Fehér Bikavér Törkölypálinka

Biscop Szent Benedek

Fehér Bikavér Törkölypálinka

2011.

Keletkezése:

A Fehér Bikavér Törkölypálinka 5 féle fehér szőlő együtt erjesztett bogyójából készült. Az első alkotó eleme a zalagyöngye szőlő bogyózott törkölye, amely szeptember 9.-én keletkezett és 16%-ban szerepel a teljes mennyiségben. Mustfoka 15%-os volt, ami elég gyengének mondható. A kipréselés után légmentesen lezárásra került egy nylon zsákban. A második összetevője a fehér bikavérnek a Rizlingszilváni szőlő kiprésel törkölye lett, amelyet szeptember 11.-én szüreteltünk le. Sajnos mustfokra ez a bogyózott törköly sem volt erősebb, mint az előző csak ez is 15%-os. Mennyiségileg azonban 20 % - ot képviselt a teljes mennyiségben, de ekkor még ezt is külön nylon zsákba raktam légmentesen lezárva. A harmadik fehér szőlő a királyleányka bogyózott törkölye lett, amelyet tavaly önállóan főzettem ki. Idén szeptember 13.-án szüreteltük ezt le és ennek is csak 15-ös volt a mustfoka. Ebből a fajta szőlő törkölyből volt a legnagyobb mennyiségem, így az a teljes mennyiségnek a 27%-át tette ki. Ezt már nem nylon zsákba raktam, hanem egy műanyag cefrés hordóba, ahová beleöntöttem immár az előző két fajta szőlő törkölyét is, amelyekben már be is indult a forrás. Ekkor forró vizet öntöttem rá, majd fajta élesztőt tettem hozzá tápsóval, hogy a forrás biztonságosan lezajlódjon. Sajnos, vagy nem sajnos, de cukrot nem tettem hozzá. A hordóban meg is forrt tökéletesen, mintegy tizenkét nap alatt, amikor is légmentesen lezárásra került. Közben természetesen tovább folytatódtak a szüretek. Szeptember 15.-én a chardonnay szőlőm került lebogyózásra és ennek a törkölye is kipréselés után egy nylon zsákba került, arra az időre, amíg az utolsó fajta szőlő nem kerül hozzá. Ennek az alkotó elemnek a mustfoka már 17-es volt, ami kicsit jobbnak bizonyult az előzőeknél. Mennyiségileg a második legnagyobbat adta ki az ötből a maga 24%-os részvételével. Végül október 4.-én az utolsó fajta szőlő is megszedésre került és ez a szürkebarát volt. Ki bogyózásra került, majd préselésre. Ennek a must foka is a 17-es fokot érte el, akárcsak a chardonnayé. Ez volt az összes közül a legkevesebb mennyiségileg csak 13%-ot tett ki a teljes mennyiségben. Ekkor ezeket is műanyag ballonba raktam és szintén forró vízzel felöntve belehelyeztem a tápsót és a fajta élesztőt, de már javában forrt október 5.-én a cefre. Erre sem tettem cukrot, de a forrás e nélkül is zavartalanul lezajlott és ez az edény is lezárásra került. A cefrés hordók a légmentes lezárás után a feldolgozó helyiségben lettek el helyezve, hogy ott várják be a kifőzés idejét. Nem gondoltam, hogy erre csak januárban kerül sor, mert akkor tettem volna hozzá egy kis cukrot, hogy jobban elálljon. Végül is január 10.-én felnyitottam a hordókat és ellenőriztem azok állapotát, amelyet jónak ítéltem illatra. A főzőmesterrel is megtekintettem és a biztonság kedvéért az alkoholját is megkíséreltem bemérni, de az alig mutatott ki benne alkoholt. Emiatt egy kicsit el is bizonytalanodtam, de azért 11.-én megkezdődött a főzés és némi alszeszt azért sikerült belőle kicsikarni. A finomításra másnap 12.-én került sor. Ekkor már látható volt, hogy szerény mennyiségű pálinka lesz belőle, de várhatóan annál illatosabb és zamatosabb. A nap szentjéhez ajánlottam a párlatot, amely született, így az a keresztségben Biscop Szent Benedek nevet kapta. Ő volt Angliában az első bencés szerzetes, aki Szent Benedek reguláját bevezette a kolostorokban és a szerzetesi életben.

Elhatározásom szerint ez a párlat, több más párlatnak lesz az alanya, az anyapárlata.