Népi hiedelmek VII.

Népi hiedelmek

VII.

Január 25.

Pál fordulása, pálfordulás, az Érdy-kódexben Szent Pál apostolnak megfordulatja, a Debreczeni-kódexben Szent Pál apostolnak megtérése, Beythe Istvánnál Szent Pál megtérölése napja, a szegedi nép ajkán Jóraforduló Pál az apostol megtérésének (conversio S. Pauli) ünnepe. Időjárásából a termésre, a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, hiszen az idő is lassanként a tavaszba fordul.

Az első idevonatkozó, még középkori hazai följegyzés) egy misekönyvünkben olvasható:

Clara dies Pauli notat anni fertilitatem

Si nix uel pluuia – designat tempora rara.

Si fuerint nebule pereunt animalia queque cara,

Si fuerint venti consurgunt prelia genti.

Tehát a jó idő jó termést jelent, a köd pedig a jószág pusztulását, a szelek pedig háborút. A szentesi elnépiesedett regula is így tudja: hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.^* Ez a tudatlan embereknél – írja Bod Péter egy deák versezetnek, az előbbi változatának közlésével^* – Dies criticus, oly nap, melyből jövendölnek. Ha tiszta, bőv termést, ha ködös, döghalált, ha essős, havat, szükséget jelent ama versek szerint:

E napon a tél is az ellenkezőjére fordul: Pál jeget tör vagy csinál. E nap időjárásáról a termésre, a gazdaság kilátásaira következtetett a régi falu népe. Ezen a napon pálpogácsával haláljóslást is tartottak. A családtagok számára készített pogácsákba libatollat tűztek, és akié sütés közben megperzselődött arra halál várt a következő évben. A dughagymát tartalmazó zsákot ilyenkor fordítva kell visszaakasztani a kamrába, hogy szép termés legyen.

• Időjárásjóslás: Pálfordulás ha tiszta, Bőven terem mező, puszta, Ha szeles, jő hadakozás, Ha ködös, embernek sírt ás. Ha pedig havas vagy nedves, Lesz a kenyér igen kedves.

Van olyan hely, ahol úgy tartották, hogy Pál napján néz ki a medve a barlangjából, mert ez a tél fordulója.

Csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.^*

Sajátos, de szintén a gazdasági élettel összefüggő klárafalvi hiedelem szerint e napon meg kell a ludak fenekét piszkálni, hogy szaporán tojjanak.

Magyarbánhegyes öregasszonyai így szoktak könyörögni: Pál, fordítsd meg a rostát, hiszen ezen a napon fordul meg az idő. Ha Pál napján süt a nap, itt is még nagy hidegekre számítanak a tél végén.

Vásárosdombó hajdani vízimolnárai e napon kiállottak a széljárást kémlelni. Ha alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Sajátos módon éppen a déli szélből jósoltak hideget.^*

Kiskanizsa öregjei szerint pálfordulás: fele kenyér. Azt akarják vele mondani, ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj: a család már kitelel.^* Székesfehérvár-Felsővároson így mondják: pálfordulás: fele kenyér, fele bor. Kissé bővebb a zalaszentbalázsi sentencia: fele kenyér, fele széna, fele fa. Bókaháza: Pálnak fordulása, fél tél elmúlása.^* Hasonló Németbólyé is: Paul Bekehr halber Winter hin oder her.

Öcsöd békési faluban pálpogácsa sült még századunk elején is e napon. Hasonlóképpen pavlovnika sül a szomszédos szlovák evangélikusságnál is. A hozzá fűződő hiedelmek a lucapogácsával egyeznek: még sütés előtt a család minden tagja kiválaszt egy-egy pogácsát és libatollat dug bele. Akinek a pogácsáján a toll megpörzsölődik, még abban az esztendőben meghal.^* Egyező hagyományt őriz Dunaszekcső is.

Különös somlóvidéki, oroszi hiedelem, hogy e napon a határban minden esztendőben megfagy valaki, mert a tél megköveteli a maga áldozatát.^*