Rizlingszilváni Szőlő Natúr Borpárlat 2013.

360.

2013/0522

 

 

AQUAVINICUM

NATÚR

BOR

  Rizlingszilváni szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 A folytatásban ismét az Aquavinicum Párlat Rendszer első főkategóriájába lépünk be, újfent egy borpárlattal. Az elmúlt napon bemutatottal szemben ezúttal azonban nem vörösbor, hanem fehérborból készítettünk párlatot. Természetesen sokan úgy vélik, hogy a borból pofon egyszerű párlatot készíteni, pedig egyáltalán nem így van. Alapból nyilván azért is nevezzük párlatnak ezt és nem pálinkának, mivel nem közvetlenül gyümölcs feldolgozásából készül. Akkor azonban könnyű dolgunk van, amikor saját magunk, az általunk elkészített borból szándékozunk párlatot előállítani, mert ilyenkor ismerjük az alapanyag, innentől cefre előéletét. Volt szerencsém sokaknak borból párlatot készíteni, de szinte minden esetben a túlzott kéntartalommal kellett a desztilláláskor megbirkózni, és ez bizony az érlelés során is felbukkanó probléma marad. Ezért csak javasolni tudom mindenkinek, hogy frissen kénezett, illetve magas kénszinttel eltartott bort ne desztilláljunk le, csak akkor, ha annak kénszintje alaposan lecsökkent. A bor desztillálásának másik problémája a túlzott habzás ezért erre is oda kell figyelni, főként akkor, ha nem korszerű berendezésen végezzük a lepárlást. Visszakanyarodva a saját most, bemutatásra kerülő esetünkre, ez a fehér bor Rizlingszilváni szőlőből készült már három évvel ezelőtt. A szokásomtól eltérően ezt nem műanyag tartályban tároltam, hanem fahordóban érleltem, így a kén szintje gyorsan csökkent. Az utóbbi egy évben már csupán egyszer történt a kénszint beállítása, mint egy négy hónappal ezelőtt. A bor savszintje megfelelő volt, és az alkoholtartalomra sem panaszkodhattam, így elég nagy mennyiségű alszesz folyt le a kisüsti technológiával készített lepárlón. Persze a benne rejlő kén érezhetően eltávozott a szellőző rózsán keresztül. Az alszesz 75%-os alkoholtartalomról indult, valósággal hömpölyögve. A második lepárlás, a tisztázás során még mindig érezhető volt némi kén, de azt követően már felfedezhető volt a rizlingszilváni szőlőre emlékeztető fűszeres illatok áradata. A maradékkén miatt kicsivel több előpárlatot engedtem el a szokásosnál, de még így is megfelelő mennyiségű párlat folyt le. Ennek a párlatnak 73% lett az átlag alkolszintje, amelyet persze rögtön vissza is gyengítettem, hogy élvezhetőbb legyen az íze és az illata. Reményem szerint pár hónap múlva kiváló ital válik belőle.