Nyári Pamuk Alma Ágyas Gyümölcs Párlat 2014.

 

 

603.

2014/0619

AQUAVINICUM

ÁGYAS

GYÜMÖLCS

  Nyári Pamuk Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 Elég csípősek, de azért szépek a hajnalok szőlőben, és ha a támadó szúnyogoktól eltekintünk ilyenkor a munka is sokkal jobban halad, mint később, amikor már jóval melegebb van. Az ébredező természet részese lenni ilyenkor valóban azt az érzést kelti az emberben, hogy a részesei vagyunk ennek az univerzumnak. A napfolyamán utoljára az SZTK-ba is el kellett még látogatnom a kezemmel, ahol szerencsére gyógyultnak nyilvánítottak, majd a Vámhivatalban is megfordultam. A délután folyamán, pedig már odahaza Pincészetemben végeztem a feladataimat, hiszen több cefre is különböző állapotú erjedésben volt. Arról nem is beszélve, hogy a nap folyamán a nagyobbik lányom is elvégezte utolsó vizsgáját az ELTE-n. Az aktuális italom harmadik Ágyas változatának elkészítése némiképpen több munkával jár, mint az érlelt változat elkészítése. Igaz, hogy az ágyazást ezúttal is saját készítményű aszalvánnyal végeztem el, amelyet tavaly még frissen, előrelátóan elvégeztem. Az ágyas párlat többnyire kristálytiszta, a világossárgától az óaranyon át egészen a dióbarnáig terjedő színárnyalatú, ital. Színe, illata, aromája, íze a felhasznált gyümölcsökre és fűszerekre jellemző, enyhén édeskés. A régi paraszti világban nagyon erős hagyománya volt ezeknek a készítésének, amelyeket főleg télen tettek meg a gazdák, hiszen ekkor értek rá a legjobban, meg hát a főzéseket is ilyenkor tették meg. Az ágyaspálinka készítésének, fogyasztásának polgári, gyógyszertári eredetét több forrás, Tömörkény István szépíró nyomán Bálint Sándor szegedi néprajzkutató, Papp Imre szentesi parasztgazda, önkéntes néprajzi gyűjtő és Kiss Sándor leírása is igazolja. "Szegeden ismeretesek, illetőleg emlékezetben élnek a hajdani polgári háztartások pálinkakeverékei is, amelyeknek ágyaspálinka, röviden ágyas a nevük. Ez Tömörkény jellemzése szerint olyan pálinka, amelyet többféle gyümölcsből, magból, levélből, virágból álló pálinkaágyra szoktak önteni, hogy minél alkalmasabb orvosság, minél ízesebb ital legyen belőle. E mostani italunk esetében zöldessárga színt sikerült előcsalogatnunk a gyümölcsünkből. Ízében, pedig tényleg a nyári alma édeskés íze köszön vissza a poharunkba. Természetesen a legalább száz napos érlelés végén minden reményeink szerint egy remek italunk születik meg.