Akácvirág Ágyas Erdei Gyümölcs Párlat 2011.

168.

2012/0319

AQUAVINICUM

ÁGYAS

ERDEI GYÜMÖLCS

Akácvirág Párlat
üvegben érlelve



A második olyan párlat bemutatását kezdem meg, amely nem közönséges, mindennapi párlat, a szó hétköznapi használatában. A Bodzavirág Párlat után ezúttal egy másik közismert fánk, az Akácfa virágából ágyas párlatként készült párlatot szeretném a közönség szíves figyelmébe beajánlani. Mit is kell tudnunk erről a párlatról, amikor arról akarunk beszélni. Latin neve Robinia pseudoacacia. Annak ellenére, hogy lépten-nyomon találkozunk vele, nagyon fontos tudni és előre leszegezni a következőket. Felhasználáskor elővigyázatosságot igénylő növény, mert a virágján kívül minden más része mérgező. Az Észak-Amerikában honos fát, hozzánk a XVIII. Században telepítették be azzal a céllal, hogy megkössék vele a futóhomokot. A 25 méteres magasságig növő fa lombhullató, amellett kiváló mézelő. Fő hatóanyagok: flavonid-glikozidok, illóolaj belsőleg: gyomorsavlekötő, enyhe vizelethajtó és görcsoldó, köhögés és meghűlés elleni teakeverék alkotórésze. Enyhe vérnyomás csökkentő és hashajtó hatása is van. Gyomorsavtermelés szabályozására napi egy csésze akácvirágtea javasolt, este vacsora után. A más színű akácvirág nem gyógynövény. A népgyógyászatban leveleit külsőleg a sebekre helyezték régebben. Hajnalban, a csillogó harmatok közben olyan helyen szedtem a virágokat, amelyek távol estek utaktól és mezőgazdasági területektől, azért, hogy azok szennyeződéstől mentesek legyenek. Metszőollóval gondosan levágtam azokat, aztán amielőtt a párlatba helyezte volna azokat, leszedtem a kisvirágokat a száráról. Ez is fontos művelet, hogy tiszta egészséges párlatunk legyen. Hosszú érlelési idő következett ez után, hogy a virágban megtalálható flavonid-glikozidok, és illóolajok bele tudjanak oldódni a párlat folyadékába. Amikor leszűrés és visszahígítás után fogyasztjuk mindig a tavasz kellemes illata jusson az eszünkbe.

Fehér Bikavér Érlelt Borpárlat 2012.

167.

2012/0318

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR

Fehér Bikavér Párlat
akácfa hordóban érlelve



Ezzel a mai napon bemutatásra kijelölt italunkkal már találkozhatunk néhány hónappal ezelőtt. Most azonban elhatároztam, hogy ezt a borpárlat különlegességből még valamennyit feláldozok, és abból párlatot készítek. Az előzőekhez képest azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem natúran hagyom a párlatot, hanem akácfa hordós érlelésnek vetem alá. Akkor is leírtam, hogy melyik az a négy fajta fűszeres szőlő, amelyből ez a bor készült, és ezt most is megteszem. Tramini, Hamburgi Muskotály, Cserszegi Fűszeres és Rizlingszilváni. A mostani alkalommal a négyes közül talán a másodikkal foglalkoznék kicsit részletesebben, mert azt talán kevesebben ismerik. A hamburgi muskotály világszerte ismert; a legfinomabb ízű csemegeszőlő-fajta. Származása bizonytalan. Egyes nemesítők szerint az alexandriai muskotály és a frankenthali trollinger fajták keresztezésével állították elő. Magyarországra a 18. század közepén került és 1956-ban vált államilag minősített szőlőfajtává. Termőterületeit világviszonylatban 20.000 hektárra becsülik (1999-es adat). Közepes növekedésű és terméshozamú, de rendkívül finom, muskotályos ízű, tetszetős csemegeszőlő-fajta. Fürtje nagy, laza, igen mutatós; bogyója igen nagy, ovális, sötétkék. Viszonylag későn szeptember végén, október elején érik. Téli fagyállósága jó, de rothadásra hajlamos. További hibája, hogy bogyóinak mérete és színezettsége nem egyenletes, kocsányzata, fürtnyele könnyen törik, rosszul szállítható. Bora igen jó, muskotályos, alacsony savtartalmú asztali bor. Hazánkban a Hamburgi muskotályból csak az elszántak próbálnak bort készíteni önállóan, leginkább házasításokban találkozhatunk vele. Ha azonban párlatot akarunk készíteni belőle, akkor viszont már sokkal könnyebb dolgunk van, mert ez a szőlőfajta pálinkának tökéletes alapanyagot szolgáltat. Aromás, egzotikus, ezért sem meglepő, hogy még csokoládéba töltve is találkozhatunk vele, ami nyomban az egyik lehetséges bor-étel párosításnak is nyomára vezet. Ebben a négyesben is első hegedűsnek számít. Az akácfa hordós érlelés pedig még inkább megkavarja a felbukkanó illatokat és aromákat.

Bodzavirág Erdei Ágyas Párlat 2011.

166.

2012/0317

AQUAVINICUM

ÁGYAS

ERDEI GYÜMÖLCS

Bodzavirág
üvegben érlelve



A mai napon valóban egy olyan különlegesség kerül bemutatásra, amelynek kóstolása minden bizonnyal nagyon keveseknek adatot meg mindez idáig. Tíz hónappal ezelőtt, vagyis a múlt évben álltam neki ennek a párlatnak az elkészítésének. Természetesen nem tudtam, hogy miként is fog a dolog elsülni ezért csak kis mennyiségben hajtottam végre a kísérletet. Tiszta párlatba bodzavirágot áztattam bele, hogy ez által virágágyas párlatot állítsak elő. Bodzavirágot minden bizonnyal nagyon sokan láttak már, sőt a belőle készülő szörpnek igen nagy sikere van országszerte. Lássuk, mi mindent tudhatunk a bodzáról! Anno minden vidéki ház udvarában volt bodzabokor, mert úgy tartották, hogy ebben lakik az a jó szellem, aki megvédi a házat és a benne élő családot a tűztől és minden egyéb bajtól. De nem csak a jó szellem védi meg a családot, hanem a bodza bokor minden egyes hihetetlen értékekkel bíró része: fehér virága, termése, kérge, levele. Vegyük sorra őket. Ám tudnod kell, a bodzában nem csak a jó szellem lakik! Végiggondoltam a bodzával kapcsolatos ismereteimet és úgy gondolom, hogy ez a, fehér virágú és feketébe hajló mélylila gyümölcsöt hozó gyógynövény megér egy misét. A gyógyhatása mellett különleges íze és kellemes illata miatt is sokan szeretik. Latinul Sambuci flos-nak nevezik – a Bodzavirágot. Gyógyhatása: Meghűlés, hurut ellen izzasztó és köptető hatású, enyhe hashajtó. Esszenciája meghűléses betegségben használatos izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, és enyhe hashajtóhatású. Természetesen lehetőleg ne az utak mentén gyűjtsünk ebből a virágból, ahol benzingőzzel, porral és ólommal erősen szennyezett, hanem félreeső helyekre menjünk, ahol lehetőleg nem is permeteznek és onnan szedjünk lehetőleg harmat után virágot. A kis virágkelyheket szedjük le a száráról és csak azokat helyezzük bele a párlatba, így nem lesz zöldszár íze a párlatunknak. A közel egy éves érlelés során a virágból kioldódott minden olyan anyag a párlatba, amelyeket a fentiekben felsoroltunk és amelyre szervezetünknek szüksége lehet. Fontos tulajdonsága a bodzavirág párlatnak, hogy aromáinak, gőzeinek oszlató hatása van, ezért fülfájást, rekedtséget is eredményesen megszüntet. Fogyasszuk kismértékben, de a jó egészségért.

Faeper Vegyes Ágyas Erdei Gyümölcs Pálinka 2011.

165.

2012/0316

AQUAVINICUM

ÁGYAS

ERDEI GYÜMÖLCS

Faeper
üvegben érlelve



Akarva akaratlanul ismét visszakanyarodom az Ágyas Párlatok világához. Ezúttal egy már igen sokat taglalt, és ismertetett párlat következik, amelyet azért évről-évre igyekszek elkészíteni. Ebből már nyilvánvalóan az is kiderült, hogy ez nyilván az egyik legkedvesebb pálinkám. A Faeper Ágyas Párlatról van természetesen szó. Meg kell azért természetesen azt is jegyeznem, hogy a tavalyi évben a nagy szárazság következtében azért nem olyanok voltak az erdei gyümölcsök, mint másik években, amikor több a csapadék. Szinte már megszokott, hogy az első gyümölcsök között érő Faeper időszakában rendszeresen felpakolom az autómat vödrökkel és fóliákkal, amelyek segítségével körbe járom az ismert Faeper fákat és két napos rendszerességgel be is gyűjtöm róluk a beért gyümölcsöket. Itt ebben a ma bemutatásra kerülő párlatban nem aszalványból raktam Faepert, hanem a frissen szedett gyümölcsöket helyeztem a saját gyümölcséből készült párlatába. Ezúttal ellentétben a 2010-es évvel, amikor külön raktam a fehéret és a feketét, ezúttal együtt helyeztem el őket a párlatban. Az egykor Kínából kicsempészet fák jól beilleszkedtek a Kárpát-medence életébe. Sajnos a fejszék és a motoros fűrészek a kihalás szélére sodorták nálunk őket. Tudom, hogy ezt már sokszor elmondtam, de újra és újra kitartok mellette. Ízelítő beltartalmi összetevőiből: aceton, almasav, arzén, aszkorbinsav, B1-vitamin, B2-vitamin, béta-karotin, bórkősav, cellulóz, cianidin, citromsav, ecetsav, foszfor, fruktóz, kén, koffeinsav, kolin, leucin, magnézium, metil-szalicilát, nátrium, niacin, pektin, prolin, sóskasav, sztearinsav, szukcinsav, tannin, trigonellin, umbelliferon, vas, xantofil. És mindezek az összetevők mire is jók pontosan? Alkalmazható antibakteriális, asztma, cukorbetegség, fájdalom, gyulladás, hashajtó, hipertónia, kiütések, köhögéscsillapító, köptető esetekben. Első hallásra ez valóban soknak és nagyon általánosnak tűnik, de higgyük el, hogy valóban a természetben megtalálható minden amire szervezetünknek szüksége van, vagy lehet betegségek esetén. Szép Ernő versében így ír: Szeretnék eperfa lenni, de olyan csuda nagy eperfa, kit ha megráznak, eprészhet alatta mind az egész világ gyermeke.

Törkölyös Körte Natúr Vegyes Pálinka 2012.

164.

2012/0315

AQUAVINICUM

NATÚR

VEGYES

Törkölyös körte
üvegben érlelve



A mai napon bemutatásra kerülő párlatommal immár szakítok az Ágyas Párlat sorozattal és visszakanyarodom a natúr pálinkák világába, azon belül is a Vegyes készítésűek alcsoportjához. A cefre törzsét a Téli Esperes Körte alkotta, amelyet szabályosan ledaráltam, pektinbontóval beoltottam. Csakhogy egy kis csavar és különlegesség legyen a dologban. Egy harmad részben ehhez a körte cefréhez olaszrizling édes törkölyt raktam, hogy azok együtt forrjanak le, és alkossanak párlatot. Az olaszrizling törköly cefre 21-es mustfokkal rendelkezett. A cefrét fajta élesztővel beoltottam és tápsóval elláttam. Savtartalma a törköly következtében megfelelőnek bizonyult, így nem volt szükséges annak kezelése. A sárköznek ezen a vidékén az olaszrizling szőlő nem jellegzetes fajta, így most arról ejtenék egy-két szót. Származása: nem tisztázott, Olasz- vagy Franciaország. Szinonim neve: Riesling italien blanc, Welschriesling. Nagyon elterjedt, szinte minden borvidéken megtalálható. A legismertebb és egyben a legelterjedtebb fajtánk. Elsősorban a német nyelvterületen és hazánkban kedvelik. Nálunk talán ez a borívó emberek "alapfajtája", ahogy vörösborban a kékfrankos. Csak névrokona a Rajnai rizlingnek. Megbízható, kiegyenlített termőképességű, minőségi bort adó szőlő. Márai Sándor író szerint az "olaszrizling simaságán érzik még a latinos műveltség és szőlőkultúra, Pannónia pallérozottsága. A rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél." Az Olaszrizling előnye, hogy bőven és kiegyenlítetten terem és a legmegbízhatóbb fajták egyike, más fajtákhoz képest kevesebb szakértelemmel is jó eredményt lehet elérni vele. Középerős növekedésű, bőven termő, termésátlaga 12-14 t/ha. A mi esetünkben lényegesen kevesebbet termet, így mustfoka is magasabb lett. Hajlamos a töppedésre és a nemes penészt is jól fogadja. Beérési mustfoka átlagosan ugyan csak 16-17 fok körüli, de jó évjáratokban, október közepén vagy végén gyakran 19-20 fokkal szüretelhető. Régen a gazdák sokáig fennhagyták a szőlőt, így nagyon szép, érett illat és zamatanyagok képződtek. A hatvanas években hagyományos műveléssel a Balaton-felvidéken még egy tőke maximum 1 kilogrammot termet, de inkább fél kilogrammal, 20 mustfok fölött szüretelték. A cefréből nem sok pálinka lett, de illatra pestiesen mondva nem semmi.

Szamóca Fehér Bikavér Borseprővel Ágyas Vegyes Párlat 2011.

163.

2012/0314

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Szamóca fehér bikavér borseprővel
üvegben érlelve



Határozott lelkesedéssel folytatom továbbra is az Aquavinicum Párlat Rendszeremben az Ágyas párlatok sorozatot. A ma bemutatásra kerülő kombináció azonban nem a megszokott párosításokkal folytatódik. Az alappárlat ezúttal fehér Bikavér borseprő párlat, amelybe ágyként a kertünkben termett, és sokak számára igen kedvelt gyümölcsöt a Szamócát raktam. Nem hiszem, hogy volna olyan ember, aki ne evett volna ilyen gyümölcsöt még életében, mégis sokan nem is tudják, hogy ez a gyümölcs milyen titkokat rejt magában. Akár milyen hihetetlen származását tekintve Kelet-Ázsiát tartják a szamóca őshazájának. A korszerű szamócatermesztés szempontjából jelentős fajok azonban Amerikában keletkeztek, ezek keresztezéséből jött létre a napjainkban is ismert termő faj. A szamócát idehaza sokan földiepernek nevezik. Ez az elnevezés majdnem helyes, hiszen a szamócát tartjuk a földieper ősének. Mindenképen említést érdemlő érdekesség ezzel a gyümölccsel kapcsolatban, hogy a vadon élő szamócafajok valószínűleg már a jégkorszak vége óta megtalálhatóak Európa, Ázsia és Amerika erdeiben, így egyike lehetett az ősember kedvenc csemegéinek. Ezt a gyümölcsöt a következő képen jellemezhetjük: A szemek mérete, színe, alakja fajtánként eltérő. Általában elmondható, hogy a termés gömbölyded, kúpos, szív alakú. Színe a halványsárgától a világos bordóig terjed, és felületén apró magocskák helyezkednek el. A gyümölcshús zamatos, édes, olykor vaníliás mellékízzel. Sok ezer fajtája ismert világszerte, mely sok ezer éves történetének és folyamatos nemesítésének köszönhető. Alapvető két csoportja a vad és nemesített fajták, melyek további csoportokra bontható. Legismertebb vadon növő faj a Fraises des bois (erdei szamóca), a nemesítettek közül a Cambridge kedvence, az Elsant, az Elvira, a Gorella a legkedveltebbek és legelterjedtebbek. A szamócát nem csak kitűnő íze, hanem kedvező beltartalmi jellemzői miatt is joggal fogyaszthatjuk. Rengeteg A, B, C-vitamint, valamint káliumot, kalciumot, fluort és vasat tartalmaz. A szamóca nagyon értékes gyümölcsünk, többek között azért, mert szinte elsőként jutunk hozzá a téli vitaminhiány után. Csakúgy, mint a többi bogyós gyümölcs, a szamóca is vértisztító és baktériumölő hatású. Fogyókúrák remek és ajánlott gyümölcse. Ágyas párlatát leginkább hölgyeknek ajánlom.

Málna Almával Ágyas Gyümölcs Párlat 2012.

162.

2012/0313

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

Málna almában
üvegben érlelve



Azt hiszem már kitalálni sem kell, hogy a következő párlat, amelyet bemutatók az Aquavinicum Párlat Rendszeremben, az Ágyas Párlatok, Gyümölcs Pálinkák alcsoportjának legújabb tagja. Nem ma született ez a párlat, de mivel ma került palackozásra, így a mai napot tekintem megszületésének is. Ezúttal nem kellett egzotikus tájakra utaznom gyümölcsért, hanem még tavaly nyáron a konyhakertünk egy szegletében megtalálható bokrosába kellett mennem leszüretelni ezt a gyümölcsöt. A Málna, mert hogy erről a jól ismert hazai friss termékről van szó, azért nem árt néhány dolgot tudnunk. A málna (Rubus idaeus), magyar népies neve a boldogasszony csipkéje és a himpér, a német Himbeere szó alapján. Magyarországon őshonos, föld alatti tarackokat hajtó, kb. 2 m magas félcserje. Levelei 3-5, ritkán 7 tagúak, felül simák, alul gyapjasak, szélük fűrészfogas. Májustól augusztusig virágzik. A virágok fehérek, laza fürtökben vagy bugában állnak. Vörös, csonthéjas bogyókból álló terméscsoportja 30-40 nap alatt fejlődik ki és érik be, a szederrel ellentétben leválik a vackáról. Ízletes gyümölcs, konzervipari alapanyag. Magas vízigényű, öntözést igényel. A gyengén savas, tápanyagban gazdag talajt kedveli. Sarjadzással szaporodik. Már az ókorban is gyógynövényként volt ismert. A középkorban elsősorban kolostorokban foglalkoztak vele. Carolus Clusius már 1601-ben különbséget tett vörös és sárga fajták között. A latin Rubus idaeus név visszavezethető Pedaniosz Dioszkoridész i. sz. 50-68 között keletkezett De materia medica c. művére, de lehetséges, hogy a görög orvostól, Krateuastól származik (kb. i. e. 100) Caius Plinius Caecilius Naturalis historia (kb. i. sz. 77.) c. művében két helyen is említi a növényt és azt írja, hogy a görögök „Idaeus rubus“ néven ismerik, mert csak Idában terem. A fajta neve valószínűleg a Troászban (ma Törökország területén) lévő Ida-hegységről kapta a nevét, mert csak ez a hegység fekszik a málna előfordulási területén, miközben a Krétában található, Idának is nevezett Psziloritisz-hegység széles körzetében a faj hiányzik. Színező anyagai révén gyorsan megfestette az alma pálinka alapot, amelybe ezeket a gyümölcsöket helyeztem. Három hónap helyett kilenc hónapig érlelődött, hogy most palackban teljesedjen ki mind illatában, mind zamataiban.