Július 27. kedd

Bátai Viaszszilva Pálinka


Esős, párás napra ébredtünk ezen a reggelen is. A fám pedig ott várt rajta a sárgán csüggő gyümölcseivel. Alulról már nem értem el leszedni valókat ezért felmásztam a fára és ott kezdtem el szedni az érettebb gyümölcsöket. Ezernyi szúnyoggal kellett megküzdenem azért, hogy a mai napra betervezett 8 kg-nyi termést begyűjtsem. Ennyi kellett ugyanis ahhoz, hogy az elkezdett hordó megteljen. Hogy a cefrének és majdan a pálinkának is még jobb íze legyen szedtem hozzá, már mint a következő hordóhoz 1 kg fekete faepret és 1 kg cseresznyeszilvát, amely még megmaradt a fán és gondoltam, hogy veszendőbe ne menjen. Hogy azonban még csavarjak egy kicsit az ízek és zamatok világán 2 kg nyári körtét is szedtem. Ezeket délután a feleségem segítségével mind a hordóba is magoztuk a mosás és válogatás után. Tettem hozzá vizet, hogy ne legyen túlságosan sűrű. A remek illatát még mindig kiválóan megőrizte. Be is indult a forrás úgy benne, hogy valósággal habzott benne a cefre.
A fent említett és külön szedett gyümölcsöket egy külön hordóba helyeztem bele. Az epret mosás és válogatás után bár ezt nem lerázással gyűjtöttem be hanem kézzel szedtem a fáról. A cseresznyeszilvát kimagoztam, a körtét pedig apró karikákra feldaraboltam, hogy könnyebben kiforrjon belőle a cukor és íz tartalom.
A mai napon beszéltem a Szeszfőzdével is, ahol bérfőzésben szoktam a gyümölcscefréimet kifőzetni és jövő héten csütörtökre tettem a főzés időpontját. A cseresznyeszilva kifőzését határozom le, mert lezajlott benne a forrás és ilyenkor még kevés alkoholt veszít el a tárolás következtében. A cefrés hordókra is szükségem van, mert szeretnék őszibarackot is szedni és abból is párlatot készíteni.