Népi hiedelmek LVII.

Népi hiedelmek

LVII.

Április 30.

Katalin, vagyis Sienai Szent Katalin, a dominikánusok harmadrendjének tagja (1347-1380), a középkor egyik legnagyobb hatású női szentje. Nagy Lajos királyunkkal is levelezett. Legendája szerint Krisztus őt is eljegyezte, mint alexandriai védőszentjét, sőt szívet cserélt vele, és sebeinek hordozására (stigma) találta méltónak. Élettörténetének, legendájának magyar változata: Szénabeli dicsőséges apáca szűz Szent Katerina asszonynak ő élete, amely az Érdy- és Érsekújvári-kódexben olvasható. Eszerint Katalin egyszer áldozás közben elragadtaték elméjében és elidegönüle érzékenységétől és lélekben elrütetvén, Krisztusnak sebeinek fájdalmit kívánja vala ő testében érzenie. És ez jeles malasztból Urunk jézustul neki megengedteték, mert feltekinte és láta egy feszületet nagy világossággal megkörnyéköztettet, és neminemü veres fényeket bocsát vala ki az ő sebeiből. Mely csudálatos újságnak látásán megrettene, és kezét orcájával egyetembe mennyország fölé fölemelé legottan az öt veres fények ez alázatos Katerinának kezeire, lábaira és szívére szállának, őket miképpen nyilak meglikasztván.... Nagytekintélyű alexandriai névadója miatt páratlan népszerűsége ellenére sem tudott különleges kultusza, patronátusa kibontakozni. Újabb ábrázolásaival csak dominikánus templomainkban találkozunk. Katalin széna jelzője a siennai név magyar népetimológiás változata, tehát Siennai Katalin napja. Időjósló és termésjósló nap Széna Kata napja. Muravidék népe megfigyelte, hogy ha ezen a napon szép és jó az idő, akkor jó termést lehet várni, de ha rossz az idő, akkor hiába reménykednek. Főleg a május elsejére virradó éjszaka időjárása jelzi majd a termés minőségét, tudniillik ha esik az eső, nagy és bő termést, ha viszont fagy, akkor mit se várj, üres marad a zsákod. Azt is feljegyezték az öregek, hogy olyan idő várhaló később, mint amilyen ezen a napon volt. Tiltónap is Széna Kata. Konyhai veteményeket vetni tilos e napon.