Mariska Őszibarack Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

738.

2014/1130

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

  Mariska Őszibarack

  üvegben érlelve

 

 

 

 A vasárnapot nyilvánvalóan nem kell senkinek különösen bemutatni, még azoknak sem, akik a pálinka világában élnek, vagy éppen a körül forognak. Ha viszont már a hét minden napját kicsit kibeszéltem, akkor legyen ez így a vasárnappal is, amely nálunk mindig a hálaadás napja. Az a nap, amikor a templomban hálát adunk minden azon a héten történt jó és rossz dologért egyaránt. Lehet, hogy ezt kicsit sokan furcsálják, pedig higgyük el, hogy ha csak jó dolgok történnének velünk, akkor elveszítenénk nagyon gyorsan realitás érzékünket, és ezzel együtt a helyes értékítéletünket is. Mégis a mai napon nagyon sok mindenért hálát kellett adnunk, hiszen ismét advent van, közeledik a karácsony a család ünnepe, és ezen felül, még András-nap is van, amikor is meg kell emlékeznünk bérmakeresztapámról András atyáról, aki először kapcsolatba hozott a pálinkával. Továbbá Sőrés Andrásról is, aki pedig a borok szeretetére és készítésére tanított meg. A ködös, párás idő nem könnyítette meg az ünnepi hangulat kialakulását, de azért a lecsorgó őszibarack pálinka illata sokban hozzájárult ahhoz, hogy mégis kialakuljon. Tudom, hogy már sokat írtam és beszéltem az őszibarack viszonyáról velem, így nem akarom ezt újfent elismételni, de azért néhány történetet, anekdotát elmondanák, hogy amikor kóstolgatjuk tudjunk miről beszélni. Eredeti hazája Kína északi és középső területein van, ahonnan a "selyemúton" hozták el először Perzsiába, majd Görögországon keresztül a Római Birodalomba. Európában először mediterrán kolostorkertek különleges növénye volt, majd a kereszténység terjedésével párhuzamosan lett kedvelt egyre több országban. A barack belső magja mérgező amygdalint tartalmaz. Éretlen magos gyümölcsét, levelét, gyökerét és gyantáját gyógynövényként is hasznosították, a fejfájás és köszvény javulását várták tőle. Nálunk a XVI. századtól jelent meg, s kezdték termeszteni. Igazi népszerűségét a szőlők filoxéra-járványának köszönheti, amikor a parlagon maradt területeket őszibarackossá alakították. Elterjedési területe nagyjából megegyezik a szőlőével, a meleg, enyhe telű területeket kedveli. A kajszibaracktól megkülönböztetendő egyszerűen csak baracknak hívták, s csak az augusztus-szeptemberi érésű magvaváló fajták elterjedésével ragadt rá az "őszi" jelző.