Aquavinicum
Bátai Államalapítási Vegyes Gyümölcs Pálinka
2006.
Ha beszélhetünk kezdetekről, akkor ez az párlat, amellyel megkezdtük a Pincészetünk működését, hanem ahogy István király megalapította az országot, úgy alapítottuk meg mi is feleségemmel a saját kis külön bejáratú Pincészetünket. Nem tettünk különleges dolgokat, nem vittünk végbe hírveréseket, hanem egyszerűen csak elkezdtünk dolgozni. Tulajdonképpen éppen helyünket kerestük a világban, amely állt egy addigi életből, és itt kezdődött egy másik élettel. Nem volt más, amihez tudtunk volna nyúlni egy tehenészeti vállalkozás megszüntetése után, mint ami adva volt, de még is más. A gyümölcsösünk pedig adva volt. Őszintén megvallva e fájdalmas időszak után bizony jól esett a napot eltölteni a gyümölcsfák körében. Csodálatos, ahogy a téli tetszhalott állapot után, a rügyek ismét kipattannak, és csodaszép virágokká válnak. Ez a megújhodás hozta el a mi új kezdetünket is. Őszintén megvallva az autóhoz kötött élet nem engedte, hogy bort, vagy pálinkát fogyasszak, de bérmakeresztapám, aki ebben az időszakban nagyon sokat segített a lelki talpra állásban bemutatta nekem azt a világot, ahogy a Csángók ma is élnek a Kárpátok másik oldalán. Szerette a bort, és igencsak szerette a pálinkát módjával és kulturáltan fogyasztani, ahogy az egy paphoz illik. Lehet, hogy sosem fogom tudni megköszönni neki, amit értem és a családomért tett, de minden elkészült italomban, párlatomban az ő emlékének adózom. Az első pálinka párlatom még úgy készült, hogy minden nyári gyümölcsöt összeszedtem és cefrézni kezdtem. E pálinkának az 55%-át az erdélyi vajasalma tette ki. Annyi termett ebben az évben rajta, hogy szabályosan belepusztult a termésekbe és a következő évre kiszáradt. A további 20%-át nyári körték tették ki a már ekkor szépen érő fáinkról. Ugyan innen származott a 15%-nyi bluefrey szilva, és a fennmaradó részt a szintén ebben az évben rekordot termő sárgabarackfa adta ki, amely a vajasalmához hasonlóan a következő évre kiszáradt, megszakadt a nagy gyümölcs hozamban. Ekkor még némi cukrot is tettem a cefréhez, mert apósom, úgy tanította, hogy a nyári almában az édessége ellenére is kevés a cukor ahhoz, hogy pálinka legyen belőle. Akkor még nem tudtam, amit ma már tudok, hogy nem feltétlenül ez a függvénye a cukorhozamnak, hanem, hogy pektinbontás nélkül nem tudjuk az almából kioldani a sejtekben megkötött cukrot. Természetesen a Bátai Szeszfőzdében került sor augusztus 19.-én a kifőzésre, amely után kiváló párlat született. El is fogyott szinte az egész, de sikerült 1,08 litert elmentenem az utókornak és ezeket, mint féltett kincseket őrzőm az üvegbe palackozva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése