Zalagyöngye Szőlő Érlelt Törkölypálinka 2014.

551.

2014/0409

AQUAVINICUM

ÉRLELT

TÖRKÖLY

  Zalagyöngye szőlő

  eperfával érlelve

 

 

 

 

 Az aktuális versenyre leadtuk a mintákat Igalon egy jó kis autózást követően. Próbáltunk olyan utat bejárni, amerre még nem jártunk, így kicsit ismerkedhettünk is szűkebb hazánkkal Tolnától Somogy megyéig. Ezen a napon szintén a nagy szél miatt nem jártam a szőlészetben, hiszen ilyenkor oszlopnak valókat kivágni nem könnyű feladat. Marad tehát a szeszfőzde, ahol azért még akad bőségesen munka. A tulajdonos éppen haza Németországba igyekszik, így várhatóan egy héten át teljesen az én vállamon fog nyugodni az egész gazdaságának a működése. De visszakanyarodva a pálinkák világához folytatom a tegnap megkezdett törkölypálinkának a bemutatását, amelyet ezúttal az érlelt változattal szeretném a kedves olvasóim, illetve hallgatóim figyelmébe ajánlani. Törkölypálinka esetében többnyire inkább az eperfa és az akácfás érlelést szoktam elő szeretettel alkalmazni, és ettől ebben az esetben sem kanyarodtam el. A fa kiválasztásánál fontos, hogy milyen pálinkába szeretnénk azt beletenni. A fehér törkölyök, főleg, ha azok elég illatosak, akkor mindig óvatosan kell bánni a faérleléssel, nehogy elnyomjuk a pálinka eredeti kiváló zamatait, aromáit. A faeper fája nemcsak színében, hanem zamataiban is kicsit édeskés irányba tolja el a pálinka harmóniáját. Ezzel szemben az akác inkább a vadabb, savasabb irányba tereli az aromákat az érlelés során. A zalagyöngye esetében, így inkább a faeper mellett döntöttem, annak karakteréhez ez illik jobban. A zalagyöngye eredeti neve az állami elismerés előtt az Egri csillagok 24 volt.  Az 1970-ben elnyert állami elismerés után kapta meg az új nevet és indult el felfelé karrierje a hazai ültetvényekben. A nagyszámú hazai újabb nemesítésű szőlőfajták közül az egyik leggyorsabban terjedő szőlőfajtává vált. Megtalálható a legtöbb házi kertben, de több tíz hektáros árutermelő ültetvényeket is létesítettek belőle. Terjedéséhez hozzájárult kedvező fürtfelépítése, kellemes íze, zamata, amely szerint étkezési célra kiválóan alkalmassá vált, különösen kisebb termésmennyiség mellett. Sajnos a 80-as évek végére karrierje megtört, és helyébe új divatosabb fajták kerültek telepítésre. Ma már kifejezetten kettős hasznosítású fajta, a házi kertek kedvence. Pálinkája fajtajelleges, általában enyhén illatos, sokoldalúan felhasználható emellett még pezsgőalapanyagnak is.

 

 

Zalagyöngye Szőlő Natúr Törkölypálinka 2014.

550.

2014/0408

AQUAVINICUM

NATÚR

TÖRKÖLY

  Zalagyöngye szőlő

  üvegben érlelve

 

 

 

 

 A második munkanappal bele is vágunk a munkadandárjába. A szőlészetbe ezúttal nem indulunk ki, hanem teljes mellbedobással a főzdébe végzem a munkát. Igaz itt is kialakul némi kis kitérő, hiszen a tulajdonosok készülődőbe vannak Németországba és ilyenkor már túl nyomó részt az a feladat, hogy előkészítjük azt a hetet, amelyet majd nélkülük kell teljesítenünk. Nem mintha ez különösebb problémát okozhatna, de a főzdén kívül még hat ló és közel húsz mangalica is várja majd, hogy ráfigyeljek a gazdájuk helyett. Közben én, pedig már gőzerővel szervezgetem az első bátai pálinkaversenyt. Viszont ezen a napon még egy jó kis törkölypálinka elkészítése még vissza volt számomra. Ezúttal is fehér borszőlőből készítettem el az italomat, amelyet gondosan erjesztettem meg még az ősszel. Árnyalatnyi szépség hibája talán az lehet, hogy mivel kis mennyiségről volt szó igazából nem is bogyóztam le, csak úgy nagyjából, és hagytam, hogy egy kicsit több csuma is belekerüljön. A Zalagyöngye, mert erről a fehér szőlőről van szó, mindig gyermekkoromat idézi fel, hiszen a háztájikert szőlőjében az egyik kedvenc csemegénk volt. A keménybőrű szőlő jó évben igazi hagyományként viselkedhetett. Nagyanyám felfűzte egy madzagra és úgy el lehetett tárolni akár még karácsonyig is. Korai érésű, így már a nyári szünet utolsó napjaiban kóstolgathattuk, erős növekedésű, bőven termőfajta, amely 1970-ben kapta meg az állami elismerést. Hungarikumnak számít, hiszen magyarok állították elő név szerint Csizmadia József és Bereznai László, a Seyve Villard 12375 és a Csabagyöngye keresztezésével. Fekvés és talaj iránt nem igényes, a szárazságot közepesen tűri, fagytűrő, peronoszpóra ellen toleráns, lisztharmatra azonban érzékeny. Kevésbé rothad, zöldmunka igénye közepes. Fürtje ágas, laza, nagy, madárkásságra hajlamos. Bogyója megnyúlt, ovális, zöldes-fehér, közép nagy, ropogós. Bora jellegzetes illatú és zamatú, diszkréten illatos, viszonylag lágy, karakterű, többnyire asztali bor. Az utóbbi években jelentősége egyre inkább visszaszorult a direkttermő fajták szintjére. Nagyüzemi termesztése teljesen megszűnt, csupán a vidéki kiskerti szőlőkben található meg. Ennek okán mind bora, mind pálinkája egyre inkább különlegességnek, kuriózumnak számít, amit azonban a vidéki parasztemberek becsülnek sokra.

 

 

VI. IGALI BOR ÉS PÁLINKAVERSENYEN ELÉRT EREDMÉNYEINK

A

MUTH PÁLINKA ÉS BORPINCE

BEMUTATJA

A

VI. IGALI BOR ÉS PÁLINKAVERSENYEN

2014.04.12.-én

ELÉRT

EREDMÉNYEIT:

1./

Fehér Házasítás 2013.

Muth József

Bronz

2./

Rozé Cuvée 2013.

Muthné Katona Mária

Bronz

3./

Vörös Vegyes 2013.

Muthné Katona Mária

Oklevél

1./

Irsai Olivér Szőlő Natúr Gyümölcs Pálinka 2013.

Heilmann-né Muth Erzsébet

Arany

2./

Muscat Ottonel Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

Muthné Katona Mária

Ezüst

3./

Rizlingszilváni Szőlő Natúr Borpárlat 2013.

Muthné Katona Mária

Ezüst

4./

Vabernet franc Szőlő Érlelt Borseprő Párlat 2013.

Muthné Katona Mária

Arany

5./

Merlot Szőlő Natúr Törkölypálinka 2013.

Muthné Katona Mária

Ezüst

6./

Mézes Kajszibarack Ágyas Gyümölcs Párlat 2013.

Muthné Katona Mária

Bronz

7./

Mézes Fűszeres Viaszszilva Likőr 2013.

Muthné Katona Mária

Bronz

8./

Mézes Fűszeres Cigány Meggy Likőr 2013.

Muth Walter

Bronz