besztercei, kékszilva, magvaváló szilva, ringló és az összes közös őse a mirabola fordul elő. Nagy mennyiségben káliumot, kisebb mennyiségben nátriumot tartalmaz. Vitamintartalma azonban nem számottevő. A szilvánk igen jó hatása van idegrendszerünkre. Serkenti az agyműködést, így leginkább frissítő hatása van. Ezen kívül az aszaltszilva az egyik legjobb vértisztító, és emésztést serkentő gyümölcs. A besztercei szilvából főzött pálinka összehasonlíthatatlan más pálinkával. Magyarország makro és mikroklímájában jó beérnek a gyümölcsök, ezáltal gazdag az aromaviláguk és savtartalmuk, így kiválóak pálinkafőzésre. Nem is találunk olyan nevesebb pálinkaházat, amelynek ne volna szilvapálinka a kínálatában. Jó magam is arra törekedem, hogy minél érdekesebb párlatokat, egyedi íz, zamatvilággal rendelkező pálinkákat készítsek. Ennek a karakteres magyar pálinkának leginkább az édeskés, lágy nektár jelleg adja az alapját, ugyanakkor könnyen felfedezhető benne a marcipános-mandulás magjelleg is. Az érlelésnek köszönhetően egyrészt a pálinka színe vált melegebbé, másrészt a párlat ízvilága is jelentősen gazdagodott.

Besztercei Szilva-Bikavér Törköly Natr Vegyes Pálinka 2010.

16.

2010/1115

AQUAVINICUM

NATÚR

VEGYES

Besztercei szilva - Bikavér törköly
üvegben érlelve



Szép számmal akad a vidékünkön is ilyen gyümölcsfa. Még talán azt is megmerem kockáztatni, hogy Bátán ez a gyümölcsfa. Sem régen, sem ma tulajdonképpen nem képzelhető el háztartás e nélkül. Úgy is mondhatnánk, hogy a sárgabarackfa mellett a besztercei szilvafa az utolsó gyümölcsfa, amely még ma is megtalálható a mindennapjainkban. Igaz ma már leginkább csak a gyümölcséért és a lekvárjáért termesztik, amely igen közkedvelt. Párlata már sajnos elfeledőben van, nehézkes szedése, magozása, cefrézése miatt. Ráadásul igen sokan rosszul is cefrézték ezért rossz minőségű pálinka jött létre és lassan leszoktak róla az emberek. Melyik is ez a fajta a szilva a sok között. Igen régi, ázsiai eredetű fajta. Első hazai említése 1522-ből való. Beszterceinek csak itthon nevezzük, a külföld Magyar szilvának tisztelte. Érési ideje szeptember hava. Gyümölcse jókora nagy, tojásdadalakú. Színe sötétkék, hamvas. Teljesen magvaváló. Húsa sárga. Kitűnő ízű, zamatos s magas cukortartalommal bír. Kiváló csemege-, háztartási és piacos gyümölcs. A belőle készült aszalvány, lekvár és szilvórium világszerte keresett árut képez. Fája mérsékelt növekedésű, későn fordul termőre. Felfelé törő, kúp alakú koronát nevel. Az erős metszést nem szereti. Öntermékeny, a neki való helyen rendesen és bőven termő. A kellően nyirkos, kötött talajt kedveli. Száraz, laza talajban csak egymást követő esős években terem eleget.
Házi szilvának, Boszniai szilvának, Berzencei szilvának, Magvaváló szilvának és Hosszú szilvának is nevezik. Nem magvakról, sem pedig gyökérsarjakról, hanem oltás útján szaporítandó. Éppen a magvetés és gyökérsarjakról történt szaporítás miatt sokféle elkorcsosult, apróbb szemű, maghoz tapadó húsú változata van. Ezért csak a fajtajelleget mutató, szép nagy gyümölcsű, értékes beltartalmú gyümölcsöt termő fajta fáját szabadna oltás útján tovább szaporítani. Jómagamnak is sok ilyen fám van és nincs is velük különösebben baj csak éppen szőlő szüretkor érik, amikor alig van időm arra, hogy szedjem. Ezért is keveset tudtam összegyűjteni és törköllyel kellett házasítanom, hogy kifőzhető mennyiség kerekedjen belőle. A házasítás azonban jól sikerült és kiváló törkölyös szilvapálinka született belőle.

Cseresznyeszilva Érlelt Erdei Gyümölcs Pálinka 2012.

158.

2012/0309

AQUAVINICUM

ÉRLELT

ERDEI GYÜMÖLCS

Cseresznyeszilva
szilvafa hordóban érlelve



Bizony igen kevesen tudják, hogy a gyümölcsfák virágaiból készült eszenciákat parfümök alapanyagainak is felhasználják. Illat, és aromai anyagait olyan természetes terápiákra használják manapság, amely immár bizonyítottan jótékony hatással van nem csak az emberi lélekre, hanem ezen túl, a pszichés állapotunkra is. E gyümölcsfák között a cseresznyeszilva fa élen jár, de ha ehhez még az áprilisban nyíló virágainak a látványa is párosul, biztosan jó kedvre derül minden ember. Ha pedig már idáig eljutottunk, hogy ezt megtapasztaltuk, ezt megéreztük, akkor innen már csak egy lépés, hogy nyilvánvalóvá váljon számunkra, hogy a gyümölcséből készült párlat éppen ilyen kedvező hatással rendelkezik. A mai napon bemutatásra szánt pálinka saját fájának hordójában került érlelésre. A benne megbúvó színezőanyagok hatására a párlat csodálatos rubint színűvé változik. A benne rejlő fa ízek, zamatok beázva a párlat aromái közé még egzotikusabb pálinkát keltenek életre. Érdekes módon a magyar kereskedelmi főzdékben nem nagyon található meg ez a fajta termék. Ezzel szemben valódi székely termék néven felelhető erdélyi pálinka. Az egyes vitaminok tekintetében nem állíthatjuk, hogy a szilva rekordokat dönt. De mint egész, igen! Az A és C vitamin mellett tartalmaz biotint (H), és a B vitamin valamennyi változatát. A szilva a legjobb szénhidrát- anyagcsere stimulátornak tekinthető, jó az idegekre, a mentális frissességre, a hajtóerőre, a teljesítőképességre és a stressztűrő képességre is. Ezenkívül szerepet játszik a vese- és bélműködés felgyorsításában is. A német nyelvterületen Kirschpflaume-nak nevezik. A cseresznyeszilva Franciaországban is egy közkedvelt gyümölcs, melyet eredetileg a Franciaországi Lorraine vidékén állítottak elő. A francia neve "Mirabelle" a latin "mirabilis" szóból ered, amelynek a jelentése "gyönyörű látvány". Az a szóbeszéd járja, hogy a szent háború ideje alatt Anjou és Lorraine Hercege adta ezt a nevet ennek a gyümölcsnek. A Cseresznyeszilva érlelt párlat visszaadja az igazi gyümölcs édes és egyben savanykás ízét! Ajánlom mindazoknak, akik valódi különlegességet keresnek.