Köszöntés

Istenhozta virtuális oldalamon! Vegyen részt a valóságban is egy rendhagyó barangoláson a borok, a pálinkák, a likőrök világában! Minden pénteken este pálinka kóstolói tréninget tartok, várom a jelentkezéseket. Ha tetszett, amit itt látott, keressen fel e-mailban: willhar@citromail.hu, vagy telefonon: 06-70/3387-165 Immár a Facebookon is elérhetők vagyunk a https://www.facebook.com/Muthpince oldalon. Jelöljenek ismerősnek bátran.

2014. március 9., vasárnap

Sárgadinnye Natúr Gyümölcs pálinka 2014.




520.

2014/0309


AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS



  Sárgadinnye
  üvegben érlelve
 
 


Egy hosszú és fárasztó éjszaka után vagyunk, hiszen pincészetünk részt vett II. Sárisápi Térségi Pálinkaverseny eredmény hirdetésén, amelyet a borversenyükkel egybekötve tartottak meg. A hatalmas bányász, művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt vendégekkel, és a több órán áttartó kulturális műsorral egybekötött eredményhirdetés végén egy vacsorával és zenésesttel mulattuk át az estét. Mivel pincészetünk még nem versenyzett Komárom-Esztergom megyében, így teljesen új közegben találtuk magunkat, de megállapíthattuk, hogy az itt élő emberek nemcsak a bort, de a jó pálinkát is mindennél többre becsülik, és ebbe nem csak a férfiak, hanem a hölgyek is beleértendők, akik a nőnap alkalmából különösen jót mulattak. Aranyérmet ezúttal nem sikerült nyernünk, de a két ezüst és egy bronz elfogadható eredménynek tűnt. Rátérve azonban a bemutatandó pálinkacsaládom következő tagjára, annak az a különbsége az előzővel ellentétben, hogy nem szimplám a sárgadinnye húsából készült, hanem fele-fele arányban húsából és borából, mint általában szokás egy gyümölcspálinka esetében. A pálinkacsalád második tagja többnyire érlelt szokott lenni, de mivel a sárgadinnyének nincsen fája, így most ez is a natúr változatok közé került besorolásra. Mint már az előzőekben megírtam a pálinka kihozatala alacsony, mivel teljes érettségi állapotában is inkább víztartalma magas. Az epercefréhez hasonlóan sárgadinnye cefre is gyorsan megromlik, ezért az erjedés befejeződését követően gyorsan ki kell főzetni. Kevésbé karakteres párlatot kapunk belőle, de kevesen mondhatják el magukról, hogy igazi, sárgadinnyéből készült párlatot fogyasztottak. A fenti tételt azért már is sikerült megcáfolnom, hiszen a sárgadinnye cefrémet augusztus végén készítettem el, és csupán most került desztillálásra, de az sem állagában, sem külsejében, sem tartalmában nem szenvedett sérülést. Elkészítésénél fontos szempontként szerepelt az is, hogy ezzel bátran itathatjuk kedvesünket is, mert a nők számára is kedvelt ital. Hagyományos kisüsti eljárással készített italunk, kissé neutrális, „bújós” illat és íz jellemzi. Érzékeny aromái miatt fahordós érlelés nem ajánlott. Félpercnyi levegőztetés után nagyon szép és intenzív illatokkal indít, egzotikus gyümölcsökre emlékeztető jegyekkel, pici virággal. Jó egyensúlyú, édes karakterű, telt ízű pálinka. Tejszínes desszertek, sütemények kísérő italaként ajánljuk.


II. SÁRISÁPI TÉRSÉGI PÁLINKAVERSENY 2014. eredményei



Annavölgy és Sárisáp Kertbarátainak és Borbarátnőinek Egyesülete hirdetése
A 2014. évi
II. SÁRISÁPI TÉRSÉGI NYÍLT PÁLINKAVERSENY

ÖSSZESÍTETT
EREDMÉNYLAPJA

Név: MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE
Cím: 7149 BÁTA, FŐ UTCA 36
Telefon: 06-70/3387-165
E-mail cím: willhar@citromail.hu
Nevezett pálinkák száma: 6 db


Olaszrizling Szőlő Borseprő
Natúr
Muthné Katona Mária
2012
ezüstérem
17 pont



Királyleányka Szőlő törköly
Natúr
Muthné Katona Mária
2013
ezüstérem
16 pont



Tramini Szőlő
Szilvafával érlelt
Heilmann-né Muth Erzsébet
2013.
bronzérem
15 pont



Mézes Ágyas Stanley Szilva
Ágyas
Heilmann-né Muth Erzsébet
2013
10 pont



Fétel Apát Körte
Natúr
Heilmann-né Muth Erzsébet
2013
10 pont



Kékfrankos Szőlő Borpárlat
Eperfával érlelt
Muthné Katona Mária
2013.
9 pont
 


Sárgadinnye Törköly Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.



519.

2014/0308


AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS



  Sárgadinnye törköly
  üvegben érlelve
 
 
 
 
 Az az igazság, hogy még hétköznap is tisztában voltam azzal, hogy ez a hétvége nem lesz más, mint egy nagy rohanás. A természet gondoskodott arról, hogy az időjárásra ezúttal ne legyünk panaszunk, és ez már fél sikert ígért a hétvége eseményeire. Nem is volt más feladatom, mint saját pincészetemben ténykedni, mert sem a szőlészetben, sem a bérfőzdében nem volt tennivalóm ezen a hétvégén. A pálinka család, amelynek bemutatásának azonban ezen a napon neki fogok, az nem akármilyen lesz, hiszen nem sokan vannak, akik ilyen párlat elkészítésének egyáltalán neki állnak. A mi cefrénk is, amelyet a komámmal közösen vásároltunk, de jórészt én készítettem el, egy olyan gyümölcsből állt, amely hazánkban termett, még pedig Sellyén. Aki egy kicsit jobban jártas a növényrajzban az már kapizsgálja, hogy ha arról a vidékről van szó, akkor bizony nem lehet más gyümölcsről szó, mint a nyár egyik nagy slágeréről, a sárgadinnyéről. Bizony kevesen vannak, akik nem szeretik ezt a hidegen, a nagy melegben fogyasztott méz édes gyümölcsről, amit pontosan így is reklámoznak, hogy mézédes. Ahhoz azonban, hogy ebből a nagy víztartalmú gyümölcsből pálinka készüljön, ahhoz nem kis felkészültség szükségeltetik. Pincészetünk is első alkalommal vetemedett arra az elszántságra, hogy megkísérli a lehetetlent, és párlatot készít ebből a nagy részt vízből álló gyümölcsből. Nyilvánvalóan több mázsa alapanyagra volt szükség ahhoz, hogy ebből egyáltalán számottevő pálinka készülhessen. Az is egyértelmű volt, hogy ilyen mennyiségű sárgadinnye lecefrézése nem kis munkát igényel. Mert itt is előlépett, azaz alapszabály, hogy a cefrébe csak az a gyümölcs rész kerülhet bele, amit magunk is elfogyasztunk. Ebből adódott, hogy a sárgadinnyét meg kellett gondosan hámozni, sőt a magrészét is el kell távolítani. Továbbá a sárgadinnye húsát még le is kellett darálni, hogy a pektinbontás megfelelő hatásfokkal érvényesüljön. Természetesen olyan gyümölcsök esetében, amely alacsony alkoholtartalommal rendelkezik, minden esetben hozzá szoktunk adni olyan gyümölcsöt, amely tartást ad a cefrének az erjedés időszakára. Ez a gyümölcs, pedig általában az alma szokott lenni. Az almát is gondosan ledaráltunk a sárgadinnyével együtt, majd persze következett a pektinbontás, és a sav beállítása, hiszen ez a gyümölcs is nagyon savszegény. Egy dilemma azonban még mindig fennállt, hiszen a legenda szerint e gyümölcsnek csak a borát érdemes desztillálni, a húsát nem. Hát ez a pálinka éppen csak a húsából készült. 
 
 

2014. március 7., péntek

Cabernet franc Szőlő Natúr Törkölypálinka 2014.



518.

2014/0307


AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY



  Cabernet franc szőlő
  üvegben érlelve
 
 
 
 
 Igen csak kaotikus napnak indult ez a péntek is. Hajnalban nem esik, így a szőlőbe indulunk, aztán kétszer is zuhogni kezd, így ismét a pálinka főzde melegét választom, már ha ez választásnak számít. Ilyen esős, párás, hűvös időben az üst duruzsolása jól eső érzéssel tölt el. A meleg, és a levegőben terjengő pálinka illatok, és aromák, még kóstolás nélkül is elbódítják az embert. No meg a kilincset is egymásnak adják ügyfelek, ismerősök, pálinka barátok, ki pálinkáért jön, mások cefrét hoznak, de vannak, akik csak beszélgetni ugranak be egy kicsit. Én viszont a műszereket figyelem, hőfokmérők, alkoholfokmérők, nyomásmérők, amikor kell, egy kis nyomást engedek ki, de ha éppen úgy adódik egy fát dobok a tűzre, hogy a pálinka mindig egyenletesen folyón a szeszmérőn keresztül. Ma sem távolodtam el a törkölypálinkák világától, csak annyira, hogy a fehér törköly helyett, újfent egy vörös törkölyt desztilláltam le, és szeretném is azt bemutatni. Cabernet franc törkölyéről van szó. Ezt a fajtát nagyon kedvelem, mert az illata mindig olyan, mint a frissen darált fűszerpaprika illata. A cabernet franc, régi francia szőlőfajta, már az 1600-as években jól ismerték és kedvelték. Feltételezik, hogy Bretagne-ból származik, erre utal a Loire-völgyi termőterületein elterjedt hasonneve a Breton; ugyanezzel magyarázzák hogy a hűvösebb éghajlaton is jól érzi magát. Bordeaux-ban a 18. század körül terjedt el. Hazánkban a cabernet franc igazi otthona a mediterrán jellegű Villány–Siklósi borvidék, de kicsit északabbra, a Szekszárd környékén is jól érzi magát a fajta. Ezen felül, megtaláljuk az Egri és a Soproni borvidéken is. A cabernet franc borát általában bordeaux-i mintára cabernet sauvignon és merlot fajtákból készült borokkal házasítják, de gyakran találkozhatunk vele fajtaborként is. Tőkéje közepesen erős növekedésű, kis illetve közepes terméshozamú. Levele szabályos öt karéjú, kissé megnyúlt; a levélerek töve és a levélnyél pirosas színezetű. Fürtjei kicsik vagy közepesen nagyok, átlagosan 100 grammosak, kis, gömbölyű, hamvas, sötétkék vékony héjú bogyói jellegzetesen fűízűek. A cabernet franc pálinka a nemes, fűszeres húsételekhez igazodik leginkább. A cabernet franc fiatal pálinkái jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel. A nehezebb ételek, vadételek vagy barnamártással kínált húsételekhez, kemény sajtokhoz a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernet pálinkák illenek.