Meggy
A cseresznye és a meggy őse valószínűleg
az Ázsiában honos vad- cseresznyék voltak, melyeknek számos fajtája igen
mérgező anyagokat tartalmazott. A kínaiak már 3000 évvel ezelőtt termesztették,
de ismerték az ókori Egyiptomban, Perzsiában, Görögországban és a Római
Birodalomban is. Plinius írásaiban (Kr. u. 1. század) 8 féle
„cseresznyefajtát" mutat be, melyek között már cseresznye- és meggyfélék
is voltak. A Római Birodalom bukását követően c gyümölcsök művelése
hanyatlásnak indult., európai újra bevezetésük csupán a 17. században történt
meg. Ősidők óta elterjedt. Származási
helye Eurázsia. Már a honfoglaló magyarok is fogyasztották, ezt bizonyítja,
hogy a meggy az egyetlen finnugor eredetű gyümölcs szavunk, a többi gyümölcsünk
a bolgár, szláv és török nyelvekből kölcsönzött. A középkorban többnyire
bokrokon termesztették, csak a 18. sz.-tól kerültek előtérbe a fán termő, nagy
szemű nemes meggyek. Itthon a 17. századig a vadmeggy volt ismert, majd
következett a spanyolmeggy és a cigánymeggy. Számos helyiségnév (Meggyaszó,
Somogymeggyes) és családnév (Meggyesi, Medgyes) bizonyítja, hogy régóta kedvelt
gyümölcs hazánkban. Európában is csak a 15-17. századtól terjedt el. Az alföldi
gyümölcstermesztés fellendülése idején, a múlt században tűnt fel híres mo.-i
fajtája, a Pándi-meggy. Eredete ismeretlen. A hagyomány szerint, egy
Pándi nevű debreceni huszárkapitánytól – nemesítőjétől – kapta a nevét, de
hívják kecskeméti, kőrösi és szentesi meggynek is. Jelenleg mintegy 300 meggyfajtát ismerünk világszerte.
Savanyú cseresznyeként is ismerjük. A meggy latin neve
Prunus cerasus. A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik, így rokona nemcsak
a cseresznye, de az almafélék, a barack és a szilva is. Fehér színű, apró
virágai áprilisban nyílnak. Nyár elejétől érik, csonthéjas termésű, bordó
színű. Leve erősen fest. Legismertebb fajtái a Meteor, a Csengődi csokros, a
Favorit, a Pándy meggy, a Kántorjános, a Debreceni, az Érdi bőtermő és az
Újfehértői fürtös. Meggytermesztésben Oroszország és Lengyelország vezet,
Magyarország pedig világszerte elismerten kiváló minőségű fajtáival a hetedik
helyen áll. A magyarok évente mintegy 5 kg meggyet fogyasztanak fejenként, ezzel a
világ élvonalába tartozunk. Egy meggyfa évente 10-70 kg termést biztosít. A
meggyfa kemény, színes fája értékes bútoralapanyag.
Színben, nagyságban, érési időben számos fajtát
különböztethetünk meg. Az első meggy az évben májusban kezd pirulni, ez a
májusi meggy. Még néhány fajtája követi, de sem ízben, sem tartalomban nem
múlják fölül a májusi meggyet. Fényes,
ép szemeket érdemes választani. Ha sérült szemeket találunk közte, válogassuk
ki, majd az épeket azonnal fogyasszuk. A meggy nem utánérő, éretlenül ne
vegyünk belőle.
A meggyfolt szódabikarbónával, tejjel tisztítható. A
fa kicsorgó gyantáját a népi gyógyászat görcsoldóként használta. A meggymagot
ne dobjuk ki, inkább gyűjtsük össze, és töltsük párnába. Jól szellőzik, és
alátámasztja a nyakat. Lenzsákba töltve melegítőzsákként is használhatjuk,
miután a sütőben jól felmelegítettük. A zsákocskát hűthetjük, is és
enyhíthetjük vele a sebek vagy csípések okozta fájdalmat.
100 gr meggy energiatartalma 213 kJ/51 Kcal. 85%-a
víz. C-vitamin-tartalma 12 mg/100 gramm. Gazdag vitaminokban és ásványi
anyagokban. Vasat, kálciumot, káliumot és magnéziumot, valamint cinket is
tartalmaz. Serkenti az idegek működését. Emésztést segítő hatását nagy
mennyiség nyers fogyasztása esetén tapasztalhatjuk. Vízhajtó, serkenti a
veseműködést, segíti a vitaminok felszívódását. Nagyon sok A-vitamint és
szerves savat tartalmaz. B1-, B2 és C- vitaminban is gazdag. A bogyós gyümölcsökhöz
hasonlóan kimagasló mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, melyek antioxidáns
hatásúak. A levében lévő antioxidánsok segítik megőrizni a
vénák falának rugalmasságát, és ezáltal a visszérbetegségek elkerülését.
Enyhítik az ízületi megbetegedés okozta fájdalmakat, illetve a fejfájást. Vérszegénység
ellen is kiváló.
Vértisztító hatású. A
kalcium, kálium és magnézium együtt dolgoznak a vér megtisztításán, a szívizom
megerősítésén és a szabályos szívverés helyreállításán. Serkenti a máj- és vese
működését. Különösen azoknak ajánlatos fogyasztani, akiknek az emésztésével
nincs minden rendben. A meggy elsősorban a gyomor munkáját
gyorsítja meg s azzal hat az egész emésztő rendszer mozgásának felgyorsulására.
A legátalkodottabb székrekedést is megszünteti a meggy, mert hat a gyomorsavra,
valamint tisztítja a beleket, puha rostja pedig segít a massza eltávolításában.
A savas meggy serkentőleg hat az emésztésre és a belek mozgására. A nagy
mennyiségű B- vitaminok továbbá serkentik a keményítő és a fehérje
feldolgozását, felszívódását. A
köszvény könnyítése és gyógyítása akkor következik be, amikor a kálium hatására
megtisztul a vér és a lerakodások
kezdenek eltűnni. Így a csuklókból is kioldódik a lerakodott húgysavkő és egyéb
anyag, hogy eltűnjön a fájdalom addig, amíg ismét meg nem történik a lerakodás.
A meggy összes részét felhasználják gyógyító célokra.
Levelei fő hatóanyagai a cseranyagok. Gyógytea-keverékek alkotóiként segíti a
vizelet-kiválasztást, vizelethajtó, fogyasztó hatású. Teája kiváló
köhögéscsillapító. Levelei gyulladásgátló hatásúak, puffadás ellen is hatásos.
Uborkaeltevéshez használják a kapor mellé. A népi gyógyászatban is régóta
ismert. A gyümölcskocsányt és leveleket a maihoz hasonlóan, a
fa sérülésekor kicsurgó gyantát görcsoldóként használták. A
meggy magját széttörve fogyasztják. Ám ezzel nem árt óvatosabbnak lenni, hiszen
már jól tudjuk, hogy az összes gyümölcs magjában B17 vitamin található. A
megfelelő mennyiségben jelen lévő B-17 gátolja a sejtek rákos elváltozását
elindító anyagok működését. Alternatív módszerként egyre több helyen használják injekció formátumban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése