Ceglédi Óriás Kajszibarack

Ceglédi Óriás Kajszibarack

Sokáig kicsit szándékosan másodlagos gyümölcsként kezeltem a kajszibarackot, mivel mások sokkal inkább előtérbe helyezték. Ezzel persze nem kicsinyíteni akartam a kajszibaracknak, mint gyümölcsnek értékét, hanem csupán arra szerettem volna, vagy szeretném most is felhívni a figyelmet, hogy a többi gyümölcs is van olyan értékű. Ezért is egy kis nyelvleckével kezdeném a mai bejegyzésemet. A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" előtag. A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.) A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack. Ezúttal a kajszibarack fajták közül a Ceglédi Óriást szeretném kissé jobban megismertetni. Latinul Prunus armeniaca 'Ceglédi óriás az elnevezése. Magáról a gyümölcsről is kell tudni egy-két gondolatot. A kajszi (sárgabarack) az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor és savtartalom harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotin tartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag. Lombfakadás előtt, kora tavasszal virágzik. Termését a téli és kora tavaszi fagy gyakran megtizedeli. Védett helyen ritkán károsodik. Talajban nem válogat, de legjobban, meszes talajban, meleg fekvésben fejlődik. A fagyérzékenységen kívül a gutaütésre is hajlamos. A fertőzés megelőzése érdekében koronáját ne sokat metszegessük. E fajtánkat Nyújtó Ferenc szelektálta 1953-ban, vagyis nem egy fiatal fajta, hanem egy igen jól bejáratott magyar gyümölcs. Myrobalan alanyon kiváló eredmények érhetőek el vele. Fája középerős növekedésű. Sudaras, fordított kúp alakú, közepesen sűrű koronát nevel, ágai merevek, felállók. Hajtásrendszere, növekedési hajlama középerős. Téli lehűlésekre kevésbé érzékeny. Korán termőre forduló sárgabarack a Ceglédi óriás. Sharka vírusra kevésbé fogékony, ágelhalásra hajlamos a Ceglédi óriás. Önmeddő, ezért porzót igényel. Porzófajtái: Ceglédi bíbor kajszi, vagy Magyar kajszi. Ceglédi óriás kajszi érési idő július eleje – közepe. Gyümölcse nagy vagy igen nagy, a hagyományos technológiával nevelve 50-70 gr. Megfelelő vízellátás, metszés esetén az átlagtömeg a 90-120 gr. is elérheti. Megnyúlt, kissé lapított tojásdad alakú. Héja narancssárga, napos oldalán élénk kárminpirossal mosott. Húsa világos narancssárga, lédús, olvadó, teljesen éretten aromás, középkemény. Magbele édes. Igen nagy méretű, piacos gyümölcse alapján jól társított ültetvényekbe telepítésre javasolt. Ne hagyjuk teljesen megérni a fán, mert törésre nagyon hajlamos sárgabarack. Viszont ebben az esetben cefrének való feldolgozásával nyugodtan várjunk egy-két napot megfelelő tárolás mellett.