Népi hiedelmek
XL.
Március 30.
Kerény, deákul Quirinus, katonatiszt, aki a legendai hagyomány szerint Hadrianus császár alatt a II. században szenvedett Rómában vértanúhalált. Az örökvárosból származó ereklyéit a rajnavidéki Neuss őrzi. Matthias Zender kiváló kutatásaiból tudjuk, hogy a szent ottani hatalmas román temploma messzesugárzó Kerény-kultusz forrása, amely Belgiumra, Luxemburgra, Franciaország északi részére, szórványosan a keleti német vidékekre, így – ezt már mi tesszük hozzá – a XIII. század folyamán a Szepességbe is eljutott. Főleg járványos betegségek és jószágvész idején folyamodtak hozzá. A rajnai jámborságban a négy marsall, Vier Marschalle, eredetileg "istállómester" közé tartozott, tehát ott Remete Szent Antallal, Kornéllal és Huberttel együtt a legtiszteltebb középkori jószágpatrónusok között tartották számon. Tiszteletét Orsolya, Kordula, Szervác, bizonyos vonatkozásokban még a Háromkirályok társaságában rajnavidéki bevándorlóink egy része (latini) hozta magával az Árpád-korban. A régi hazai patronátusokat Zender nem említi, talán mert nem Neuss városából származtatja. Sajnos, a magyar patrocinium-kutatás még mindig nagyon az elején van, pedig a külföld is tőlünk várná a tájékoztatást. Fekete Nagy Antal kevéssé valószínű nézete szerint a Szepességben arról a szintén Kerény nevezetű vértanúról (†269) van szó, akihez járványok idején szoktak könyörögni, és akinek ereklyéit viszont a bajor Tegernsee bencés apátságában tisztelték (márc. 25).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése