718.
2014/1110
AQUAVINICUM
ÁGYAS
TÖRKÖLY
Kékfrankos Szőlő
üvegben érlelve
Na, ismét megkezdünk egy új polgári hetet, amelynek első napja nem is
lehet más, mint a hétfő. Ha pedig hétfő, akkor lehetnénk egy kicsit kedvetlenek
is, de én még emlékszem azokra az időkre, amikor ez a nap mindegy, hogy milyen
napra esett apák napjának nevezték, hiszen akkoriban is tizedikén volt a
fizetés. Azért, amikor az ember egy hónapon át folyamatosan dolgozik, bizony
már várja a következő hónap elejét, hogy munkájának gyümölcsét is megkapja
érte. Ahol dolgozom azért ez nem ilyen egyszerű esemény, így jár is némi plusz
adrenalin termelődéssel. Persze a munka, az munka, így hát dolgozunk tovább. Az
idő nagyszerű, de azért begerjesztem az üstöket. Délután hazaérkezve egyszerű
feladatom van, hiszen az elmúlt napokban bemutatott pálinka családnak már csak
az utolsó tagja van hátra, még pedig az ágyas változat. Érdekesség, hogy ágyas
törkölypálinkával nem nagyon lehet találkozni a piacon. Persze Pannonhalmán és
Villányban azért kísérletezgetnek vele. Gyakorta kombinálják mézzel is a
kereskedelmi főzdék, az ágyazást, pedig általában magtalan mazsolával végzik
el. Ezzel szemben a mi pincészetünk az ágyazást mindig a törkölypálinka
alapanyagával megegyező szőlőfajta aszalványával végzi el, amely minden esetben
a magot is tartalmazza. A kékszőlő magjának rendkívül fontos szerepe van az
egészségünk megóvása szempontjából, így logikátlan a külföldi magtalan szőlőt
alkalmazni. Mézet, pedig csak abban az esetben használunk, ha ez a szándékunk
és a likőr irányába akarjuk terelni az íz világot. A három hónapos ágyon való
érlelés szabályát ezúttal sem felejthetjük el. Amíg a gyümölcs pálinkák ágyas
változatát általában a hölgyek kedvelik, addig az ágyas törkölypálinkával,
sokkal inkább a férfiak világát próbáljuk megcélozni. Ez a kékfrankos ágyas
törkölypálinka esetében hatványozottan igaz, hiszen maga a kékfrankos szőlő is
magas savtartalmának köszönhetően rendkívüli módon karakteres italt képes adni
számunkra. Ha ehhez még hozzáadjuk az aszalt kékfrankos, még inkább mély tónusú
ital birtokosai lehetünk. Illatra becsábítóan édeskésen nyit, de aztán a harmonikus
nyitás után, az íze, mint a karamellás mazsola, az illata csupa szőlő, a színe,
mint az aranyló nektár. A torkunk lefolyva aztán valódi vaddá válik, mert inni
kell folyton. Ez az éjjel az övé. A vadászok italáé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése