Népi hiedelmek LXVIII.

Népi hiedelmek

LXVIII.

Május 25.

Orbán (május 25.), akinek a nevéhez szintén sok-sok népi bölcsesség kötődik. Római főnemes család ivadéka. Szevérus császár üldözése idején papjaival a katakombákban rejtőzött, majd fölfedezése után a vallatók előtt hősiesen megvallotta hitét, a börtönben több embert megtérített. Sok kínzás után lefejezték. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Az orvosokon kívül a szőlősgazdák is figyelték az Orbán-napi időjárást. A kádárok, kocsmárosok, szőlőtermesztők védőszentje. Egyes nézetek szerint Orbán tisztelete a római Bacchus-kultusz helyére lépett, az összefüggés azonban nehezen tisztázható. Az Orbán napjára annyira jellemző, könyörgő célzatú körmenetek, szőlőbe vonulások ünnepi hangulatában, kedvezőtlen időjárás esetén a szent megszégyenítésének mozzanata is jelentkezik, hogy ezzel is kényszerítsék patrónusi kötelességeinek teljesítésére. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokféle szobrot emeltek számára, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Ha szépen sütött a nap, a gazdák gazdag bortermésre számíthattak; ha azonban borús volt az ég, szűkös mennyiség ígérkezett. Hazánkban is ismerték azt az elzászi szokást, hogy Orbán szobrát előbbi esetben ünnepség keretében megkoszorúzták, utóbbi esetben azonban sárban húzták mintegy büntetésképpen. "Az Orbán napja körül elhűvösödő időjárás az éppen virágzó szőlőnek ártalmára szokott lenni: segítsen tehát hívein. Szegedi öreg parasztok ezért szokták tréfás-bosszúsan mondogatni, hogy azt is agyon kellett volna ütni, aki Orbánt beletette a kalendáriumba. Egy Szőregen följegyzett hagyomány szerint, amikor a kalendáriumot csinálták és a szenteket belerakták, Orbán a kocsmában mulatott. A zalai Kéthely faluban még a századforduló táján is úgy vélték, hogy Orbán után már nem kell a fagytól tartani. A füst ugyanis egyenesen emelkedik fölfelé, mert Orbán eltávozott a tűzhelyről. Igaz ugyan, hogy nem jószántából, mert amelyik házban csak öregasszony volt, az mindenütt seprőt ragadott e napon, hogy Orbánt elűzze. Először a tűzhelyről verte le, azután a konyhából kergette ki, és az utcaajtóig űzte, folytonosan ütvén a seprővel a földet. Miután kiűzte, boldogan dicsekedett a házbeliek előtt: na gyerekek, Orbánt kiseprőztem, nem lesz többé hideg. Hasonló szándékkal söpörte le a tűzhelyet a kaposvári gazdasszony is.
Göcsejben úgy tartják, hogy amíg Orbán a kemence hátán ül, a nadrágot nem szabad elhagyni, levetni. A kiskanizsaiak szerint Orbán löki le a macskát a kályháról: most már jön a meleg idő. Pölöskefői mondás: ha Orbán le nem száll a tűzhelyről, akkor lelökik, vagyis hogy már jöjjön a jó idő, Gutorföldi tréfás hiedelem szerint ő ereszti ki zsákjából a legyeket. Nemeshetésiek szerint a dongókat. Ha ezen a napon szép az idő, akkor Tamási népe ezt mondogatja: Orbán leszállt a tűzhelyről. Így vélekedik egyébként Németpróna német népe is. A zamárdiak szerint, amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz is. Nyitraújlak szlovák–magyar népe körmenetben szokta fölkeresni a szőlőkben álló Orbán-szobrot. Ha az idő jó, akkor megkoszorúzzák, felvirágozzák, ha pedig nem, kövekkel is megdobálják. Nagykér magyar népe szintén körmenettel tiszteli meg a szőlőhegy tövében álló Urbánka szobrát. A kezében tartott edénybe frissen ért cseresznyét raknak. Visszaindulóban a szőlőcsőszök lövöldözni szoktak. Ennek gonoszűző célzata kétségtelen. Mór német szőlősgazdái Orbán szobrát borral szokták megöntözni, ha napján szép az idő. Ha azonban esik, akkor leköpködik. Tréfás helyi hagyomány szerint Orbán szobrát a jászberényiek megpálcázták, botjukkal ütlegelték, amikor egyszer a nevenapjára fagyot hozott. Csátalja német népe még századunk elején is a dávodi út mentén álló Orbán-szobrot körmenetben, fúvós zenekar kíséretében szokta fölkeresni. Ha Fagyosszentek táján nem érte fagy a szőlőket és Orbán napján is kedvezett az idő, akkor zengett a muzsika, szólt a nóta, a szobrot pedig a magukkal hozott színborral bőségesen megöntözték. Ha azonban hűvös volt, vagy a szőlő már elfagyott, akkor drink Urban, drink Urban kiáltozással a feneküket verték a szobor felé. Ha Orbán napján esett az eső, a régi csongrádiak borosüvegeiket ezzel az esővízzel töltötték meg, hogy szüretkor is megteljenek. Ha pedig meleg van, akkor bábolnai tanács szerint a vincellérrel ne állj szóba. Nyilván azért, mert a kedvező szüreti előjel miatt fönnhordja az orrát. Régi szólásunkról: amikor azt mondták, hogy ’föltette az Orbán süvegét’, azaz felöntött a garatra, ez a süveges szent napján ivott áldomással függ össze."