Bátai Egybibés Galagonya
A reggel a máskor is megszokott módon kezdődik a présház és a pince kinyitásával. Ellenőrzöm a hordókat és a még a forrásban lévő borokat. De a délelőttöt nem itt, hanem a határban akarom eltölteni. Fel is szerelkezem vödrökkel, ládákkal és kesztyűvel és kiindulok a szőlészetbe, ahol a teraszok oldalaiban lévő ligetes erdőkben vadrózsa, kökény és galagonya található. Ma elsőként a ködös időben a galagonyabokrokat látogatom meg. Kesztyűben, metszőollóval kezdem elszedni az apró bogyókat, de így nagyon lassan haladok ezért aztán levetem a kesztyűt, elteszem az ollót és puszta kézzel nyúlok be a tövisek közé, hogy szedjem a bokor gyümölcseit. Még a madarak sem nagyon bátorkodtak be ezek közé az ágak közé, bár még egy elhagyott madárfészket is találok. Meg is kóstolom természetesen a bogyókat és elég édesnek találom azokat leszedésre. Messziről igen soknak látszott a rajta lévő gyümölcs, de amikor vödörbe szedem még egy vödör sem telik meg vele, bár a kezemen sebek szépen keletkeztek. Meg is kell állapítanom, hogy ebből nem kis feladat lesz pálinkát készíteni. Megnézem persze a vadrózsa bokrokat is, amelyeknek már jóval nagyobb bogyóival gyorsabban lehet majd szüretelni. Odahaza éppen a pincészet bejárata előtt építik a betoncsatornát az utcán és az új kapu bejárót rakják le. Ebéd után még festeni is van időm, de aztán a Csókába megyek Sőrés mesteremhez, akinél segítek pálinkát üvegedényekbe töltögetni. Visszatérve a galagonyára, amelyet népiesen Isten gyümölcsének is neveznek igen fontos szíverősítő és nyugtató tartalommal bíró gyümölcsünk. Jótékony hatással van a fáradt, túlterhelt, stresszben élő szívre és javítja szívizom sejtek aktivitását, serkenti a szívizom vérellátását. Segít a vérkeringési problémák megoldásában is és mégis eme sok jó tulajdonsága ellenére egykor a balszerencse gyümölcsének nevezték ezt a tövises növényt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése