Fűszeres Bor Érlelt Borpárlat 2014.

732.

2014/1124

AQUAVINICUM

ÉRLELT

BOR

 

  Fűszeres Bor

  eperfával érlelve

 

 

 

 Mondanom sem kell, hogy milyen gyorsasággal képes elillanni az idő, amikor hétvége van, hiszen ezt mindenki megtapasztalta már életében, vagy lesznek, akik ezután tapasztalják meg. Egy biztos, hogy a bálos hétvége után többé-kevésbé kipihenve ismét meg kell kezdeni a munkás hétköznapokat, hogy aztán annak végén újra a hétvégének örülhessünk. Ami azért egy kis örömmel tölti el az emberek lelkét, hogy immár csak hat nap és az adventi koszorún újra fellobban az első gyertya fénye, jelezve, hogy hamarosan itt a karácsony, a család számára talán a legszebb ünnep az évben. Ennyire azért ne rohanjunk előre, hiszen addig még nagyon sok jó kis italt kell elkészítenünk, hogy az ünnepek alatt legyen mit ismét kóstolgatnunk. Talán éppen e fűszeres borpárlat lesz az egyik kedvence a karácsonyi italainknak, de addig még alaposan össze kell érnie a fűszerekkel, amelyből a vezető ízt a boróka bogyó adja. Ráadásként ezt a párlatot még eperfa chippel is beágyaztam, hogy ne csak szép sárga színe legyen italunknak, hanem általa némi kis édeskés zamatot is belecsempésszünk. De még egy kicsit a borókára visszatérve, mert talán méltatlanul kevesen ismerik hazánkban. A Bibliában is több helyen szerepel a boróka, többek között a Zsoltárok és a Királyok könyvében. A reneszánsz művészetben a szüzesség szimbólumaként jelent meg a boróka, olyannyira, hogy Leonardo Ginevra de Benci-ről festett képén a fiatal feleség erényeit hangsúlyozandó és a hölgy nevéből fakadó játéknak köszönhetően egy hatalmas cserje is szerepel. Nem csak a középkori járványok idején tulajdonítottak nagy jelentőséget a borókának, még az 1918-as nagy spanyolnátha járvány idején is levendulával és borókakivonattal fertőtlenítették a kórtermek levegőjét, mivel a boróka kifejezetten hatékony a levegőben terjedő fertőzés megfékezésében. Az okkult tanok hívői is kedvelik a borókát, gyakorta használják a borókaágat füstöléshez. Skóciában hagyomány, hogy újév napján a házban és a kapcsolódó gazdasági épületekben borókaágyat füstölnek, így tisztítva meg az újesztendőre az otthonukat. Ezt ugyan én nem ígérhetem, hogy megteszem, de azt biztosan megígérhetem, hogy szilveszter éjszakáján fogyasztani fogunk ebből a fűszeres, érlelt borpárlatból, és így testileg-lelkileg megtisztulva remélünk átlépni a következő esztendőbe. Ajánlom ezt az italomat azoknak, akik megtisztulni kívánnak.

 

 

Fűszeres Bor Natúr Borpárlat 2014.

731.

2014/1123

AQUAVINICUM

NATÚR

BOR

 

  Fűszeres Bor

  üvegben érlelve

 

 

 

 Újfent elérkeztünk a vasárnaphoz, de nem mondhatnám azt, hogy könnyen indult ez a pihenőnap, hiszen hajnalban érkeztünk haza egy jótékonysági bálról, ahol igencsak igénybe vettem a lábaimat, a tánccal, és a májamat is a borok, valamint a pálinkák kóstolásával. Egy ilyen bál kiváló alkalom arra, hogy egymással is megismertessük az italainkat. Rám aztán különösen több pályáznak ilyen ügyben, hiszen igyekeznek kihasználni a véleményemet, féltet kincsük értékének felmérésére. Ebből adódóan legalább huszonöt pálinkát kellett bevizsgálnom. Ennek ellenére szerencsésen átvészeltem az éjszakát és még csak különösebb fejfájás nélkül is keltem. A szentmise alatt teljesen felregenerálódtam, így a délután a pincémben töltöttem és egy kis fűszeres bor különlegességet készítettem el. Ennek az italnak az elkészítésénél nem is annyira a bor fajtájának és minőségének volt jelentősége, hanem sokkal inkább a belehelyezett fűszereknek. Persze ez nem azt jelenti, hogy rossz borpárlatot kell ilyen esetben alkalmazni, hanem sokkal inkább az a fontos, hogy hibátlan borpárlat legyen, de lehetőleg semleges, ne túl karakteres, mert nem annak a kidomborítása a fontos, hanem a belehelyezett fűszereké. A legfontosabb, és legdominánsabb fűszer a boróka volt. A boróka hosszú és sikerekben gazdag múltra tekint vissza, de minden nagyszerűségét felülírja, hogy a világ egyik legkedveltebb italának kölcsönözte az ízét. A borókabogyóból sajtolt olajat már a görög, a római és az arab világ is előszeretettel használta. Egyiptomban a mumifikáláshoz szükséges kencék közé tartozott, valamint kozmetikumokhoz és parfümhöz is felhasználták. A görögök hittek benne, hogy az ő szerfelett szeretett sportjukhoz is nagy támogatást ad a boróka, úgy gondolták, hogy a fizikai erőnlét javításában szerepet játszanak ezek a kicsiny bogyók. A rómaiak a gyakran elérhetetlen és igencsak drága borsot helyettesítették a borókabogyóval. Középkorban borókacsokrokat aggattak az ajtófélfákra, hogy távol tartsák a boszorkányokat, a 17. században, pedig már – borókából és más tűlevelűekből –  kenőcs is elérhető volt, balsamum hungaricum néven, amit egészen a 18. század végéig alkalmaztak bőrbetegségek kezelésére. Az ún. olejkárok, felvidéki tótok, akik magyar doktorok néven járták Európát a kenőcseikkel, innen is ered a hungaricum kitétel.