Népi hiedelmek LV.

Népi hiedelmek

LV.

Húsvét nyolcada

Mint az ószövetségi Húsvét, ugyan úgy az újszövetségi Húsvét is egy hétig tart és egy nyolcadot alkot. Ez oly kiváltságolt nyolcad, hogy alatta más ünnepet ünnepelni nem szabad és ezen kívül a két első napja önmagában is első osztályú ünnep. A keresztény ókorban az egész héten át munkaszünet, sabbat volt. Sokan innen származtatják az egyházi nyelvszokás szerint a hétköznapoknak feria = ünnepnap elnevezését. Ezen első héten, a többi keresztény hét mintáján, valóban minden nap ünnepnap volt. Később csütörtöktől kezdve csak a legszükségesebb üzletek voltak megengedve. Ma már a hétfő is csak egyes vidékeken ünnep, munkaszünettel. – A hét minden napjának saját miséje van. Ezeknek szövegei többnyire a szent keresztség kegyelmeiről emlékeznek meg, azonban az evangélium a feltámadás különböző jelenségeit mondja el. Minden nap stációs-nap. A nyolcad ünnepi fényét az új keresztények emelték, kik minden nap fehér keresztelőruhájukban vettek részt az istentiszteleten. És először a keresztelési nyolcad ünnepéből kieső vasárnapon jelentek csak meg a régi mindennapi ruhájukban. Az újonnan megkereszteltek fehér ruhában fehérvasárnapig, minden nap nemcsak, hogy részt vettek szentmisén, hanem körmenetben a keresztkúthoz is vonultak. A 4. században a nyolcadnak minden napja a római állam törvényei szerint nyilvános ünnep lett munkaszünettel éppen úgy, mint a húsvétot megelőző nagyhét napjai. Változás a 11. századtól, a konstanzi zsinat 1094-ben hozott rendeletére csak 3 a vasárnap, a hétfő, a kedd, maradt meg munkaszüneti napnak. A 18. század vége után ez már lecsökkent 2 nap munkaszünetes ünnepre. 1998-tól a húsvéthétfő munkaszüneti nap, de nem parancsolt ünnep. A nyolcad kiemelt, de nem kiszakított idő, azaz nem bontja meg a húsvéti misztérium ünneplésének 50 napos egységét. Mivel napjai az Úr főünnepeként szerepelnek, nem kerülhet helyükbe szentek emléknapja, de hitvallás nincs már a szentmisében. A II. Vatikáni Zsinatig minden nap volt a szentmisében szekvencia, Victimae paschali laudes, azóta fakultatív. A magyar népszokás szerint húsvét keddjén sok helyen viszonzásul asszonyok, lányok locsolják meg a férfiakat. Húsvét utáni szerda a száraz szerda. Azt tartják, hogy aki ezen a napon dolgozik, annak elszárad a keze. A pihenés még abból az időből maradt fönn, amikor húsvét nyolcadát is megszentelték. A népi magyarázat természetesen már utólagos. Más nyomok is utalnak arra, hogy a nyolcadot hajdanában a nép számontartotta. Máig fehérhét, Somogyban komázóhét a neve. Mindkettő már a fehérvasárnapra is mutat. Görögkatolikusaink ajkán fényeshét. Ilyenkor a halottakat fehér palástban temeti a pap. A kettős ünnepre, főleg húsvét után következő szerdának a szegedi tájon forgószerda a neve, amely asszonyi dologtiltó nap. Görögkatolikusainknál ez a csonkahét, fehérben jártak. Az ő hagyományaik szerint a húsvét és pünkösd közötti pénteken a föltámadás öröme miatt elmaradt a hústól való megtartóztatás. Az első pénteken egyébként sokszor még a maradék pászkát ették. A húsvéti ünnepekre következő péntek az ebijesztő péntek, az ebek, eljutván ismét a pénteki naphoz, azon gondolaton vannak, hogy ismét az elmúlt negyvennapi böjt következik.