Cseresznyeszilva Érlelt Erdei Gyümölcs Pálinka 2012.

158.

2012/0309

AQUAVINICUM

ÉRLELT

ERDEI GYÜMÖLCS

Cseresznyeszilva
szilvafa hordóban érlelve



Bizony igen kevesen tudják, hogy a gyümölcsfák virágaiból készült eszenciákat parfümök alapanyagainak is felhasználják. Illat, és aromai anyagait olyan természetes terápiákra használják manapság, amely immár bizonyítottan jótékony hatással van nem csak az emberi lélekre, hanem ezen túl, a pszichés állapotunkra is. E gyümölcsfák között a cseresznyeszilva fa élen jár, de ha ehhez még az áprilisban nyíló virágainak a látványa is párosul, biztosan jó kedvre derül minden ember. Ha pedig már idáig eljutottunk, hogy ezt megtapasztaltuk, ezt megéreztük, akkor innen már csak egy lépés, hogy nyilvánvalóvá váljon számunkra, hogy a gyümölcséből készült párlat éppen ilyen kedvező hatással rendelkezik. A mai napon bemutatásra szánt pálinka saját fájának hordójában került érlelésre. A benne megbúvó színezőanyagok hatására a párlat csodálatos rubint színűvé változik. A benne rejlő fa ízek, zamatok beázva a párlat aromái közé még egzotikusabb pálinkát keltenek életre. Érdekes módon a magyar kereskedelmi főzdékben nem nagyon található meg ez a fajta termék. Ezzel szemben valódi székely termék néven felelhető erdélyi pálinka. Az egyes vitaminok tekintetében nem állíthatjuk, hogy a szilva rekordokat dönt. De mint egész, igen! Az A és C vitamin mellett tartalmaz biotint (H), és a B vitamin valamennyi változatát. A szilva a legjobb szénhidrát- anyagcsere stimulátornak tekinthető, jó az idegekre, a mentális frissességre, a hajtóerőre, a teljesítőképességre és a stressztűrő képességre is. Ezenkívül szerepet játszik a vese- és bélműködés felgyorsításában is. A német nyelvterületen Kirschpflaume-nak nevezik. A cseresznyeszilva Franciaországban is egy közkedvelt gyümölcs, melyet eredetileg a Franciaországi Lorraine vidékén állítottak elő. A francia neve "Mirabelle" a latin "mirabilis" szóból ered, amelynek a jelentése "gyönyörű látvány". Az a szóbeszéd járja, hogy a szent háború ideje alatt Anjou és Lorraine Hercege adta ezt a nevet ennek a gyümölcsnek. A Cseresznyeszilva érlelt párlat visszaadja az igazi gyümölcs édes és egyben savanykás ízét! Ajánlom mindazoknak, akik valódi különlegességet keresnek.

Vilmoskörte-Bikavér törköly Érlelt Vegyes Pálinka 2010.

20.

2010/1004

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VEGYES

Vilmoskörte - Bikavér törköly
eperfa hordóban érlelve

Igazság szerint a vilmoskörte pálinka is kicsit olyan, mint a sárgabarack pálinka, mindenki csak azt szeretne venni és fogyasztani. Emiatt aztán minden komoly kereskedelmi főzde palettáján megtalálható ez a fajta pálinka, minek következtében valóságos dömping van belőle a piacon. Természetesen vannak köztük kiválóak és kevésbé jók. Az egyszerű halandó vidéki ember nem igazán engedheti meg magának, hogy tízezrekért vegyen magának 1 liter pálinkát ezért aztán gyümölcsfát ültet és próbálkozik saját maga előállítani ezt a párlatot. Csakhogy, amíg ez sárgabarack esetében viszonylag könnyen megy, addig a vilmoskörte érzékeny és könnyen elillanó aromája miatt, valamint a viszonylag kevés cukortartalom miatt nagy tudás és ügyesség szükséges ahhoz, hogy ebből a gyümölcsből minőségi terméket lehessen előállítani. Ami a másik nagyon sajnálatos hibája a legtöbb pálinkát készítő és fogyasztó embernél, hogy párlatjaikat rögtön fogyasztani akarják. Kevesen tudják, hogy kár lenne ezt a párlatot már rögtön az elkészítés után meginni. Egy legalább két-háromhónapos - még jobb, ha féléves - tárolás után a minősége jelentősen javul. Ekkor a vilmoskörte pálinka ízében kerekebbé válik és már a pohárba töltéskor megtölti a szoba légterét kellemes aromájával. A pálinka tárolása azonban semmiképpen nem haladhatja meg az 5 évet, mert erre az időre feléli saját magát a párlat. Ezért csak javasolni tudom minden kedves kollégámnak, hogy párlatait három hónapig hagyja piheni, azt megteheti, hogy a pihentetést más és más körülmények között teszi meg. Én ezen esetben a közkedvelt eperfahordós érlelésnek vetettem alá a párlatom egy részét, amely így is minimum három hónapig a hordóban csücsül. Amikor aztán onnan kikerül a párlat tükör tiszta, sárga pálinkát kapunk, amely némi alkohol veszteség után beállítható a megfelelő alkoholfokra, majd gondos szűrés után üvegekbe palackozható állapotba kerül. Frissességével remekül párosul a fűszeres, édeskés fajtajelleg. Rendkívül hosszú utóíze teszi igazán harmonikussá és egyedivé. Ekkor tudjuk igazán csak értékelni a fáradságos munkát, amelyet egy-egy csepp párlatunkba fektetünk.

Cseresznyeszilva Natúr Erdei Gyümölcs Pálinka 2012.

157.

2012/0308

AQUAVINICUM

NATÚR

ERDEI GYÜMÖLCS

Cseresznyeszilva
üvegben érlelve

Mindig felfokozott izgalommal várom azt, amikor egy erdei gyümölcsből készült párlatot hozok világra az üst mélyéről. Ezt a ma bemutatásra kerülő párlatot kicsit már sajnáltam is, hogy ennyi idő elteltével és még mindig nem keltettem életre hamupipőke álmából. Bizony jó régen volt már júliusi nyár, amikor ennek a gyümölcsnek a cefrézését befejeztem. Nem is volt egyszerű már a begyűjtése sem számomra, mert azt a hatalmas fát, amelyről eddig gyűjtöttem favágók kivágták a régi vasútvonal mellől. Hosszan el kellett Bátaszék irányába mennem a régi vasút fölött, hogy találjak ilyen fát másikat, amely túlélte a vonal tisztítást. Sikerült, de valami oknál fogva nem egyszerre és nagyon nehezen értek be a gyümölcsök, mert olyan sok volt rajta. Jókora dzsungelen kellett átverekednem magam két napon, hogy leszedhessem a beért gyümölcsöket. Ilyen nehézségek után, most meg hónapokig az erjesztő tartályokban várta, hogy tűzre kerülhessen. Ez az erdei gyümölcs pedig nem más, mint a Cseresznyeszilva, amelynek tavalyi párlatával Kecelen érmet sikerült nyernem. Prunus Cerasifera a latin neve, de az angolok Cherry Plumnak nevezik. A Bach féle virágterápiában a higatság virágának hívják. Tény az, hogy a májusi virágzáskor is gyönyörű szép látványt nyújt, de akkor is amikor már roskadásig megtelt apró piros gyümölcsökkel. A madarak hálásak is fa minden gyümölcsének szeméért. Számomra is igazi kuriózumnak számít a belőle készült párlat. Nincs nagy cukortartalma, sőt egy kicsit savanykásan édes maga a gyümölcse is, amelyet gondosan ki is magoztam. Nagy mennyiségű pálinkát nem is lehet belőle várni, de ami lefolyik, az mindenképpen minden pénzt megér. A főzés során alszesz még, úgy ahogy csordogál belőle, de a finomítás során, szinte repül a hőfok és a máskor megszokott alszesz mennyiségnek 20-25% sem valósul meg pálinkában. Az illatok azonban, amelyek a főzdében terjengenek jelzik, hogy itt különlegesség készül. Elég sok előpárlat is keletkezett, amelyet a hosszútárolásnak tudok be, de a végén azért csak összecsorog pár liternyi parfümős párlat, amely karcossága, nyersessége ellenére is már most jelzi, hogy, mint a kölni olyan illatos párlattal lesz dolgunk. A virágterápiája mellett tudom javasolni párlat eszenciáját is.

Kökény-Golden Alma Ágyas Vegyes Párlat 2010.

27.

2010/1111

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Kökény - Golden Alma
üvegben érlelve



Ma mindenképpen egy olyan párlatról fogunk beszélni, amelyről még nagyon sokat fogunk beszélni, s főként azok, akik egyszer megkóstolták. Az alappárlat ebben az esetben a golden alma pálinka, amelynek meg van az a jó tulajdonsága, hogy igen előszeretettel hagyja, hogy a beléje helyezett gyümölcsök ágyasként domináljanak. Ebben az esetben a kökény az a gyümölcs, amelyet erre szántam. Állt már Ön egy kökénybokor mellett? - Akkor tudja, hogy milyen nehéz ezt a gyümölcsöt szüretelni, hiszen a tüskék összeböködik a kezét. A kökényt dércsípés után, s valóban érett állapotában, amikor a gyümölcs már kicsit megráncosodott, kell begyűjteni. Ellenkező esetben a végtermék enyhén opoleszcens lesz, ízvilága túl ress. Ez egész pontosan azt jelenti, hogy keserű lesz. A gyümölcsöt ki kell válogatni, csak az ép, egészséges szemek alkalmasak arra, hogy a párlatba kerüljenek. Szárától, levéltől, gallydaraboktól különválasztva alaposan meg kell mosni. Majd fizikailag kicsit megsérteni, megtörni a szemeket, hogy a benne található aromák, ízek, ásványi anyagok, vitaminok bele kerülhessenek, beleoldódhassanak pálinkánkba. Legalább három hónapig hűvös, sötét helyen kell tartani egyenletes meleg hőmérsékleten. Hetente egyszer legalább fel kell rázni, és némi oxigénhez is kell jutatni. Amikor végre úgy ítéljük meg, hogy a párlatunk összeért, akkor következhet a steril szűrés és a végső alkohol fok beállítása, amelyet jelen esetben negyven fokon hajtunk végre. Végül nem marad más teendőnk, mint hogy üvegbe palackozzuk italunkat. A kész ital törésmentes, kristálytisztán egyszínű, átlátszó. Igazi aromáját, selymes ízvilágát, letisztult zamatát min. 8-10 hónap érés-pihentetés után éri el. Minél több a beágyazott kökény, annál karakteresebb, és szín-teltebb lesz a végtermék. A szín- és ízvilágát befolyásolja a feldolgozott kökényfajták aránya. Az ehető kökények között létezik ugyanis fehér húsú és piros húsú gyümölcs, színben a piros húsú dominál, akár csak illatban. Melegítő, élénkítő hatása miatt a népgyógyászatban erősítőnek használták súlyos betegségeket és szülést követően. A hagyomány szerint ezen felül gyomorkeserűként, gyomorbántalmakra, sőt, másnaposság ellen is használják. Fogyasszuk egészséggel!

Galagonya-Golden Alma Ágyas Vegyes Párlat 2010.

26.

2010/1110

AQUAVINICUM

ÁGYAS

VEGYES

Galagonya - Golden Alma
üvegben érlelve



Egy újabb érdekes és különleges kísérletnek álltam neki, felbátorodva azon, hogy a golden alma pálinkám ilyen jól sikerült mind ízre, zamatra, mind pedig mennyiségre. Az alma pálinkába kerülő ágyas gyümölcs ezúttal a galagonya lett, amelyet leginkább az emberek csak a versből ismernek, de a valóságban nem igazán találkoztak még vele. Az pedig, hogy megkóstolták volna valaha is biztos, hogy nem történt meg, pedig ez a gyümölcs előbb élt itt a Kárpát-medencében, mint mi Magyarok. A galagonya a rózsafélék családjába tartozik és számos változata, alfaja ismeretes. A hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies elnevezések: májusvirág, istenalma, isteni gyümölcs, gelegenye, giligán. Háborúk és nagy nélkülözések idején a galagonya leveleiből teát készítettek, őrölt terméseivel pedig a kávét helyettesítették. A természetgyógyászok nagy becsben tartják. A tavaszi domboldalak legszebb fehér ruhás menyasszonya a galagonya. Vigasztalja a fáradt szíveket, új erőt ad az elgyengült szívizmoknak. Lombhulláskor bíborszínű bogyói, mint apró lüktető madárszívek izzanak az ágak között. A kis énekesmadarak téli éléskamrája, fészkeiket szívesen rakják a szúrós ágak közé. A galagonyából sövényeket ültethetünk kerítés helyett, de egyedülálló bokorként vagy fának nevelve is szép, hasznos dísze a kertnek. Az isteni gyümölcs az öregedő szív elixírje, szívelégtelenség, ritmuszavarok, artériás görcsök elleni természetes gyógyszer, kiváló értágító. Hatóanyagai serkentik a szív működését, a keringést, vérnyomás- és koleszterincsökkentő. Nyugtató hatása miatt krónikus álmatlanság kezelésére is alkalmazzák. Hosszú távon is lehet használni, fiataloknak és idősebbeknek egyaránt, mert nem halmozódik fel a szervezetben, így túladagolás nem fordulhat elő. A tudományos eredmények is alátámasztották, hogy tágítja a koszorúereket, javítja ezzel a szív vérellátását. Növeli a szív pumpáló hatását. Megszünteti a szívritmuszavarok néhány fajtáját is. Arra is vannak bizonyítékok, hogy csökkenti az érfalakon a koleszterin lerakódást. Németországban, ahol a gyógynövényekkel való orvoslás igen elterjedt, legalább húszféle, galagonyát tartalmazó gyógyszert forgalmaznak, így a leggyakrabban használt orvosságok egyike lett. Párlatunkban legalább ilyen pozitív hatással rendelkezik.

Viaszszilva-Cserszegi fűszeres törköly Érlelt Vegyes Pálinka 2010.

23.

2010/1020

AQUAVINICUM

ÉRLELT

VEGYES

Viaszszilva-Cserszegi fűszeres törköly
eperfa hordóban érlelve



A legutóbbi alkalommal már bemutattam ennek a vegyes párlatnak a natúr változatát. Igazából szinte minden lényeges dolgot vele kapcsolatban el is mondtam, le is írtam. Ennek ellenére, hogy a dolgoknak még egy kis csavart adjak, és, hogy mind az illatok, mind a zamatok, valamint a párlat színek terén újabb csodákat találjak ezt a natúr párlatot a pálinkát kedvelők kedvenc fahordójába, az eperfába helyzetem érlelődni. Biztos voltam abban, hogy a minimum három hónapos érlelés végén egy szinte a konyakkal vetekedő párlat birtokosa lehetek. Természetesen a párlat fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérve rögtön láttam, hogy színanyagban az aranysárga szín igen gyorsan dominálni kezdett a párlatban. A hordós érlelés illatanyagának kibontakozását csak az érlelési idő végén kezdtem el felfedezni. Az eperfa szépen lesimította, megszelídítette mind a két gyümölcsben rejlő vad illat orgiákat, és szépen egymás mellé sorakoztatta őket. Azóta is, ha csak egy szippantást teszek az üvegbe palackozott párlatba, jól eső érzéssel nyelem le torkomba a cserszegi fűszeres törköly jegyeit és a mögötte megbúvó viaszszilva parfümösségét. A cserszegi fűszeres, mint szőlő fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly (†2010. május 26.) keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget, és hamar érik. Ezekből már következik is, hogy ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek. A fajtának nem volt rögtön átütő sikere, csak elszórtan telepítették. Azóta azonban beért a munka gyümölcse és igen kedvelt szőlővé vált, amelynek nemcsak bora, hanem pálinkája is kiválónak mondható. A viaszszilva: 7 g fehérjét, 5 g zsírt, 131 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként. /gyümölcscukrot, pektint, káliumot, magnéziumot, növényi rostot tartalmaz/. Energiatartalma: 57 kcal/100gramm. Nátha ellen az aszalt szilva fogyasztása jót tesz. Reggelente /nátha esetén/ rágcsáljunk el 6-8 szem aszalt szilvát. Egy-két napon belül megtöri a makacs náthát. Serkenti az agy működését, jó hatással van az idegrendszerre, serkentő, frissítő, méregtelenítő szerepe is jelentős.

Viaszszilva-Cserszegi fűszeres törköly Natúr Vegyes Pálinka 2010.

22.

2010/1014

AQUAVINICUM

NATÚR

VEGYES

Viaszszilva-Cserszegi fűszeres törköly
üvegben érlelve



Az Aquavinicum Párlat Rendszerem legújabb tagjaként egy natúr pálinkát szeretnék bemutatni a Vegyes alcsoport képviseletében. A vegyes azt jelenti, hogy az öt alcsoport két különböző tagja kerül házasításra, vagy cefre állapotban, vagy pedig már lepárolt párlat formájában. Jelen esetben egy erdei, vadgyümölcs, még pedig a Viaszszilva és a Cserszegi fűszeres törkölye került házasításra még cefre állapotában. Köztudott, hogy a viaszszilva, vagy más néven a Mirabola nem ad nagy mennyiségű párlatot, viszont házastársa ebben az esetben a cserszegi fűszeres törköly mindig meghálálja a lepárlást. Mindkét alanynak jelentős illat, zamat és aroma anyagai vannak. Talán ezért is eddig senki nem kísérletezett ezek összekeverésével. A házasítás aránya 70-30%-ban valósult meg a Viaszszilva javára. A Viaszszilva melegebb vidékeken aránylag korán, már július második felében érik. Gyümölcse sárga, apró, gömbölyded, szotyogós, falusi kertekben, szőlőhegyeken is gyakori. Héja vékony, húsa tömött, illatos, bőlevü, cukros, magvaváló, de nem különösen zamatos. Korán és bőven terem. Töve körül gyakran képez tősarjakat. A múlt században igen kedvelték és ajánlották befőzésre édessége miatt.
Elterjedtségét valószínűleg annak köszönhetjük, hogy a rá oltott nemes rész elpusztulása után az alany kihajtott és fává növekedett, termőre fordult. Leginkább parlag területeken fordul elő. A kisméretű, sárgás színű vadszilva fajtából készülő pálinka egy igazi kis vadóc, amelyet intenzív, elegáns, gyümölcsös karakter és friss aroma jellemez. A Viaszszilva pálinka egy olyan nedű, amely garantáltan elnyeri a tradicionális szilva fajtákból készülő pálinkák kedvelőinek és az új megszokottól merőben eltérő íz-világot előnybe részesítő pálinka barátoknak a tetszését egyaránt. Házasítása a Cserszegi fűszeres törköllyel jó hatással volt a párlat végső illat és zamat világának kialakulásában.