Dijazottaink 2012 - ben.

Cseresznyeszilva Ágyas Vadgyümölcs Pálinka 2010.

Tulajdonképpen ez a párlatunk nem is 2012-ben lett díjazva, hanem még 2011. novemberében a IV. Keceli Pálinkaverseny alkalmával. Amiért még is ide sorolom az az, hogy 2011-ben ez volt az első és egyetlen verseny, amelyen pincészetünk részt vett. Már az is mutatja a kezdeteket, hogy egy 1 éves párlattal kezdtük meg a versenyzést. Továbbá az is pontosan jelzi a kezdeteket, hogy pincészetünk történetében ez volt a 15. párlat, amelyet elkészítettünk. Az azonban kétségtelen, hogy ez valóban igazi különlegességet, ínyencséget jelentett. A vadgyümölcsöknek az a különlegessége az ízvilág mellett, hogy nem mindig teremnek, hiszen nem gondozzák, nem ápolják őket, hanem a természet szeszélyének kitéve vagy teremnek, vagy nem teremnek. 2010-ben nem sok termett a parlag területeken, ezzel szemben 2011-ben rengeteg termett, roskadásig voltak a fák ezzel a szép piros vadgyümölccsel, míg 2012-ben egyáltalán nem termettek a cseresznyeszilva fáim. Valójában nem is az én fáim ezek, hanem csupán én tudom, hogy az elhagyott parlagterületeken hol találhatóak ezek meg, és a közeli szőlészetben dolgozva mindig nyílik lehetőségem szedni ezekből. Másfél éve amióta főállású pálinkafőző vagyok nyilván nincsen annyi lehetőségem ezek gyűjtésére, de szerencsére a 2012-es évben nem termettek, és így ez az évjárat kimarad pincészetünk sorozatából. Persze akkoriban még versenyszerű kóstoltatásokat sem végeztünk annak felderítésére, hogy milyen párlatokkal induljunk a versenyeken, így házi eredményünk nem is volt ebből a fajtából. Saját pálinkájába ágyként helyezett gyümölcs nagyon szép, gusztusos színt kölcsönzött a párlatnak halvány vörösesbarna színével. A 20 pontos rendszerben zajlott a bírálat, ahol elsőként a megszokott illat tisztaságot pontozták, és amelyre meg is kaptuk a maximális 3 pontot. A folytatásban következett a pont vesztés az illat karakter esetében, amelyet annak tudtunk be, hogy igazából nem valószínű, hogy ismerik ezt a fajta vadgyümölcs párlatot, így erre is csupán 3 pontot kaptunk. A harmadik szempont az íz tisztaság, amelyre ugyancsak megkaptuk a legtöbbet adható 3 pontot. A folytatásban az íz karakter következett, amelyre szintén, immár sormintaként a 3 pontot szavazta meg a zsűri. Végül befejezésként a harmónia és a tartósság következett, amelyre a megadható négy pontból csupán 2 pontot ítéltek oda ezzel megtörve a sor mintát, és így ez a párlatunk 14 ponttal lett bronzérmes. Érdekes módon mivel pincészetünknek ez az első versenye volt nem ismertük igazán a nevezés körülményeit és feltételeit, így hagytuk, hogy a munkaadóm végezze el a nevezést, amelynek az lett a vége, hogy a mi párlatainkat is a saját nevén indította a versenybe. A díjátadón azonban hiába ültük végig, a rosszul végzett nevezés következtében még ő sem kapta meg az okleveleket, amelyeket később postáztak ki, de továbbra is rosszul megnevezve. Az ünnepség azonban nívósra sikeredett, amely este disznótoros vacsorával végződött, ahol igen jó hangulat lett úrrá a pálinkás táboron. Természetesen miután mi is megtudtuk az eredményeket a mi hangulatunk is az egekbe szökött, hiszen ötből öt nyert, és ha aranyunk még nem is lett az első versenyhez képest jónak ítéltük az eredményt.