Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2013. május 31., péntek

Rizlingszilváni Szőlő Eperfával Érlelt Borpárlat 2013.



361.

2013/0523
 
 
AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR



  Rizlingszilváni szőlő
  eperfával érlelve
 
 
 A folytatásban a tegnap bemutatott pálinkának az érlelt változatát szeretném bemutatni. A rizlingszilváni alig több mint száz évet élt. A 19. század végén egy svájci borász nemesítette, sokáig úgy gondolták, rizlingből és zöldszilvániból – tévesen. A DNS-vizsgálatok nyomán mára már egyértelmű, hogy a zöldszilváni csak névadója, de nem igazi felmenője ennek a fajtának, a valódi apukának a chasselas, avagy saszla bizonyult. A száz év elég volt, hogy egész Európában kedvelt fajtává váljék, Németország után, pedig Magyarország számít a második legnagyobb rizlingszilváni-termelőnek, a magyar szőlőültetvények mintegy 6-8 százalékát teszi ki. Az első világháború után került az országba, épp ezért kár, hogy mintegy száz év után a rizlingszilváni eltűnt a boltok polcairól. Persze nem vált kámforrá minden egyes szőlőtőke, és a bor sem szivárgott el nyomtalanul a pincékből. Mindössze arról van szó, hogy egy EU-s döntés értelmében 2009-től a rizlingszilváni név nem használható, épp azért, mert kiderült: nem is a rizling és a szilváni házasításáról van szó. Ezért – szól a szigorú ítészek érvelése – megtévesztő a rizlingszilváni név. A bor tehát nem vész el, csak a címkéje alakul át, és a fajta eredeti, német elnevezését, a meglehetősen szürke Müller-Thurgau nevet veszi fel nálunk is. Néhány gondolattal szeretnék még visszatérni itt a derítéssel kapcsolatos szakmai tudnivalókra. Rendszeresen keresnek fel a zavarosodás, és opálósódás kérdésével a mai napig is. Utolsó említésre méltó derítőszerünk az égetett magnézia. A magnézium-oxid fehér. Könnyű por. Szokásos adagja: 100-200 g/hl. Pálinkák derítésére, különösen a kozmaolaj okozta kiválások megszüntetésére kiválóan alkalmas. Derítő hatását néhány óra alatt kifejti. Természetesen a derítés önmagában még nem oldja meg a pálinka kezelési feladatainkat, hiszen ezt követően a pálinka szűrése legalább ilyen fontos és elhagyhatatlan feladat. A szűrés szilárd anyagok elválasztása a folyadéktól kis pórusú, sűrű szűrőréteg segítségével. A szilárd anyag visszamarad a szűrőrétegen, a folyadék a réteg előtt és után uralkodó nyomáskülönbség hatására áthalad a pórusokon. A pálinka szűrésének célja, hogy az italunk az előírt tisztaságot elérje, illetve a palackozás feltételeinek megfeleljen. Utolsó gondolatként visszatérve a párlatunkra, amely kissé az egres ízére emlékeztet aranysárga színével pedig poharazásra csábít. 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése