Csörötneki Tüzesvíz Fesztivál 2014.

I. Pannon Pálinka és Párlatverseny 2014.

A sok évvel ez előtt már sikeresen megrendezett, szőlő alapú pálinkák versenye után, Csopakon idén az első Pannon Pálinka és Párlatverseny zajlott.

 Hét kategóriában lehet nevezni, mint almatermésű, csonthéjas, erdei vad és bogyós gyümölcsök párlatai és pálinkái, szőlő pálinkák és párlatok, törkölypálinkák és párlatok, borpárlat, valamint ágyas pálinkák. Mintánként 2x0,35 liter küldendő be a bíráló bizottságnak. A versenyminták anonimitását Csalló Jenő, a szakmában elismert pálinkafőző garantálja.
Az ország szinte minden pontjáról, Edelényből, Dombegyházáról, Tiszaföldvárról, Bátáról, Etesről, Cserszegtomajról és Piliscsévről is érkezett már minta. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők úgy döntöttek, hogy további négy nappal meghosszabbítják a nevezési határidőt, így egészen június 19-ig fogadnak be mintákat. A beküldött minták értékelése szakmai zsűri által június 27-én és 28-án zajlik majd a csopaki üdülőfaluban.A határidő lejárta után az egész ország területéről, mintegy 143 versenyminta érkezett, melyből 20 mintát a laborvizsgálatok miatt sajnos ki kellet zárni. Az előző versenytől eltérően mindenfajta párlat és pálinka nevezhetett a megmérettetésre.

Béli Géza versenyigazgató szakmai vezetésével nem bizottságokban, hanem minden mintát külön értékelve döntött a zsűri a párlatokról. A törköly, a bor és a szőlőből készült párlatokat a NAV Veszprém Megyei Igazgatóság pénzügyőrei kóstolták és értékelték, a legjobb mintát különdíjban részesítették.

 „Hazánkban a pálinkafőzésről mindenki úgy gondolkodik, mint a fociról, mindenki ért hozzá mindaddig, míg a tettek mezejére nem kell lépni. Ahol szívvel lélekkel készítik, jó berendezéssel, szakértelemmel ott kiváló párlatok készülnek otthon is”- mondta el Csalló Jenő a verseny szervezője és elindítója a versenyben indult magánfőzésű párlatokról. Az eredményeket a nagy közönség július 11-én 18 órakor a pálinka rendek felvonulása után a nagyszínpadon rendezett ünnepélyes díjátadáson ismerheti meg.

I. Csörötneki Pálinkaverseny 2014.

Összesített nevezési lap

a

I. Csörötneki Pálinkaversenyre

Név: MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE

Cím: 7149 BÁTA, FŐ UTCA 36

Telefon: 06-70/3387-165

E-mail cím: willhar@citromail.hu

Nevezett pálinkák száma: 10 db

Versenypálinkák:

Nevezett pálinkák száma:	Fajtája (lehetőleg gyümölcsfajta megjelöléssel)	Nevező	Évjárata	Alkoholfok	Pálinka főzésének helye (pálinkafőzde neve, címe)
1.	Sárgadinnye	Muthné Katona Mária	2013	43%	Sabeikow és Társa KFT.
2.	Szamócás Alma Ágyas	Muthné Katona Mária	2014	43%	Sabeikow és Társa KFT.
3.	Papkörte Érlelt	Heilmann-né Muth Erzsébet	2013	44%	Sabeikow és Társa KFT.
4.	Rétesalma Érlelt	Muthné Katona Mária	2014	42%	Sabeikow és Társa KFT
5.	Stanley Szilva Ágyas	Muthné Katona Mária	2012	40%	Sabeikow és Társa KFT
6.	Rizlingszilváni Szőlő	Muthné Katona Mária	2014	42%	Sabeikow és Társa KFT
7.	Kékfrankos Törköly	Muthné Katona Mária	2013	50%	Sabeikow és Társa KFT
8.	Vörös Bikavér Borpárlat	Muthné Katona Mária	2013	46%	Sabeikow és Társa KFT
9.	Merlot Borseprő	Muthné Katona Mária	2013	45%	Sabeikow és Társa KFT
10.	Vörös Bikavér Borseprő Érlelt	Heilmann-né Muth Erzsébet	2013	44%	Sabeikow és Társa KFT.

Beküldési határidő: 2014. július 2.

Dátum: Báta, 2014. június 30.

Muth József

………………………

Aláírás

Cigánymeggy

Cigánymeggy

Vannak olyan honos gyümölcsök, melyekről alig tudunk valamit. Esszük, fogyasztjuk, vagy éppen lazán kirekesztjük, mert azt sem tudjuk mi fán/bokron terem. Nézzünk körül egy kicsit, hiszen van néhány roppant egészséges és ok nélkül mellőzött hazai gyümölcs, amik bizony figyelmet érdemelnek! A Kárpát-medence síkságain és hegyvidékén sokféle gyümölcstermő növény él vadon. Ilyenek például az erdei és a mezei szamóca, a málna, a szeder, a som, a kökény, a vadrózsa, a berkenye, a bodza. Sok örömet szereznek a vidéket járó és ott dolgozó embereknek a vadkörte, a vadalma és a vadcseresznye érett, zamatos gyümölcsei is. Ebbe a növénycsoportba tartozik a vadmeggy (Cerasus vulgaris) is, amely elhullatott, érett gyümölcsének a magjából kelnek ki azok a magoncok, amelyek - kedvező körülmények között - gyümölcsöt érlelő fákká terebélyesednek. Biztos vagyok abban, hogy nincs ma Magyarországon olyan magára valamit is adó kereskedelmi főzde, amelynek kínálatában ne szerepelne az ebből a gyümölcsből készült pálinka. Pedig meggy fajtákból igazán különlegesek közül van lehetőségünk válogatni. Ilyenek például a vadmeggy, csepleszmeggy, sajmeggy, vagy a zselnicemeggy, mind más jellemzőkkel ruházzák fel nemes meggyfajtáinkat, míg a cigánymeggy, pedig önmagában is valódi hungarikum. Feltehetően magyar eredetű fajtakör. Általában minden apró fekete meggyet Cigánymeggynek neveznek, akár magról kelt, akár sarjról szaporított. Ezért a fajtakör tagjai nagy változatosságot mutatnak. Érési idejük június közepétől 2-3 hetes időszakot fed le. Különösen a biotermelés szempontjából érdemel figyelmet egy "félvad" meggyfajta, a cigánymeggy, amelynek a gyümölcse szabályos, kissé nyomott gömb alakú, sötét-bíborpiros, festőlevű, jellegzetes meggyzamatú, nagy sav- és szárazanyag tartalommal rendelkezik, ezért üdítőital és szörpgyártására kiválóan alkalmas. Gyümölcse kisméretű (3-4 g), átlag átmérője 14-20 mm. Alakja gömb, héja sötétbordóra színeződik, húsa puha, erősen festőlevű, magas sav- és szárazanyag-tartalommal. Kocsánya hosszú, pálhaleveles, a gyümölcstől szárazon válik, ezért géppel is jól rázható. Kőmagja nagyon kicsi. Fája középerős növekedésű, ágrendszere szétterülő, lecsüngő, gallyazata vékony, kuszált, koronája sűrű, gömb alakú. Virágzási időben is nagy a változatosság. Termékenyülési viszonyaik is eltérőek, megtalálható az önmeddőtől az öntermékeny változatig minden átmenet. Ma már csak az öntermékeny változatai szaporíthatók. A Cigánymeggy 7 és a Cigánymeggy 59 klón 1978-ban, a Cigánymeggy C 404 1979-ben kapott állami elismerést. Jó termékenyítő képességük miatt a Pándy klónok legjobb pollenadói. Fája edzett, ellenálló, betegségekre nem fogékony. Érése június közepe – vége, de gyakran elhúzódó, puha húsú, festőlevű, érett gyümölcse sokáig a fán hagyható, a kiskert használói hetekig rájárhatnak csemegézni a kellemes zamatú gyümölcsét. Egyes klónjai egy időben virágoznak a Pándy-meggyel és annak virágait meg is termékenyítik. Ha géppel akarjuk a termést betakarítani, akkor ritkább koronát alakítsunk ki, termőkorban, pedig rendszeres és erős ifjító metszést alkalmazzunk. Igénytelen és nagyon alkalmazkodó képes meggyfajta. Kicsit macerásabb leszedni, de érdemes, hiszen pikánsabb, különlegesebb lesz tőle a befőttünk, a szörp, sőt minőségi pálinkát főzethetünk belőle.