Népi hiedelmek
XXXVI.
Március 21.
A latin Benedictusból ered a név, jelentése Áldott. Ő az, aki március 21-én beteljesíti, "megáldja" az általuk képviselt jelképet, a férfiasságot, a napot, a meleg forrását. A férfi princípium védő és nemző aspektusa általa emelkedik egy magasabb, a tudat felett régióba. Neve napja hivatalosan is a tavasz első napja. A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe. Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak. A tavasz első hivatalos napja. Ünnepén a Nap erőre kap, diadalútját kezdi el. A tavaszi napéjegyenlőség ideje ez, amikor is egyforma hosszúak a nappalok és az éjszakák. A földek méhében születésre feszül már minden csíramagzat, s a rügyek is pattanni készülődnek; de még várniuk kell, amíg a Nap égi társa a Hold megtelik, erőre kap a fönti bába is, aki világra segíti a Naptól fogant életet.
Majd húsvét hajnalon, amikor halottaiból támad föl az Úr, legyőzve a pusztulást, szinte varázsütésre megújul a határ, a kert, az erdő; zöld-arany színe ragyog föl a mindeneknek, s vele ragyog a rítusát, dolgát tevő ember lelke is.
Napján a gyerekek forogva, ugrálva, hajadon főtt kiabálták: ”Benedek, jönnek a jó melegek!” Benedek, szegedi ajkakon Benedök, Göcsejben Bedenek a tavaszi napéjegyenlőség napja. Erről és az évszakok kezdő napjának többi patrónusairól egy régi imádságoskönyvben ezt a kéziratos verset olvastuk:
Benedicti, Lini nox aequata diei,
Thomas, Baptista dant tibi solstitia
Dat Clemens hyemem,
Dat Petrus ver Cathedratus,
Ostuat Urbanus.
Autumnat Symphorianus.
A tavaszi napéjegyenlőség - ihlette hagyományvilágot az archaikus magyar, sőt európai néptudat azonban mégsem, vagy csak alig kapcsolta Benedek napjához. Sokkal inkább az időpontjában évről évre váltakozó nagyhét, illetőleg húsvét és Szent György ünnepeiben éli át.
Országszerte ismert időjárási regula: Sándor, József, Benedek, zsákkal hozza a meleget. Ezt a Szegeddel határos Tápé népe így magyarázza: a hosszú tél után Szent Péter egy zsákba kötve elküldötte Sándorral a meleget a földre. Ment, mendegélt, de már nagyon elfáradt a meleg súlya alatt. Az országút szélén meglátott egy kocsmát, lerakodott és iddogálni kezdett. Egészen megfeledkezett arról, hogy mi járatban van. Szent Péter már megsokallta a földi embereknek a meleg után való sóvárgását és elküldte Jóskát, hogy Sándort keresse meg. Kereste, kereste, végre megtalálta a kocsmában. A bor mellett azonban ő is elfeledkezett arról, hogy miért küldték. Szent Péter már türelmetlenkedni kezdett és Benedeket küldötte utánuk. Ő is elakadt a kocsmában. Szent Péter csak várta, leste, mikor ér a földre a meleg. Lenézett az égből, de a jámbor vándorokat sehol sem látta. Nagyon megharagudott és Mátyást küldötte a földre, de most már korbácsot is nyomott a kezébe. Mátyás hamarosan rájuk akadt a kocsmában, mert nagyon jó kedvük volt és dalolásuk már messzire elhallatszott. Bement hozzájuk, mire szedték sátorfájukat és siettek a földre a zsák meleggel. Hirtelen nagy meleg lett, minden jég megolvadt.
Másként is: a homokra települt csengődiek szerint Sándor, meg József a szegény ember ellensége. Ilyenkor fújnak a böjti szelek, megbolygatják a rozzant háztetőket.
A benedekhagyma valami régi, Benedek napjához kapcsolódó szentelménynek elnépiesedett maradványa.
Rábagyarmaton a felfúvódott, hasfájós marha népies orvossága a Benedek napján vetett benedekhagyma, amelyet kenyérben adnak be neki.
Göcsejiek szerint Benedek ereszti ki zsákból a szárnyas bogarakat. Göcsejben ez a nap volt a betegek párfogójának ünnepe. Hagymát és zsírt szenteltek ezen a napon. Az ekkor vetett fokhagyma szép és nagy gerezdű lesz. Ezzel a fokhagymával kell a gyermekágyas asszonyt, kereszteletlen csecsemőt megkenni, hogy ne fogja a rontás. Ezzel lehet legjobban elűzni a lidércet a háztól. A hagymát mindenféle gyógyszerként alkalmazzák ezen a napon, de főként hasogatás, görcs, daganat orvosságának tekintették. A vele megkent jószághoz boszorkány, rontás nem férkőzhetett. Tébolyodottnak, megbabonázott embernek a talpát kenték meg vele, és ruhadarabban a nyakára kötötték. Itt mindenképpen a fokhagymát (Allium sativum) kell említenünk. Már az ókor híres orvosa, Dioszkoridész is alkalmazta érelmeszesedés ellen, s azóta bebizonyosodott, hogy ez az „illatos" fűszernövény igen kedvezően hat a vér lipidtartalmára. a szentelt fokhagyma pedig máig is több mágikus, gonoszt távoltartó eljárásban szerepel. Zalaszentbalázson a benedekhagyma szárának főzetét elmezavarról tartják foganatosnak.
A szentelményt a szomszédos Muraköz vendjei is ismerték. A múlt század végén ők is gyökeret, zsírt, veteményeket szenteltettek maguk és jószágaik gyógyítására. E napon a lovakat nem hajtották ki, mert féltették őket a boszorkányoktól.
Az alföldi Tápé öregasszonyai szintén e napon hagymát duggatnak. Ez a benedöki hajma. Bertalan napján kell fölszedni, majd a háztetőre rakják, ahol hét nap éri a meleg napsugár, éjszaka pedig a harmat. Ennek elteltével zacskóba gyűjtik, és szükség esetén tífuszos beteg fejét, hasát mosogatják a főztével.
E hiedelemnek összefüggéseit a rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtuk tisztázni. Minthogy két, archaikus hagyományokat bőven őrző tájunkon maradt fönn, nyugodtan föltételezhetjük a középkori eredetet. Egyébként Benedek itt is a betegek pártfogójaként jelenik meg.
Termésfakasztó nap a fűre, termőnap, ültető idő a fokhagymára. Dörgésével szárazságra utaló negyvenes nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése