Rigóvári Királyleányka
2010.
Száraz fehérbor
Most már kétségtelenül úgy tűnik, hogy ez a bor lesz a fehér boraim zászlós hajója. Második évben készítek belőle italt és a második évben is igen ígéretes nedűnek ígérkezik. Igazi magyarfajta, igazi magyaros temperamentummal, fűszerezettséggel, amely csak neki a tulajdonsága. A tél folyamán a megszokott fahordójában érlelődött ebben az évben is. Megszokta és szereti a helyét a tölgyfa hordó pedig jól kiegészíti zamatosságát aromáival. Ellenben a tavalyi évvel idén szemmel láthatóan gyorsan és kiválóan letisztult nem kellett sok és bonyolult eljárást elvégeznem vele, hogy a végére versenyképes állapotba kerüljön. A tavalyival ellentétben idén lényegesen alacsonyabb alkoholtartalommal sikerült kihoznom belőle az illatanyagokat és ennek ellenére a savai nem emelkedetek a többi illatanyag fölé. Március 12.-én határozom el a megderítését annak ellenére, hogy szemmel láthatóan tiszta már a bor. 5 nappal később március 17.-én elsőként a bátaszéki sógorral Becze Józsival ízleltetem meg. Mind külsőre, mind belsőre hibátlannak és versenyre képesnek találja. Ezzel párhuzamosan a főnökasszonyommal, Máté Rózsikával is besoroltatom és nála szintén remekre sikeredett, annyira, hogy jókat bele is ivott. Így aztán március 17.-én 96-os sorszámmal az én nevemen el is indítottam a bátai borversenyen. Nálam ugyan nem ez a legfinomabb fehér bor, de mind a besoroláson, mind a bírálaton igen előkelő helyre került és a végén 19.-én bronzérem díjazásban részesült. Március 28.-án aztán a derítési két hét elteltével lefejtettem az aljáról a bort, amely során 6,5 l derítési alj keletkezett, amit a cefrébe gyűjtöttem össze a többi fehér bor társaságában. 2,6 dl kénnel kezeltem a 115 liternyi fehér bort. Április 3.-án a borász főnökömmel kóstoltattam végig a boraimat a bátaszéki borverseny előtt. Ennek alkalmával Sőrés Andrásnak is igen jó véleménye volt a királyleányka fehér borról és mindenképpen a versenyre alkalmasnak találta. Április 8.-án aztán el is érkezett a borverseny napja, ahol meglepetésre ez a fehér bor ismét jól szerepelt, és újfent bronzérem díjazásban részesült immár második alkalommal. A kénjét egy kicsit magasnak tartották, de mivel az pár nappal korábban került bele én biztos voltam abban, hogy az mire a palackozásra sor kerül pont megfelelő szintre fog kerülni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése