Almás Szilva Érlelt Gyümölcs Pálinka 2013.

356.

2013/0518

 

 

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

  Almás Szilva

  szilvafával érlelve

 

 

 

 Főkategóriájánál az Érlelt pálinkáknál. Addig, amíg a borok esetében ott is főleg a vörösborok esetében kihagyhatatlan a fahordós érlelés, addig a pálinkák esetében azért ezt dolgot, kicsit óvatosabban kell kezelni. A pálinka magasabb alkoholtartalma következtében sokkal drasztikusabban lép kölcsönhatásra a fával, mint a bor, így aztán nagyon könnyen elbánhatunk a párlatunkkal, ha nem tudjuk, hogy pontosan mit is csinálunk. A tegnapi párlatunknál maradva, amikor is bemutattuk annak születésének körülményeit, most megpróbálkozunk ennek a párlatnak a fával való érlelésével. Mint már régebben is megemlítettem én inkább szeretem a fa chipszes érlelést, és ebben az esetben is ezt alkalmaztam, még pedig mivel a pálinka egyik összetevője szilva, így a szilvafás érlelést választottam remélve, hogy mind íz, mind színanyagban ez áll hozzá legközelebb. Magáról a párlatról, illetve annak házasításáról még annyit azért elmondanák, hogy nem blintre próbálkoztam meg vele, hiszen ezt a párosítást már előttem is kipróbálták igaz nem cefrében, hanem lekvárban és ott bevált. Az érlelt pálinkáim bemutatásánál minden alkalommal néhány gondolatot közre szoktam adni szakmai érdekességekről, így ebben az esetben sem teszek kivételt és folytatnám a derítéssel kapcsolatos anyagok ismertetését. A bentonittal való derítésnél hagytam legutóbb abba, így itt is folytatnám. A bentonitok részecskéi nagyon aprók, tehát igen nagy felületük van. 1 gramm vizes szuszpenzióban lévő bentonitnak 5 m2 az érintkezési felülete. Nagyon fontos tudni, hogy ezeknek a bentonit részecskéknek szivacsos szerkeze van, amely lehetővé teszi a folyadék behatolását és így az egyes alkotórészek lekötését. Továbbá igen jelentős tulajdonsága a bentonitnak, hogy kémiailag teljesen közömbös, a pálinka alkotórészeivel nem lép reakcióba, a jó minőségű bentonitnak sem íze, sem illata nincsen. A bentonit csak duzzadt állapotban hat, ezért először szuszpenziót kell készíteni belőle, vízben, vagy annak a pálinkának a folyadékában, amelybe később helyezni akarjuk. Amennyiben a vizet választanánk csak desztillált, vagy lágy vizet használjunk, sohase csapvizet. A készítési mód nem befolyásolja fehérje stabilizáló hatását. E nélkül hosszabb időre pálinkát sohase palackozzunk le, mert kellemetlen élményeink lehetnek.