Gála Royal Alma Érlelt Gyümölcs Pálinka 2014.

608.

2014/0711

AQUAVINICUM

ÉRLELT

GYÜMÖLCS

 

Gála Royal Alma

  almafával érlelve

 

 

 

 Megérkezett ismét a hétvége, de az időjárás terveinket alaposan keresztül húzta. Indulóban voltunk Csopakra, a Pannon Pálinka és Párlatverseny díjkiosztójára, és úgy terveztünk, hogy az egész család egy kellemes kis hétvégét tölt, majd el a Balaton partján. Ehelyett újfent megérkezett a hidegfront széllel és esővel, amely a fürdési terveinket végleg el is törölte. Maradt a munka, így a főzdében és a szőlészetben is befejeztük a napot, a hetet, felvettük a pénzeket, majd a feleségemmel indultunk el a díjkiosztóra, de előtte még azért elkészítettem a tegnap bemutatott gyümölcspálinkánk érlelt változatát. Sok helyen találkozunk vele a mitológiában is, már, mint az almával. Az alma a megtermékenyülés, érzéki szerelem, s az eredendő bűnnek szimbóluma volt. A görögöknél és a rómaiaknál az étkezés végét jelezte. Nálunk egy jó kis érlelt alma pálinka az étkezés kezdetét jelzi. Egészséges táplálkozásunk szerves része, egyik legnépszerűbb gyümölcsünk az alma. Alkalmazkodó képessége igen jó, 15-30 Celsius fok között biztonságban termeszthető, de minőségi, és mennyiségi termés, csak szélsőségektől mentes helyeken érhető el. Éves vízigénye, 600-800 mm, melyből a tenyészidőszakban, 350-500 mm az igénye. Magyarországon termeszthető fajtáknak többségén, az alma nyári vízigényét, csak öntözéssel tudjuk kielégíteni. Lehetőség szerint törekedjünk a korona kialakításnál, metszésnél, arra, hogy levegős, szellős legyen a koronája. Így, főleg a gombabetegségekkel kapcsolatos teendőink könnyebbé válnak, gondolva a permetezésre, és nem fülled be a korona olyan könnyen. Különböző korona kialakításban, vagy kordonos kialakítású ültetvényeket telepíthetünk. Középnagy, gömbölyded formájú, ropogós, kemény húsú. Íze kellemesen édeskés, jellegzetesen aromás, harmonikus, kevés savtartalommal. Héja sima, enyhén viaszos, sárgás alapszínen narancsvörösen - világospirosan csíkozott, de a szín és a színek intenzitása a típusoktól függően változhat. A fával történő érlelés során sikerül felgyorsítanunk az érlelést, amely révén korábban fogyaszthatóvá válik az italunk, nem is beszélve arról, hogy színében is kellemesen sárgás árnyalatúvá válik. Ízében, zamataiban, pedig felerősíti a nyári alma édeskésen kásás hatását, mintha éppen beleszeretnénk harapni magába a gyümölcsbe.

 

 

A II. PANNON PÁLINKAVERSENYEN ELÉRT EREDMÉNYEINK:

A

MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE

BEMUTATJA

A

II. PANNON PÁLINKAVERSENYEN

2014.07.11.-én

ELÉRT

EREDMÉNYEIT:

1./

Cabernet Sauvignon Törkölyálinka

Muthné Katona Mária

Arany

Champion

2./

Vörös Bikavér Borseprő Párlat

Muthné Katona Mária

Arany

3./

Ezerfürtű Szőlő Pálinka

Muthné Katona Mária

Bronz

4./

Chardonnay Érlelt Törkölypálinka

Muthné Katona Mária

Ezüst

5./

Kékfrankos Mustos Kökény Pálinka

Muthné Katona Mária

-

6./

Őszibarack Érlelt Pálinka

Muthné Katona Mária

Bronz

7./

Rétes Alma Ágyas Párlar

Muthné Katona Mária

-

8./

Irsai Olivér Borpárlat

Muthné Katona Mária

-

Gála Royal Alma Natúr Gyümölcs Pálinka 2014.

607.

2014/0710

AQUAVINICUM

NATÚR

GYÜMÖLCS

 

Gála Royal Alma

  üvegben érlelve

 

 

 

 Szépen indult a hajnal, még ha egy kicsit álmosan is, aminek az oka a végéhez közeledő foci vébé, amelynek elődöntője éjjel félegy után ért véget. A napkelte már a szőlőben talált bennünket, a talaj vizes, de a szőlő lombja annyira nem, a fújdogáló szél hatására. A nap azonban kellemesen süti a hátunkat, mindenesetre szép nap ez a munkára. És, hogy ne csak a szőlészeti munka készüljön, nyilvánvalóan a szeszüzemben is munkához kell látnom. Az elmúlt két napban frissen elkészült cefrét desztilláltam le, de ma egy tavaly elkészített cefrét öntöttem fel az üstbe, hogy azok is fogyjanak el lassan. A gyümölcs, amelyből a cefre készült, lassan ismét beérik, ezért is igyekszek a helyét előkészíteni. Gála alma a fajta, amely igencsak közkedvelt az egész országban, így aztán jó magam is sokáig úgy véltem, hogy ez egy magyar gyümölcs, pedig valójában nem az, de olyan régóta van hazánkban forgalomban, hogy lassan így épült be a köztudatba. A Gala almafajtát James Hutton Kidd nemesítette a Kidd's Orange Red és a Golden Delicious keresztezéséből 1934-ben, Új-Zélandon. Hivatalosan 1960-tól van nálunk forgalomban. Augusztus harmadik dekádjától, több menetben szüretelhető. Szüret után azonnal fogyasztható, hagyományosan azonban három-négy hónapig tárolható is. Gyümölcse kicsi, vagy közepes (120-150g), sárgáspirosan csíkozott, fedőszíne világospiros. Nem perzselődik, szüret előtti hullásra nem hajlamos. Húsa kemény, ropogós, lédús, édeskés, savtartalma kevés. Elaprózódásra hajlamos. Legnagyobb gyümölcsei a kétéves gallyak termőrészein és az egy éves vesszők csúcsrügyeiből fejlődnek. Fája kezdetben erős, hosszú hajtásokat nevel, később sok termőnyársat hoz. A termőrészek ifjítása már a harmadik évtől kezdve szükséges. Hazánkban elterjedt változatai közül a Tenroy (Royal Gala) cirkásan piros gyümölcsét dolgoztam fel. Nyersen az emésztést segíti elő, vitamin, foszfor és almasav tartalmánál fogva az agyra van jótékony hatással, a vese és máj működését szabályozza. A tapasztalat azt látszik igazolni, hogy ott, ahol sok almát fogyasztanak köszvényes beteg nem igen fordul elő. Ezt a cefrét is sikerült remek állapotban átteleltetnem, így remélhetőleg a három hónapos érlelés után hibátlan termékeket kóstolhatunk belőlük, hiszen azért szépen lett belőle, így a család mind három tagját elkészítem belőle.

 

 

Pannon Pálinka és Párlatverseny 2014.

Több mint 100 érem és champion díjak a pálinkaversenyen

 

Kiváló, magas minőségű szinte minden pálinka és párlat, melyet az elmúlt hetekben beneveztek a Pannon Pálinkafőzők Egyesülete által meghirdetett országos Pannon Pálinka és Párlatversenyre. Ezt bizonyítja az is, hogy a 143 nevezett minta közül 110-et értékelt valamely éremre érdemesnek a szakmai zsűri. A díjazott pálinkák és párlatok több mint felét bér-, illetve magánfőzdében készítették.

A Csopakon megrendezett pálinka és párlatverseny egyedülálló a maga nemében. Azzal a céllal álmodták meg a szervezők, hogy  kereskedelmi és kereskedői főzdék mellett lehetőséget biztosítsanak a magán- és bérfőzdéknek is a megmérettetésre.

- A jogszabályok szerint csak az a szeszesital nevezhető pálinkának, amelyet száz százalékban minőségi magyar gyümölcsből, meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő. Vagyis a magánfőzdék, és bérfőzdék esetében a cefréből előállított szeszesital hivatalosan párlat, mivel nem igazolt a gyümölcsök eredete. A minőségük viszont lehet kimagasló, ami épp olyan érték, mint egy neves, prémium pálinka. Mi mindenkinek lehetőséget biztosítottunk, hogy a minőség alapján mérethesse meg a saját pálinkáját, illetve párlatát. A nevezők bizonyítottak is, a 110 érmes minta közül 60-at a magán- és bérzőzdék küldték be – mondta Csalló Jenő, a Pannon Pálinkafőzők Egyesületének elnöke Veszprémben, a verseny összegző sajtótájékoztatóján.

A főszervező felidézte, összesen 143 minta érkezett be a megjelölt határidőig, tíz megyéből, vagyis az ország szinte valamennyi pontjáról. A benevezett pálinkákat, párlatokat először laboratóriumi vizsgálatra küldték, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a törvényben előírt kritériumoknak, azaz cián, illetve metanil tartalmuk alatta marad-e a megengedett határértéknek. Az analitika alapján 13 mintát zártak ki a versenyből, közülük 5 kereskedelmi főzde által beküldött minta volt.

A szakmai zsűri illat tisztaság, illat karakter, íz tisztaság, íz karakter, valamint harmónia és tartósság alapján pontozta a versenymintákat. Összesítés után 25 arany (ebből 7 magán- illetve bérfőzde mintája), 52 ezüst (ebből 24 magán- illetve bérfőzde mintája) és 33 bronz (ebből 19 magán- illetve bérfőzde mintája) minősítést osztottak.

Azokban a kategóriákban, amelyekben legalább 3 nevező, legalább 10 mintát küldött kiválasztották az aranyérmesek közül is legjobbat, avagy a legjobbak legjobbjait – melyeket champion díjjal jutalmaztak.

Az érmeken és champion díjakon túl hét különdíj is gazdára talált: a legjobb kereskedelmi főzde, a legjobb bérfőző, a legjobb bérfőzde, a legjobb magánfőző, a legjobb kereskedői pálinka, a Városok és Falvak Szövetségének legjobb pálinkája vagy párlata. A  Nemzeti Adó és Vámhivatal pedig a szőlő és törköly alapú pálinkák legjobbikának finánc-díjat ítélt oda.

A verseny teljesen anonim volt, ami azt jelenti, hogy a minták egyforma, jelöletlen üvegekben kerültek a zsűri elé. Az, hogy a díjazott pálinkák és párlatok mögött mely főzők és főzdék állnak csak július 11-én, az I. Csopaki Fröccsöntő és Pálinka Napokon derül ki, az ünnepélyes díjkiosztó keretében.

A Fröccsöntő és Pálinka Napokat július 9 és 13 között rendezik meg a csopaki strand előtti téren. Aznap még a közönségre is vár egy nagy feladat – dönteni a közönség-díjról. Július 11-én a strandon lehet majd megkóstolni és bírálni a versenypálinkákat. A szavazók úgynevezett kóstoló jegyet kapnak, melyekkel később értékes ajándékokat nyerhetnek.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere azt mondta, nagyon örül, hogy hazatalált ez a verseny, hiszen évekkel ezelőtt Csalló Jenő már szervezett pálinkaversenyt a településen. Akkor még csak törköly és szőlő alapú pálinkákkal nevezhettek, de most az új életre hívott versenyben már kitárták a kapukat, így nőtte ki magát országossá a rendezvény. A helyszín viszont maradt a Csalló család szülőfaluja, Csopak.

A Pannon Pálinka és Párlatverseny az Agrárgazdasági Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jöhetett létre.

Dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora hangsúlyozta, nem a pálinkás rendezvények, pálinka napok szponzorálása a cél, hanem az érték és a minőség hirdetése. A Pannon Pálinka és Párlatverseny pedig éppen ezt a két fontos üzenetet hordozza: a kimagasló minőség érték, helyben és országos viszonylatban is.

A Hungarikum Bizottság koordinátora emlékeztetett, a Parlament 2012-ben fogadta el a hungarikumok védelméről szóló törvényt, melynek nyomán elsőként a pálinka és a törköly pálinka került a hungarikumok gyűjteményébe. A restik és kocsmák olcsó röviditala helyett a pálinka nemzeti italunk lett.

- 2013 végén volt lehetőség először arra, hogy a Hungarikum Bizottság pályázatán olyan közösségek nyerjenek el forrásokat, amelyek részt vesznek ebben az értékgyűjtő munkában, illetve vállalták, hogy a hungarikumok gyűjteményében szereplő értékeket egy-egy rendezvényen megjelenítik. A Pannon Pálinka és Párlatverseny esetében a kettős cél azonnal megjelenik, egyfelől egy hungarikum népszerűsítéséről van szó, másrészt ez a verseny is azt példázza, hogy az értéket és a minőséget kell keresni minden egyes ilyen alkalom során. Számomra nagy öröm, hogy ilyen országos jelentőségű versenyt lehetett itt megrendezni. Az is látszik, hogy minden egyes pálinkafőző a kimagasló minőségét hozta el erre a rendezvényre, ennek köszönhető, hogy a nevezett pálinkák, párlatok nagy része, arany, ezüst, bronz minősítésben részesült. A következő időszakban is az lesz igazán fontos, hogy minden egyes hungarikum mögött, az érték gyűjtemények mögött a minőséget keressük. Ennek megfelelően Veszprém megye továbbra is szeretne a hungarikum mozgalom egyik meghatározó szereplője lenni, és ha ilyen rendezvényeket sikerül megvalósítani, akkor azt gondolom, hogy jó úton járunk – fogalmazott dr. Horváth Zsolt.