Rigóvári Szürkebarát 2009.

Rigóvári Szürkebarát

2009.

Száraz rozé bor

Hetedik állomás

A föld

Jeruzsálem óvárosa arab negyedének legforgalmasabb része a szuk hán ez-zeit utca, amely a damaszkuszi kaputól szinte az egészen a zsidó negyedik tart. A hajdani heródesi városkapunál esett el újra Jézus. Ennek az emlékét őrzi a ferencesek által 1875-ben épített az igazság kapujának nevezett kápolna.

Hasztalan görnyedez utánad a Cirénei
A megosztott járom alatt,
Hasztalan csorognak egybe a tiéddel
Verejtékének súlyos cseppjei;
Pihegő szívére szorítva a Kendőt,
Hiába botorkál Veronika lépteid nyomán:
És jaj, hiába hullámzik körülötted
Melegítő két szeme simogatása
Annak is, aki láthatatlanul hordja szívében
Iker-mását a világ elejétől rádrakott Keresztnek:
Göcsörtös az út és roskatag a váll,
Minden lépésen irdatlanabbra nő
És súlyosabbra az elnyomó Kereszt:
Ímhol másodszor roskadsz el alatta.

Mintha mondanád:
Édesanyám,
Jó énnekem, hogy láttam a szemed,
Jó éreznem, ha nem láthatlak is,
Hogy rajtam a drága két szem, amelyből
Egyszerre ölel körül minden melege a földnek.

Kérjük-e bor utunkon Szent János apostolt a borászok és borok védőszentjét, hogy utunkon áldásos védelme legyen rajtunk, hogy amit elfogyasztunk az ne kárunkra, hanem épülésünkre és egészségünkre váljék!

Hívő katolikus létemre a szürkebarát bor mindig foglalkoztatott, ezért sikerült is Bátaszékről szereznem egy csekély mennyiséget. Szeptember 25.-én sikerült megszedni ezt a szőlőt, amelyet 18,5 must fokkal sikerült is lebogyóznom. Sajnos mivel éppen a szüretek közepében jártunk egy kicsit kevesebb időm volt erre az erjedésre figyelnem. Mivel rozét akartam belőle készíteni hagytam erjedni kicsit tovább a bogyókon. Nem tettem hozzá sem cukrot, sem élesztőt, sem tápsót. A forrás beindult és gyakorlatilag le is zajlott így a törkölyön, oxidatív módon. Ezután került hordóba, ahol furcsa módon, furcsa ízek és állag alakult ki belőle. Az első fejtést október 30.-án meg is ejtettem közepes kénnel és nem a hordóba, hanem műanyagballonba fejtettem bele. Tíz nap múlva, amikor ellenőriztem akkor sem volt még biztató sem ízre, sem színre, sem külalakra. December 17.-én másodszor is megfejtettem ekkor már gyenge kénnel. Némi javulást tapasztaltam, így most hagytam tovább pihenni. 2010. Február 25.-én harmadszor is megfejtettem és ekkor már ihatónak is lehetett nevezni. Áprilisban megderítettem remélve, hogy le fog ettől tisztulni. Nem is tévedtem ebben. Természetesen bor versenyeken nem vettem részt vele. Május végén újabb fejtésnek vetettem alá, szintén gyenge kénnel. Pihentetés jót tett neki, így szénsavval kezeltem és aszkorbin savval, majd szeptemberben be is palackoztam, mert addigra fogyasztható állapotba került, sőt szinte likőrös ízekre, zamatokra tett szert. Nem kis munkával és fáradsággal sikerült megmentenem ezt a nedűt, amely remélhetőleg az üveges tárolás folyamán tovább fog tökéletesedni. A palackozás előtt persze megmértem az alkohol fokát is, amely 10-t mutatott.

Menjünk hát neki, mert kell a pohár másnak is! – mondta egy régi kedves ismerősöm, ezzel biztatva mindenkit a borfogyasztás kultúrájának elsajátításához.

Jó egészséget minden borhoz!