Népi hiedelmek LXI.

Népi hiedelmek

LXI.

Május 4.

Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. sz. második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodalmasok voltak az Egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől, s mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantemban (Krems mellett) telepedett le. Diocletianus császár alatt, 303-ban ismét kitört az egyházüldözés. Amikor Flórián megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch) elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy amiben csak tud, segítségére legyen a foglyoknak. Mielőtt még beért volna a városba, önként föltárta keresztény voltát. Elfogták és Aquilinus bíró elé vitték, aki megbotoztatta, és arra ítélte, hogy nyakában kővel vessék a folyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Holttestét egy Valéria nevű özvegy kiemelte a vízből és eltemette. A sír fölé később templomot építettek, mely a bencések, majd a lateráni kanonokok gondozásába került. Körülötte épült ki a mai híres kegyhely, St. Florian (LinztőL délre). Tisztelete főként Bajorországban, Ausztriában és Magyarországon terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védő szent. A 17. sz. óta alig van olyan magyar helység, ahol Szent Flórian képét vagy szobrát meg ne találnánk templomokban, házakon, utak mentén. Katonaruhában, égő házzal ábrázolják, melyre dézsából vizet önt. Erre az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos módon kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat szerint egyszer egy szénégető nagy máglyát rakott, melyet annak rendje-módja szerint portakaróval fedett be. Amikor a farakás belseje már izzott, egy nagy szélvihar megbontotta a portakarót, és az egész lángba borult. A szénégető próbálta újra befödni a máglyát, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fohászkodott: „Szent Flórián, aki vízben lettél vértanú, küldj vizet segítségemre, és mentsd meg az életemet!” Azonnal víz öntötte el a máglyát, és a szénégető megmenekült. A tűzzel dolgozók, tűzoltók, serfőzők, fazekasok, pékek valamint a kéményseprők védőszentje lett, és a gyakori tűzesetek miatt a barokk kortól kezdve már nálunk is, minden tehetősebb polgár házának homlokzatán fülkébe állították szobrocskáját. Névnapjának hiedelemanyagába az ősi pogány tűzkultusz számos eleme is fölszívódott. Egyes falvakban ekkor nem raktak tüzet, kenyeret sem sütöttek és a kovácsok sem dolgoztak. Máshol éppen ezen a napon gerjesztettek új tüzet, ősi módon, két fadarab összedörzsölésével, és az egész falu népe ebből a parázsból gyújtott tüzet. A gazdák, hogy bő termést adjon, ekkor igyekeztek a kukoricát elvetni. A Muravidéken, Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt begyújtana, megmossa a kezét, a vizet pedig szétpermetezi, hogy a tűz, amely ezen a napon különösen haragos, ”erüt ne vehessen”’ ne okozzon veszedelmet. A tűzgyújtást azonban nem lehet korán végezni, csak délelőtt tíz óra után, mint ahogy mondják, ”hogy a házbu ki ne siessen”, azaz fel ne gyújtsa a házat. Szegeden a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa volt. Szegeden a sör tréfás neve flóriánvíz volt. Század eleji göcseji leírás szerint néhol ősi módon tüzet gyújtottak ezen a napon: napfelkelte előtt élőfa vastagabb, száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták, míg lángot vetett. A falu ezután erről gyújtott tüzet. Ünnepén a kemencében nem égett tűz. Az adonyi pékek céhzászlaján ott látható Nepomuki Szent János is, a vízimolnárok védőszentje. Szombathelyen a XVII. század első felében nagy tűzvész pusztított. Ezért a város Flórián oltalmába ajánlotta magát, és a következő fogadalmat tette: Votum civitatis Sabariensis erga sanctum Florianum patronom. Legelsőbben minden városi ember azon Szent Flórián estét fogja megböjtölni és azon nap estvén vecsernyére minden ember elmenjen isteni szolgálatra. Szent Flórián napját pedig minden ember megülje, hogy kézi munkától megtartóztassa magát és cselédjét. Misén, prédikáción és processión jelen légyen és minden házigazda és gazdaasszony Isten tisztességére az oltárra ajándékot, vagy offertoriumot vigyen... Item az processióban minden céh együtt szövétnekkel jelen legyen, az ő régi jó szokások szerint Elevatiokor szentegyházban meggyújtsák szövétnekeket, ha kívántatik... Fogadalmukat a szombathelyiek a legutóbbi évtizedekig megtartották. A fogadalmi kép fölírása: DIVE FLORIANE TE AVXILIATORE PROTECTIO VENIAT AB OMNIPOTENTI SABARIAE EXVSTATE (= 1749). Vagyis: Szent Flórián, a te segítségeddel jöjjön a Mindenhatótól védelem a leégett Szombathely számára. Kronosztichonja a kép adományozásának évét jelzi. 1776-ban tűzvész pusztított Csepregen. A városka lakossága még ebben az évben megújította Szent Flórián Martyr tűz ellen való hathatós Patronos üllő Innepét, melly már Gróff Nádasdy Ferentz Tsepregh Városa hajdani Földes Urának idejétől fogva mindenkor Sátoros Innep volt Tsepregben, s különös ájtatossággal s jelen Processióval tartatott meg. Mely ünnep megülésének rendje: 1–0. In Vigilia Scti Floriani, azaz előtte való Nap köteles Böjt vagyon és minden kézi Munkától való megszűnés az öreg Harang szóra. 2–0. Ugyanazon előtte való Napon Estvéli Vetsernyére, sz. Flórián Napján pedig Énekes Misére, Predikátzióra, Processióra és ugyan azon Nap a második Vetsernyékre is megjelenni kiki 12 forint büntetés alatt köteles úgy, hogy egy-egy Háznál nem több, hanem tsak egy Ember maradgyon, a többiek pedig az Ájtatosságra elmenni tartoznak fellyebb említett büntetés alatt. Hogy pedig Senki azok közül is, kik Énekes Mise és Predikátzió alatt otthon maradnak, Sz. Mise nélkül ne maradgyon: Sz. Floriánnak Napján regveli 7 órakor egy kis Mise tartatik; Kilentz órakor pedig a fölső Templomból a Sz. Katalin templomába indul le az Processio az Oltári Szentséggel (mint Úrnapján), s ottan kis Mise mondatik; melynek vége levén vissza megy az Processió az öreg Templomba, hol Énekes Mise és Predikátzió leszen; s az Énekes Mise alatt kiki Offfertoriumra menni köteles. Az Processioban pedig minden Czéh együtt Szövétnyegekkel legyen jelen, az ő régi jó szokása szerint. Hogy pedig e nagy Szentnek, mint Városunk fogadott Patrónussának tisztelete öregbedjék és terjedjen, és annak esedezése által annálinkább oltalmaztassunk az Tűzi veszedelmektül. Nyoltz napi Ajtatosság fog évenként az szokott módon tartatni; úgymint 8 Nap mindennap regvel 7 óra tájban az Oltári Szentségnek kitételével és Kettős áldással Mise szolgáltatik, estve pedig 7 órakor Lytaniák, ismét az Oltári Szentségnek kitételével és Duplás Áldással. Mindezeken a napokon pedig a Sz. Mise és Lytániák alkalmatosságával Sz. Flóriánról Ének mondatik az egész Néptől, hogy mindnyájan ditsérvén az Istent e nagy Szentben, annak hathatós esedezését tapasztallyuk. A század elején még sok göcseji faluban ezen a napon nem raktak tüzet, a kovácsok nem dolgoztak, kenyeret nem sütöttek. Máshol meg ősi módon szokták a tüzet éppen ezen a napon éleszteni. Reggel napkölte előtt valamely élőfa vastagabb, szárazabb ágán át kőtelet dobtak, és azt két végénél fogva két ember addig húzogatta, amíg lángot nem vetett. Az egész falu erről gyújtott aztán tüzet. Egy másik faluban az volt a szokás, hogy valamelyik férfi öt Miatyánkot és öt Üdvözlégyet mondott el Flórián tiszteletére. Vízzel keresztet hintett a tűzhelyre, és csak azután gyújtott alá. Ismét máshol ezen a napon csak férfi rakhat tüzet, különben a tűz, amely Flórián napján különösen haragos, kifutna a házból, és veszedelmet okozna. Göntérházán, amikor kenyérsütés idején nagy láng gomolygott, az asszony eléje térdelt és Flórián tiszteletére egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet mondott. A Székesfehérvár–felsővárosi gazdasszony ugyanígy szokott imádkozni kemencébe vetés idején. Rábagyarmat hagyománya szerint Tüzes Flórián napján, hajnalban minden családtag vízbe mártja a kezét, nehogy keze nyomán majd tűz támadjon a házban. Sok helyen azt is tartják, hogy amelyik házra Flórián képét odafestik, vagy szobrát odaállítják, nem éghet le. Hosszúhetény kovácsainak műhelyében sem égett tűz ezen a napon. A somlóvidéki Oroszi faluban még századunk első évtizedeiben is a család esti harangszó után a tisztítótűzben szenvedő lelkekért imádkozott. Egy óra múlva Szent Flórián tiszteletére újra megszólalt a harang. Ha a gyermekek már elaludtak volna, fölébresztették őket. Tűzvész ellen mindnyájan elmondtak egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet. Végül így fohászkodtak: Mentsen meg az Úristen Szent Flórián közbenjárására tűztől, víztől, másvilági tűztől! A zalai Sármellék faluban esti harangszó után szintén harangoztak külön is Flórián tiszteletére. A család itt is imádkozott, hogy a házat, falut a tűzvész elkerülje. Az imádságot így fejezték be: Szent Flórián ments meg minket a földi tűztől és az örök tűztől. Amen. Csököly katolikus asszonyai égiháború idején Flóriánhoz is fohászkodnak egy Miatyánkkal és Üdvözléggyel. Szemtanúi voltunk 1969-ben, amikor a számban igen megfogyatkozott székesfehérvári cserépkályhások, tetőfedők, cserepezők Flóriánt ábrázoló régi társulati zászlajuk mellé a szent ünnepén még temetkezési lobogót is szenteltettek a helybeli parasztság és magyar polgárnép templomában, a Sebestyén-egyházban. Úgy éreztük, mintha nemcsak személyes elmúlásukat, hanem a tisztes hagyomány pusztulását is meg akarták volna az avatással tisztelni. Rábaköz több falujában a Flórián-mise után régebben tűzoltóversenyt szoktak tartani, amelynek tűzoltóbúcsú volt a jellemző neve. A Szent György ünnepénél jellemzett fogadalmi időszak Szökéd baranyai falucskában Flórián és Illés próféta közé eső csütörtöki napokon volt.