Chardonnay Szőlő Natúr Borpárlat 2011.
Egyébként sokan úgy vélik, hogy a borból igazán könnyű párlatot készíteni. Hiszen tulajdonképpen a borászok már el is végezték a munkánkat nekünk pedig már nincsen más feladatunk, mint eldönteni, hogy ledesztilláljuk, vagy sem. E cefrével kapcsolatban még az is nagy segítség, hogy könnyedén meg is kóstolhatjuk, és így nem csak vizuálisan nyerhetünk információt az alapanyagról. Az igazán jó bor azonban nem alkalmas desztillálásra, ugyanis annak a kén szintje túl magas ahhoz, hogy utána ne köszönjön vissza a párlatunkba, ahol azonban ez kellemetlen illatokat és zamatokat okozhat.
Fehér bor esetében ez hatványozottan igaz. Ami viszont sokat segíthet az az, hogy a fehér borok sokkal zamatosabbak, illatosabbak, hiszen sokkal könnyebb reduktív eljárással elkészíteni. A Chardonnay szőlő pedig igazán divatos, kellemes szőlő, mind bornak, mind pedig pálinka alapanyagnak, így igazán emiatt könnyű belőle jó párlatot készíteni. Az I. Nógrád megyei pálinkaversenyen neveztem ezt a párlatot, amely a feleségem tulajdonában van. A versenyen a minta sorszáma a 451-es lett. 46%-os alkoholtartalommal indítottam el a zsűrizésre, amelyet a verseny napon a második asztalnál végeztek el.
Első körben itt is a szokásos bírálati trendet követve adták a pontokat. Az illat tisztaság volt az első szempont, amelyet tisztának, hibátlannak is ítéltek, így a maximálisan adható három pontot meg is kapta. A második szempont a bírálat folyamat az illat karakter megfigyelése volt. Itt 5 pont a plafon, ami adható a párlatra. A zsűri úgy ítélte meg, hogy oxidált borjellege van vegetális jegyekkel, így két pontot levonva csupán hármat adtak rá.
A harmadik pont az íz tisztaságát volt hivatott jellemezni, és erre is a legtöbb a három pont ami adható. Érdekes módon a zsűri az előbbi lepontozás után erre is megadta a három pontot. Aztán következett az ízzel kapcsolatos értékelés második része, amelyben párlatunkat ismét alaposan lehúzták két ponttal. Így indokolták az íz karakter élénkségét, hogy fáradt jegyeket hordoz, olajosan tapadós, és nem kellemes.
Végül az ötödik szempont az értékelésben az illat és az íz karakter harmóniája és tartóssága, az összhatása a kóstolást követően is fennáll-e. Erre 4 pont a legtöbb ami adható, és itt is két ponttal lehúzták ezt a párlatot, aminek következtében 14 pont-ra értékelték, és így még bronz érmet sem kapott volna. Persze a 14 pontos párlat az még megfelelő, hibátlan terméknek számít és csak a szakértők képesek megállapítani a benne rejlő apró hibákat. A csúcs zsűri felül bírálta az alapzsűri döntését, és Panyikné dr. vezetésével három pontot visszaadott az elvett hat pontból, ami miatt kis híján aranyérmes lett a párlat.
Ilyen érdekes története van egy párlat verseny zsűriztetésének, amelyet szívesen tárok minden érdeklődő elé, hogy abból tanulva okulhasson. A saját véleményem e párlattal kapcsolatban az, hogy inkább az arany minősítés alsó részén található ez. Érdekessége e párlatnak, hogy a verseny előtt odahaza is lebíráltuk mielőtt a versenyen indítottam volna és annak eredménye az lett, hogy a hét bíráló átlagban 17,5 pontra értékelte. Ebből láthatjuk, hogy valószínűleg a csúcs zsűrinek volt igaza és nem az alapzsűrinek. Már az is biztató volt, hogy az adatok a párlaton hibátlanok voltak.
Általában egy párlat születése ott kezdődik, amikor a cefrének való gyümölcs begyűjtésre, vagy felnevelésre kerül ami az első története. A második története és élete a cefrézéssel és az erjedéssel kezdődik el. Harmadik élete a desztillálással kezdődik el és tart egészen a pihentetés, az érlelés ideje végéig a palackozásig bezárólag. De ezzel még nincsen vége negyedik története a kóstolásokkal, bírálatokkal, versenyekkel folytatódik. Ezzel zárul be egy párlat élete, és amikor kínálatra kerül sor a pálinka sommeliere ezekből szemezgett, hogy a párlat legendáját életben tartva a világ elé tárja azt a gyümölcstől, a pohárig.
