Kékfrankos-Cabernet franc cuvée Érlelt Borseprő Párlat 2012.

145.

2012/0225

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BORSEPRŐ

Kékfrankos - Cabernet franc cuvée
eperfa hordóban érlelve



A téli időszaknak, így a második felében, amikor már azért kicsit melegebbre fordul az időjárás, no és közelednek a borversenyek időpontja a kisebb falusi boros gazdák is, akik nem rendelkeznek légkondicionált pincékkel, présházakkal megkezdik boraik második fejtését, vagy éppen derítését, hogy azok megfelelő állapotba kerüljenek. Jó magam is hasonló megfontolásból, némi fűtést megengedve magamnak a pincében kisebb költséggel olyan klímát tudtam létrehozni, hogy fejtése és derítése végrehajtható legyen. Ezúttal az előző fejtéssel összegyűjtött kékfrankos-cabernet franc cuvée borseprő olyan mennyiségbe került, hogy így már kifőzésére gondolhattam. Időközben a pálinkafőzdében is normalizálódott a helyzet, ritkultak a főzések, így magaméra is több időt és lehetőséget tudtam fordítani. A sűrű vörös massza szivattyúval került az üstbe, ahol vízzel felhígítottam, majd a tetejére szilikont öntöttem a túlhabzás megelőzése végett. A párlat viszonylag gyorsan megindult, de a kellemes cabernet illat már megelőzte. Az alkoholfokoló teljesen elmerült, majd szépen fokozatosan emelkedett ki az alkoholból, de a jó illatanyag végig kísérte az alszesz folyását. A finomítás hasonlóan zajlott, 77 alkoholfokon indult meg a középpárlat, amelyet minimális előpárlat előzött meg. A végső alkoholfok 72%-on állt meg és onnan került legyengítésre dessztillált vízzel 50%-osra. Természetesen ez a művelet, amelyen a párlat keresztülment, elég drasztikus, így aztán tényleg kell adni időt számára, hogy mindezt kipihenje, alkotórészei összesimuljanak, karcossága megszűnjön, illat és zamata anyagai pedig előbújjanak. Ezt a pihentetést a borseprő esetében gyakorta a hordós érlelés hozza ki a legjobb eredménnyel. Ennek a párlatnak az esetében én szintén az eperfa hordós érlelést választottam a barricolt tölgyfással szemben. Nagyon sok borász még a mai napig is kiönti a borseprőjét, nekik ajánlom figyelmükbe ezt a párlatot a három hónapos érlelés után, aranysárga színben, gyönyörű, élénk, feszes savakkal, bársonyos tanninokkal, szép egyensúllyal. Egyes vélemények szerint az igazán jó pálinkák nem csak az alapanyagként felhasznált gyümölcs illatát és ízét őrzik meg, hanem még ha nyomokban is, de rendelkeznek az adott gyümölcs összetevőinek pozitív hatásaival is. Én csak annyit mondok erre, hogy nem csak nyomokban.