359.
2013/0521
AQUAVINICUM
ÉRLELT
BOR
Kékfrankos szőlő
tölgyfával érlelve
Mint azt már az előzőekben előre jeleztem az
elkövetkezendő napokban különböző borpárlatok bemutatásával, fogok foglalkozni.
A tavalyi szőlő szüret óta eltelt időben már kiderült a pincékben, hogy melyek
azok a borok, amelyek érdemesek arra, hogy megtartsák őket, és melyek azok,
amelyek esetleg a további tárolásra, érlelésre, palackozásra nem érdemesek
ezért ezeknek sorsáról dönteni kell, vagy kiönti őket a borász, vagy esetleg
megpróbálja átmenteni annak értékeit desztillálással. Az a bor, amely jelen
párlat alapanyagát adta, immár négy éve érlelődött fahordóban, és a szőlő
alapanyaga a kékfrankos fajta volt. A kóstoláskor kiderült, hogy a bor a
savainak jórészét szinte teljesen elvesztette, ennek okán fáradt érzetet
keltett, ami arra ösztönzött, hogy inkább párlatot készítsek belőle. Az is
nyilvánvaló, hogy a bor és borseprő párlatok készítésekor kerülnek közel
egymáshoz a borászok és a pálinkászok. Természetesen, mint már írtam, illetve
szóltam róla a borpárlatkészítésnek igen komoly hagyományai vannak
Magyarországon, mind annak ellenére, hogy nem igazán erről híres hazánk.
Nyilvánvaló azonban az is, hogy ez nem azt jelenti, hogy kis hazánkban
nincsenek kiváló borpárlatok. Az persze igaz, hogy ehhez azért komoly időre van
szükség, ebben, pedig még én magam sem dicsekedhetem, hiszen kezdőnek számítok
ebben a szakmában. Az utóbbi időben azonban ebben a tekintetben is előrelépés
tapasztalható. Ez azt is jelenti, hogy eltelt öt-hat év és előkerülnek az
érlelt italok. A II. világháború előtt komoly hagyományai voltak a magyar
brandy készítésnek, amely akkor sajnálatos módon abba maradt és azt is
ledegradálták a kommersz konyakok szintjére. A kísérletek szerencsére újra
beindultak a legnevesebb kereskedelmi főzdék pincéiben, hogy az alapanyag
inkább fehér, vagy inkább vörös borszőlő legyen. Zwackék tokaji furmintból
készítik, tölgyfahordóban érlelik, és hársfavirág ágyon szűrik. Szerencsénkre a
hársfa éppen hamarosan fog virágozni, így lehetőségünk nyílik, majd arra, hogy
valami hasonlóval, majd mi is megpróbálkozzunk. Én ezúttal a mai napon egy
vörösbor szőlőből készült borpárlatot ajánlanák figyelembe, amely elvesztett
savainak köszönhetően nem arrogáns ízű. Ennek köszönhetően talán a több hónapos
tölgyfa érlelés után mind illatában, mind ízében jó kis ital kóstolói lehetünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése