V. Keceli Pálinkaverseny 2012. Nevezési lapok: 1.

A Muth Pálinka és Borpince tagja Heillmann-né Muth Erzsébet ezekkel a párlatokkal nevezett a versenyre.

Jelentkezési lap bérfőzetőknek

Országos Téli Gazdaesték   –   V. Keceli Pálinka Ünnep

Pálinka- törkölypálinka- és párlatverseny

Dél-alföldi régió kajszibarack pálinkaverseny

Bor- és pálinka- szépségverseny

2012. november 19 - 24.

A bérfőzde       neve: SABEIKOW ÉS TÁRSA KFT.

                     címe: 7149 BÁTA, FŐ U. 604.

A bérfőzető       neve:                             HEILMANN-NÉ MUTH ERZSÉBET

                       címe:                                7149 BÁTA, FŐ U. 43.

                       mobil:               06-70/3626-237               vezetékes:..............................................

                       e-mail:...............................................................................................................

A bérfőző          neve:                                            MUTH JÓZSEF

                       Címe:                                      7149 BÁTA, HŐSÖK-TERE 2.                                                                                                       

                       mobil:              06-70/3626-237                 vezetékes:..........................................

                       e-mail:                                    willhar@citromail.hu

A 2012. évi pálinkák érzékszervi minősítése során az alábbi pálinkafajtákat kívánom bemutatni:

Ssz.	Fajtája	Főzési éve	Kiszere-lése	Alkohol-foka
1.	Cserszegi Fűszeres Törköly	2011.	palack	48%
2.	Zenit Törköly	2012.	palack	48%
3.	Cserszegi Fűszeres – Kékfrankos rozé Cuvée Borseprő	2011.	palack	48%

A palackon kérjük feltüntetni:

-            a főzető nevét, címét, telefonszámát

-            a pálinka fajtáját, főzési évét, alkoholfokát

Kérjük a beküldött pálinka minták mellé csatolja a bérfőzött pálinkák származási másolatát.

A benevezett palackok leadási határideje 2012. november 18.

A palackok leadási helye:

T.G.-Virágdekor Szakképző Iskola és Kollégium   6237 Kecel, Május 1. tér 13.

munkanapokon reggel 6⁰⁰-21⁰⁰ óra között

munkaszüneti napon - előre egyeztetett időpont alapján,

illetve a szervezőknél.

Dijazottaink 2012.-ben.

Chardonnay Szőlő Natúr Borpárlat 2011.

Egyébként sokan úgy vélik, hogy a borból igazán könnyű párlatot készíteni. Hiszen tulajdonképpen a borászok már el is végezték a munkánkat nekünk pedig már nincsen más feladatunk, mint eldönteni, hogy ledesztilláljuk, vagy sem. E cefrével kapcsolatban még az is nagy segítség, hogy könnyedén meg is kóstolhatjuk, és így nem csak vizuálisan nyerhetünk információt az alapanyagról. Az igazán jó bor azonban nem alkalmas desztillálásra, ugyanis annak a kén szintje túl magas ahhoz, hogy utána ne köszönjön vissza a párlatunkba, ahol azonban ez kellemetlen illatokat és zamatokat okozhat.

Fehér bor esetében ez hatványozottan igaz. Ami viszont sokat segíthet az az, hogy a fehér borok sokkal zamatosabbak, illatosabbak, hiszen sokkal könnyebb reduktív eljárással elkészíteni. A Chardonnay szőlő pedig igazán divatos, kellemes szőlő, mind bornak, mind pedig pálinka alapanyagnak, így igazán emiatt könnyű belőle jó párlatot készíteni. Az I. Nógrád megyei pálinkaversenyen neveztem ezt a párlatot, amely a feleségem tulajdonában van. A versenyen a minta sorszáma a 451-es lett. 46%-os alkoholtartalommal indítottam el a zsűrizésre, amelyet a verseny napon a második asztalnál végeztek el.

Első körben itt is a szokásos bírálati trendet követve adták a pontokat. Az illat tisztaság volt az első szempont, amelyet tisztának, hibátlannak is ítéltek, így a maximálisan adható három pontot meg is kapta. A második szempont a bírálat folyamat az illat karakter megfigyelése volt. Itt 5 pont a plafon, ami adható a párlatra. A zsűri úgy ítélte meg, hogy oxidált borjellege van vegetális jegyekkel, így két pontot levonva csupán hármat adtak rá.

A harmadik pont az íz tisztaságát volt hivatott jellemezni, és erre is a legtöbb a három pont ami adható. Érdekes módon a zsűri az előbbi lepontozás után erre is megadta a három pontot. Aztán következett az ízzel kapcsolatos értékelés második része, amelyben párlatunkat ismét alaposan lehúzták két ponttal. Így indokolták az íz karakter élénkségét, hogy fáradt jegyeket hordoz, olajosan tapadós, és nem kellemes.

Végül az ötödik szempont az értékelésben az illat és az íz karakter harmóniája és tartóssága, az összhatása a kóstolást követően is fennáll-e. Erre 4 pont a legtöbb ami adható, és itt is két ponttal lehúzták ezt a párlatot, aminek következtében 14 pont-ra értékelték, és így még bronz érmet sem kapott volna. Persze a 14 pontos párlat az még megfelelő, hibátlan terméknek számít és csak a szakértők képesek megállapítani a benne rejlő apró hibákat. A csúcs zsűri felül bírálta az alapzsűri döntését, és Panyikné dr. vezetésével három pontot visszaadott az elvett hat pontból, ami miatt kis híján aranyérmes lett a párlat.  

Ilyen érdekes története van egy párlat verseny zsűriztetésének, amelyet szívesen tárok minden érdeklődő elé, hogy abból tanulva okulhasson. A saját véleményem e párlattal kapcsolatban az, hogy inkább az arany minősítés alsó részén található ez. Érdekessége e párlatnak, hogy a verseny előtt odahaza is lebíráltuk mielőtt a versenyen indítottam volna és annak eredménye az lett, hogy a hét bíráló átlagban 17,5 pontra értékelte. Ebből láthatjuk, hogy valószínűleg a csúcs zsűrinek volt igaza és nem az alapzsűrinek. Már az is biztató volt, hogy az adatok a párlaton hibátlanok voltak.

Általában egy párlat születése ott kezdődik, amikor a cefrének való gyümölcs begyűjtésre, vagy felnevelésre kerül ami az első története. A második története és élete a cefrézéssel és az erjedéssel kezdődik el. Harmadik élete a desztillálással kezdődik el és tart egészen a pihentetés, az érlelés ideje végéig a palackozásig bezárólag. De ezzel még nincsen vége negyedik története a kóstolásokkal, bírálatokkal, versenyekkel folytatódik. Ezzel zárul be egy párlat élete, és amikor kínálatra kerül sor a pálinka sommeliere ezekből szemezgett, hogy a párlat legendáját életben tartva a világ elé tárja azt a gyümölcstől, a pohárig.

Stanley Szilva Érlelt Gyümölcs Pálinka 2012.

241.

2012/1115

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Stanley szilva

  tölgyfa hordóban érlelve

 

 

 Tulajdonképpen ott folytatnám, ahol a tegnapi alappárlattal befejeztem. Igaz ezúttal átugrunk az érlelt párlatok kategóriájába. A fahordós érlelésben szerencsére most már elég nagy játékterem, mert elég sok hordó áll rendelkezésemre. A szilvából nyert pálinkák illatösszetevőit tekintve egyszerű szerkezetűek, ugyanakkor fajsúlyosak, férfiasak, szépen kiegyensúlyozott gyümölcsös édességgel és hársfavirág-jelleggel, szép és lágy vaníliás, fahéjas fűszerességgel. Illatalkotóiban a csokoládés, kakaós illatok tipikusak, növényi jelleggel. Összhatásában ezeknél a pálinkáknál a gyümölcs mellett erőteljesen fellelhetőek a csokoládés, fűszeres jegyek, diszkrét, de meleg gyümölcsösség és a csonthéjasakra jellemző enyhe háttér magzamat, amely pirított mandula képzetét kelti, enyhén füstös háttérben. Egyszóval kiváló kis ital ez, amelyet most a fahordós érleléssel kívánunk tovább fokozni. Ha pedig már itt vagyunk az érlelt kategóriánál, itt ismét folytatnám kis szakmai utazásomat. Az eddigi érlelt pálinkák esetében az érlelés fizikai folyamataiba adtam betekintést, most a lejátszódó kémiai folyamatokkal ismertetném meg önöket. A frissen ledesztillált pálinka vízen és alkoholon kívül sokféle zamatanyagot is tartalmaz. Ezek részben a gyümölcsből származnak, részben pedig az erjedés és a lepárlás folyamán keletkeznek. Ezeket a zamatanyagokat kiegészítik a hordó faanyagából kivont extraktanyagok és átalakulási termékeik. A nagyszámú alkotórész között sokféle reakcióra nyílik lehetőség. Természetes érleléskor a hordódonga a reakciótér. Itt jönnek létre az érlelést előidéző folyamatok a tölgyfa anyaga, a dongában felszívódott ital és a benne oldott oxigén kölcsönhatása következtében. A tölgyfa hordós érlelés színében eleinte kevesebbet ad át a párlatnak, de tartós érlelés esetén vastag szép barnássárgára festi a folyadékot. Igazán illataiban növeli a párlat minőségét. Csodás favirágillat és a mézédes szilvakarakter tökéletes egysége ez. A mézédes szilva zamata az ízében is megjelenik, intenzíven gyümölcsös, fahéjjal kellemesen és diszkréten aláfestve. De némi magkarakter és kakukkfű is kíséri óvatosan a háttérből. Komplex és precíz pálinka, eljut a határokig, de sehol nem lépi át őket. Minimum három hónapig a fahordóban kell tartani, de folyamatosan figyelemmel kell kísérni, nehogy túl nőjön az alappárlatokon. 

 

Stanley Szilva Natúr Gyümölcs Pálinka 2012.

240.

2012/1114

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

  Stanley szilva

  üvegben érlelve

 

 

 Ma újból két kategóriát is odább ugrok, amikor az aktuális párlatomat kívánom bemutatni. Annak ellenére, hogy a köztudatban az van elterjedve, hogy idén kevesebb gyümölcs termet, ugyan ezt nem lehet érzékelni a cefrének szánt gyümölcsök területén. Ezt annak köszönhetjük, hogy a pálinka és a pálinkakészítés egyre divatosabbá kezd válni. Az pedig már egyértelművé vált, hogy nem a selejt gyümölcsökből készítenek már párlatot, sokkal inkább az étkezésre szánt első osztályúból. Az persze szinte természetes, hogy ilyenkor november-december környékén már leginkább a késő érésű gyümölcsök, mint az alma, körte, illetve szilva kerülnek lepárlásra. A szilva tipikusan magyar gyümölcs, úton-útfélen találkozhatunk vele, így kirándulás, természetjárás alkalmával is szakíthatunk pár szemet. Felhasználási köre igen széles, hagyományosan készül belőle lekvár, sütemény, aszalt gyümölcs és persze az elmaradhatatlan pálinka. Sajnos azonban manapság nem tartozik a legdivatosabb gyümölcsök közé, pedig megérdemelné a figyelmet. Számtalan fajta van termesztésben, a legelterjedtebb a Stanley szilva, mely a magyar állomány körülbelül egyharmadát teszi ki, a leghagyományosabb honi fajta viszont a híres Besztercei szilva, ami megismerhető a feltűnően hamvas, kék, klasszikus szilva-kinézetéről, és egyedi, muskotályos ízéről. A szilvának régebben nagyobb szerepe volt a mindennapi étkezésben, manapság könnyű hozzáférhetősége, régi jelenléte miatt egyfajta pórias gyümölcsnek számít, és nehezen tartja a versenyt az importból származó, különleges gyümölcsökkel, pedig élettani hatásai kedvezőek, és nem kevésbé ízletes, mint a mangó, a licsi, vagy a füge. A mára egzotikus és drága csemegének számító aszalt szilva évtizedekkel ezelőtt elterjedt, olcsó házi édesség volt, érdemes próbát tenni elkészítésével, főleg, mert különleges ízvilága mellett kiváló természetes hashajtó. Öntermékeny, enyhén nyakas, megnyúlt tojás alakú, nagy gyümölcsű, sötétkék, magvaváló, korán termőre fordul. Húsa kemény, éretten magvaváló, esős időben repedésre hajlamos. Nagyon bőtermő, augusztus végétől szedhető. A fagyokat jól átvészelte, így elég sok termet belőle. Muskotályos illata, pedig talán még fokozottabban érvényesült ebben az évben. A helyes párlat elválasztás okán kiváló natúr pálinka keletkezett belőle, amelyet szívesen ajánlok, mind étkezés előtt, mind utánra.

 

Kékfrankos Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2012.

239.

2012/1113

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

  Kékfrankos szőlő

  eperfa hordóban érlelve

 

 

 Egyértelműen a szokásaimhoz ragaszkodva ezt a párlatot is elosztottam, ha nem is háromfelé, de kétfelé mindenképpen. A törkölypálinkák előszeretettel kedvelik a fahordós érlelést. Ennek leginkább nyilvánvalóan, azaz oka, hogy igen intenzív illat és aromaanyaggal rendelkeznek, amelyek a fahordóban sem vesznek el, tompulnak kicsit, de éppen emiatt, a tompulás miatt a fás íz jótékonyan illeszkedik bele a párlat struktúrájába. A kékfrankos szőlő hagyományosan magyar fajtává nőtte ki magát az utóbbi évtizedekben. Jól emlékszem rá már fiatal koromból is a nyolcvanas években szüleimnek volt lehetősége szőlőt művelni a közösből, ahol a gépi költségeket a végén leszámolva az értékesítésből mindig szép pénzt kapott a család. Így aztán volt részem nekem is tizenévesen megtanulni a metszést, a zöldmunkázást. Akkor persze ez még kicsit teher volt inkább, mint élvezett, de később éppen emiatt vásároltam össze egy hektárnyi kékfrankost. Tehát nekem magamnak is már, több mint harminc éves kapcsolatom van a kékfrankos szőlővel. Az érlelt párlataimmal kapcsolatban, az utóbbi időben egy kis szakmai kalandozást is végeztem, és amelyet most folytatni is szeretnék. Legutóbb ott hagytam abba, hogy oxigén hatására kinon vegyületek alakulnak ki. Erről azt kell tudni, hogy igen erős oxidálószer, mely többek között alkoholokat aldehidekké, ezeket pedig, savakká képes oxidálni. Ily módon tehát a tanninok, vagyis végső soron a hordó faanyaga az oxidációs folyamatokat segíti elő, e folyamatban pedig, a katalizátor szerepet tölti be. A tanninokat elsősorban a vörösborok kóstolásakor szoktuk emlegetni, de itt a pálinkák világában sem hagyhatjuk szó nélkül őket. Ugyanis a fából kioldódó tanninok jellegzetesen fanyar, összehúzó ízük következtében részt vesznek az érlelt ital zamatának kialakításában. A felsorolt vegyületeken kívül a fából még egyéb anyagok is oldódnak. Ezek között jelentősek a sárga színű flavonok, amelyek az érlelt italnak szép aranysárga színt kölcsönöznek. Az eperfában nagyon sok ilyen flavon található, így nagyon rövid idő alatt erős sárga színt lehet vele elérni. Ilyenkor ügyelni kell az érlelés időtartamára, nehogy a fa túlsúlyba kerüljön a szőlő aromákkal szemben. Az érlelés után italunk sima, de karakteres lesz, enyhén fanyarkás a garaton. Étkezés után és csokoládés desszertekhez javaslom.

 

Kékfrankos Szőlő Natúr Törkölypálinka 2012.

238.

2012/1112

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Kékfrankos szőlő

  üvegben érlelve

 

 

Néhány napos kihagyás után, amelyet az ünnepléssel töltöttünk ismét neki álltam dolgozni. A gyümölcsök kategóriájától kicsit elevezve ezúttal a bátai hagyományok kincsestárházához a szőlőtörkölyök világához tértem vissza. Aki nem képes félretenni előítéleteit, és a múlt rossz emlékeiből indul ki, az bizony kirekeszti magát egy olyan élményből, amelyben csak azoknak lehet része, akik belevetik magukat ebbe a rejtelmes világba. Mert valljuk be őszintén, hogy a szőlőtörkölyök világa ilyen rejtelmes világ. Ahány szőlőfajta létezik, legyen az, fehér, vagy vörös, annyi különböző íz, zamat tárható fel, akár csak a borok esetében. Az sem mindegy, hogy az adott törkölyből fehér, rozé, vagy vörös bor készült, mert az elkészítés módja, a szüret időpontja egészen más illatokat, zamatokat csal ki nem csak a szőlő levéből, hanem a szőlőhéjából is. A régi gyakorlattól eltérően ügyeltünk arra, hogy csak egy fajtához tartozó legnemesebb szőlő kerüljön a pálinkába, így illatában és ízharmóniájában érvényesül az adott szőlőfajta jellegzetessége. A párlatok hűen idézik a táj szőlő- és borfajtáinak jellegzetességeit. A mai törkölypálinkánk alapanyaga a kékfrankos szőlő, amelyből héjon áztatásos módszerrel igazi mély vörösbor készült. A préselés enyhén történt meg, így elég sok bor maradt a héjon. A kékfrankos szőlőt idén elég sok stressz érte a hegyközségünk területén, mert bizony a fagyra érzékenyfajta erősen megsínylette a tavaszt. Ennek köszönhetően nem volt szükség terméskorlátozásra, mert ezt a természet elvégezte maga. A megmaradt fürtök a magas napsütéses órák számában remekül fejlődtek ki, igaz a zöldmunkával csínján kellett bánni, nehogy a meleg elvigye a fürtökből a nedvességet. A 21-es mustfok megalapozta a törköly minőségét is. Igen hosszan erjedt a cefre, de talán még így is maradt benne némi szabadcukor. A desztilláláskor igen sok alszesz folyt le, amely finomításkor is hozta kiváló formáját. 84%-os alkoholtartalomról indítottam a finomítást, és a végén az átlag 75%-os alkoholtartalmat mutatott. A lefolyt párlat mind illat, mind aromaanyagokban rendkívül gazdag, fajtajelleges karaktert mutatott. Az étkezés végén, értő módon kínált és mértékkel fogyasztott nemes pálinka nem csak finom, de élettanilag is előnyös. Illatában megtalálhatók a borra emlékeztető jegyek, emellett gyümölcsösség és lágy fatónus jellemzi. Szájba véve finom, elegáns jegyeket érzünk.

 

 

Szent Márton az újbor napja

Márton napja évszázadokon keresztül a gazdasági év kiemelkedő zárónapja és az adventtel összefüggő negyvennapos böjt kezdete volt. Bortermő vidékeken már régen szokásba jött, hogy Márton napján töltenek első ízben az újborból, mivel azt tartja a néphit, hogy "mire Márton megérkezett, minden must már borrá érett".

Tegnapi napon írtam már erről a hegyközségünk területén élő ünnepről, de most néhány képpel is szeretném illusztrálni ezt az eseményt. A nagy csoportos óvodások kedves kis műsorukkal indították meg a hangulatot. A kép előterében Zoé unokahúgom látható. 

A polgármester asszony kedves kis ajándékkal jutalmazza a szereplőket.

A közönség türelmesen várja a fellépőket.

A díjak kiosztása is sorra került, és a mi csapatunk a csókai a harmadik helyezést érte el, a tavalyi második hely után. Sőrés András vette át a harmadik helyért járó oklevelet és pohárkészletet.

Két keresztfiam és zenekaruk a színpadon adják elő tudásukat, amelyet  már eddig elértek a népzene területén.

A bátai lányok gyönyörűek, és ha ehhez még a népviselet is társul, akkor ez az eredmény.

Természetesen a bátai legények sem akármilyenek. Táncolni nagyon tudnak.

Aztán amikor egy bátai lány, és egy bátai fiú párba áll, így ropják a táncot.

Vannak természetesen itt is új irányzatok, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ilyen a hastánc is, amelyet bátai lányok és asszonyok adnak elő immár lassan két éve. A csoportnak tagja a keresztlányom, aki legelöl áll, a kisebbik lányom, aki a harmadik a sorban, a nagyobbik húgom, aki az utolsó előtti a képen, végül a nagyobbik lányom, aki az utolsó, de nem utolsó sorban.

A gyertyás tánc kicsit kapcsolódik a naphoz, ha akarjuk, de ha nem akkor is szem melengető látványt nyújtottak a színpadon.

Az újbor mellett ezen az estén máshoz is nyúltunk még pedig a hagyomány szerint a libahúshoz, mert aki Márton napján libát nem eszik az egész évben éhezik. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni.

Mondanom sem kell, hogy az igazi ünnep egy borász számára, amikor a prímás húzza a fülébe a nótáját. Gelencsér Sándor hegybíró sem kivétel ez alól a szabály alól. A szőlővidékek némelyikén azt is mondták, ha Márton napkor még zöld a szőlő levele, bizonyosan enyhe télre számíthatunk, s ha ezen a napon esik az eső akkor a következő évi szüret is bőséges lesz.

 Aztán mivel az újbort ünnepeljük fel is szenteljük egy kis pálinkával. A kóstoltatásról ezúttal én gondoskodtam. A hastáncos asszonyok vették is a poharat és az ünnep valóban tetőfokára emelkedett. Márton napról úgy tartották, úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek.Na mi ennek az elvárásnak alaposan megfeleltünk.